+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 5. vasárnap, 11:45
Az egykori francia gyarmaton számos szobor vagy utcanév őrzi a francia gyarmatosítók vagy politikusok emlékét. Miközben az USA-ban a főleg fehér középosztálybeli fiatalok a gyarmatosítással összefüggésbe hozható személyek szobrait ledöntenék, Szenegálban megosztott a kérdésben a közvélemény.

A nyugat-afrikai Szenegálban, ami akkoriban több helyi királyságból állt, a 17. századtól jelentek meg a francia gyarmatosítók. Végül 1891-re került az egész mai ország francia igazgatás alá. A gyarmati múlt nemcsak a francia gazdasági érdekeket, de a helyi demokratizációs folyamatot is szolgálta: például a franciák vezették be a nőkre is kiterjedő általános választójogot (bőrszíntől függetlenül). Az ország 1960-ra lett független, a franciák ellen szocialisták és iszlamisták harcoltak.

 

Utóbbi momentumot Emmanuel Macron, jelenlegi francia elnök is kiemelte, amikor 2018-ban meglátogatta Saint-Louist, az egykori gyarmati fővárost. A turisztikai szempontból is fontos városban a főtér ma is Louis Faidherbe-ről, Szenegál egykori gyarmati kormányzójáról van elnevezve. Macron is emlékeztetett arra, hogy

 

„a franciák az 1850-es években itt a dzsihadizmus miatt aggódtak, úgy látszik, a történelem néha ismétli magát”.

 

Macron a kijelentésével – ami nem mindenkinek tetszett a nyugat-afrikai államban – az egykori francia gyarmattartók elleni lázongásokat iszlamistának nyilvánította.

 

A tér nemcsak Faidherbe-ről van elnevezve, de ott áll a szobra is – egészen a mai napig. Bár éppen jelenleg felújítási munkálatok miatt el kellett rövid időre vitetni, amit a gyarmati múlt kritikusai fel is használtak arra, hogy követeljék a szobor végleges eltávolítását. Thierno Gueye, a dakari egyetem filozófiaprofesszora szerint – amint a francia katolikus La Croix napilapnak nyilatkozta

 

a szobor „a szenegáliak utolsó megalázása”. A szobron amúgy az áll, hogy „a hálás Szenegál” állította „kormányzójának”.

 

LOUIS FAIDHERBE, AZ EGYKORI GYARMATI KORMÁNYZÓ SZOBRA A SZENEGÁLI SAINT-LOUIS-BAN. A SZOBOR JELENLEG A TÉR FELÚJÍTÁSA MIATT MÚZEUMBAN VAN, DE NAGYON SOK HELYI LAKOS SZERETNÉ, HA VISSZAKERÜLNE ISMÉT AZ EREDETI HELYÉRE, ÉS ERRE TETT ÍGÉRETET AZ AFRIKAI VÁROS POLGÁRMESTERE IS. FOTÓ: MOSTRONEDDO / WIKI

 

A vita, hogy a szobornak és a térnek van-e helye az egykori gyarmati fővárosban, már tíz éve tart. Három éve le is dőlt már egyszer – igaz, akkor az erős esőzések és szélviharok miatt. A földön heverő szobron azonban több antikolonialista is ugrált, és követelték: ne állítsák azt vissza. Saint-Louis vezetése azonban másképp döntött, Macron elnök pedig 2019-ben meg is ígérte: Párizs anyagi segítséget nyújt a szobor rendbetételéhez.

 

Miközben sokan helyben eltávolítanák a szobrot, nem kevesen állnak ki mellette. Elhadj Tall, helyi újságíró a francia RFI rádiónak egyenesen védelmébe vette a gyarmati múltat, szerinte

 

„a történelmünk 300 éve összeköt minket Franciaországgal, és ezt tovább kell adnunk a gyerekeinknek, unokáinknak”.

 

Mansour Faye, Saint Louis polgármestere is azt hangsúlyozza a szobor kapcsán, hogy Faidherbe igenis „része a háromszáz éves várostörténetnek”.

 

Dakart, a fővárost is elérte eközben a francia múlttal való szembenézés igénye, ugyanis a metropoliszban számos sugárút viseli francia politikusok neveit: Jules Ferry, Charles de Gaulle, Georges Pompidou (utóbbiről már a függetlenné válás után neveztek el utcát). A filozófiaprofesszor Gueye itt is változásokat szeretne, Abdou Aziz Guiss, a szenegáli műemlékvédelem vezetője viszont ellenzi ezt. Szerinte

 

a gyarmati múlt „része a kulturális örökségnek és a turizmusnak”,

 

azaz kulturálisan és gazdasági okokból se törölné el a gyarmati emlékeket.

 

Teljesen azonban Szenegált se kerülik el az átnevezések. Június végén az egykoron a rabszolgakereskedelemről híres Gorée-szigeten, ami Dakarral van egy magasságban, a városi tanács az Európa tér (Place de l´Europe) átnevezéséről döntött: a teret ezentúl a Szabadság és emberi méltóság terének fogják hívni – persze szintén az egykori gyarmattartók nyelvén: Place de la Liberté et de la dignité humaine.

 

A szenegáli Le Quotidien napilap, amelyet szintén a gyarmatosítók nyelvén írnak, az átnevezés kapcsán abbéli reményének adott hangot, hogy ez jel lesz a többi szenegáli város számára is.

 

NYITÓKÉP: Utcakép a mai Saint-Louisban / Remi Jouan, Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás