Miközben a nyugati világban több helyen a gyarmatosítással a legkisebb mértékben is öszefüggésbe hozható személyek emlékeinek eltávolítását szorgalmazzák, a nyugat-afrikai Beninben éppen a felújításukat tervezik, mert szerintük „a gyarmati múlt is része az identitásunknak”. Szenegálban is hasonlóan viszonyulnak az ottani gyarmati emlékekhez.
A nyugat-afrikai Beninnek többszörösen is van gyarmati múltja. Miközben a 17. századtól az egykori Dahomey Királyság területén már a portugálok megjelentek, a mai Benin nagyrésze Bonaparte Napóleon alatt lett 1805-ben gyarmatként a Francia Császársághoz csatolva. Rövid brit uralom után – ugyanis a franciák 1814-ben elvesztették a háborút a térségben a britekkel szemben – a mai Benin ismét francia uralom alá került (Francia Nyugat-Afrika részeként), és
Egy kis rész azonban egészen 1975-ig hivatalosan portugál fennhatóság alatt maradt, ugyanis az 1960-as függetlenné válás után az akkor még a jobboldali autoriter Salazar vezette Portugália nem ismerte el São João Baptista de Ajudá városának (a mai Ouidahnak) a megszállását (de facto azonban ez a város is a független Benin része lett), erre csak 1975-ben – a már demokratikus Portugália által – került sor.
A portugálok erődítményében, ami a mai napig látható a városban, a 17. és 19. század között több, mint egymillió afrikai fordult meg, akiket onnan indítottak rabszolgaként útjukra az amerikai gyarmatokra (többségükben a mai Brazíliába).
Miközben a nyugati világban – azaz a gyarmatosítók leszármazottainál – az ilyen helyek eltávolítását, de legalábbis nagyon kritikus emlékezeti hellyé alakítását szorgalmazzák,
A gyarmatosítás előtti királyi idők és a gyarmatosítás idejének emlékeit a Brazil Házban állítják ki – a kiállítás augusztus 3-án már meg is nyílt több, mint egyéves felújítási munkák után.
Benoît Daoundo, az ENSZ egyik benini származású alkalmazottja a francia TV5-nek azt nyilatkozta: bármennyire is fájó néhány emlék,
Éric Accrombessi, egy helyi idegenvezető pedig azt mondta: „a feketék jogaiért küzdő mozgalmakon túl” szükség van pontos és történelmi emlékezetre, azaz ő örül, ha a gyarmati múlt emlékei is megújulnak.
A gyarmati múlt mint turisztikai forrás
Miközben sokan valóban azért keresik fel a Brazil Házat, hogy a rabszolgatartásra emlékezzenek, Benin elsősorban turisztikai célokat lát, elvégre Ouidah a kolonialista (portugál és afrikai elemeket vegyítő) építészet egyik szép példája – nem csupán a Brazil Ház, de a portugál erődítmény köré épült történelmi városrész is.
A 2016 óta tartó turisztikai fejlesztéseket – amelyek főleg a francia és portugál turisták érdeklődését akarták felkelteni – először a Beninben is megjelent dzsihadizmus, majd most a kínai koronavírus vetette vissza. A nyugat-afrikai ország ezért most elsősorban a szomszédos, nagy nigériai piacot akarja belőni, hogy onnan szerezzen újabb turistákat. Nigéria azért is fontos, mert Beninnel közös a gyarmati múltja, sokan, akiket a portugál erődből indítottak útnak, a mai Nigériaból származtak.
Az, hogy a gyarmati múlt emléke több nyugat-afrikai országban sem egyszerűen „fekete-fehér”, azzal is összefügg – amint a svájci rádió egyik 2016-os műsorában egy benini idegenvezető magyarázza –, hogy
a fehér gyarmatosítókkal kereskedő benini királyságok emléke megnehezíti, hogy ezek leszármazottai is negatívan tekintsenek az egész történelemre, valamint – ellentétben a mostani nyugati próbálkozásokkal – eleve arra mutat rá, hogy a rabszolgakereskedelem nem csupán a gyarmatosítók, de egyes afrikai királyságok érdeke is lehetett.
Amikor 1991-ben Nicéphore Soglo került hatalomra az országban, szerette volna a gyarmati múlt emlékeit helyrehozni – emlékezetpolitikai és turisztikai célból. Ennek érdekében avatták fel a Rabszolgák útját, amely végigkísérte azon utat, amit a portugál erődbe érkezés előtt kellett sokaknak bejárniuk. Azonban a projekt, noha az UNESCO is támogatta, elhalt, az útvonal emlékhelyeivel nem törődött senki sem – ahogy Noureini Tidjani Serpos, a Rabszolgák útja egyik felelőse panaszolta: Beninben nincs meg az örökségvédelem kultúrája.
Amint a La Nation benini napilap írja: a gyarmati múlt emlékeinek helyrehozatala elsősorban turisztikai célokat kell, hogy szolgáljon, éppen
Szenegál se a gyarmattartók ellenében akar magára találni
Az, hogy nyugat-afrikai országokban a gyarmati múlttal szemben nem csak elutasítás létezik (de legalábbis ezen emlékhelyek turisztikai jelentőségét is elismerik), megmutatkozik Szenegálban is. Amint arról az Azonnali beszámolt: Saint-Louisban, az egykori gyarmati fővárosban, maga a városvezetés döntött amellett (persze a francia állam pénzügyi segítsége is bizonyosan döntő érv volt), hogy
és a körülötte lévő tér is megőrizheti Faidherbe nevét. A döntés azért is sajátos, mert eközben meg az északfrancia Lilleben helyi baloldali aktivisták Faidherbe lovasszobrának eltávolítását követelik.
Amikor Emmanuel Macron elnök 2018-ban Szenegálban járt, arra emlékeztetett, hogy Faidherbe harca ugyanazon iszlamizmus ellen irányult, amivel a mai független Szenegálnak is meg kell küzdenie. A francia RFI rádiónak pedig egy helyi újságíró a Faidherbe-szobor kapcsán azt mondta: őt nem zavarja, mert a közös 300 éves francia-szenegáli múltra emlékezteti.
Serigne Fallou Dieng szenegáli történész pedig a SenePlus helyi napilapnak nyilatkozva eleve óvott a gyarmati múlt teljes megtagadásától, szerinte a nemzeti emlékezetnek nem a gyarmati múlt ellenében, hanem azt is magába foglalva kell megfogalmazódnia.
Fallou Deing úgy látja: „ledönteni egy szobrot, ez egy érzelmi dühkitörés”, ami megakadályozza, hogy a jövő generációinak a gyarmatosítás összetett kontextusát el lehessen magyarázni. Óv attól, hogy „a történelmet megtisztítsuk”, ugyanis
Szerinte az afrikai országoknak nem a gyarmati múlttal kellene foglalkozniuk: „Ahelyett, hogy tönkretesszük a szobrainkat, emeljünk inkább újakat, alkossuk meg a tradíciónkat, de a jövőt írva, ne a múltat újraírva”.
NYITÓKÉP: Ouidah turisztikai kapuja / Gabin Degan, Wikipedia
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.