+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. augusztus 18. kedd, 07:05
Miközben a nyugati világban több helyen a gyarmatosítással a legkisebb mértékben is öszefüggésbe hozható személyek emlékeinek eltávolítását szorgalmazzák, a nyugat-afrikai Beninben éppen a felújításukat tervezik, mert szerintük „a gyarmati múlt is része az identitásunknak”. Szenegálban is hasonlóan viszonyulnak az ottani gyarmati emlékekhez.

A nyugat-afrikai Beninnek többszörösen is van gyarmati múltja. Miközben a 17. századtól az egykori Dahomey Királyság területén már a portugálok megjelentek, a mai Benin nagyrésze Bonaparte Napóleon alatt lett 1805-ben gyarmatként a Francia Császársághoz csatolva. Rövid brit uralom után – ugyanis a franciák 1814-ben elvesztették a háborút a térségben a britekkel szemben – a mai Benin ismét francia uralom alá került (Francia Nyugat-Afrika részeként), és

 

csak 1960-ban tudta a függetlenségét kivívni.

 

Egy kis rész azonban egészen 1975-ig hivatalosan portugál fennhatóság alatt maradt, ugyanis az 1960-as függetlenné válás után az akkor még a jobboldali autoriter Salazar vezette Portugália nem ismerte el São João Baptista de Ajudá városának (a mai Ouidahnak) a megszállását (de facto azonban ez a város is a független Benin része lett), erre csak 1975-ben – a már demokratikus Portugália által – került sor.

 

A portugálok erődítményében, ami a mai napig látható a városban, a 17. és 19. század között több, mint egymillió afrikai fordult meg, akiket onnan indítottak rabszolgaként útjukra az amerikai gyarmatokra (többségükben a mai Brazíliába).

 

A VISSZA NEM TÉRÉS KAPUJA EMLÉKEZTET OUIDAHBAN AZ ELHURCOLT RABSZOLGÁKRA. FOTÓ: KULTUURNAVIGATORI / WIKIPEDIA

 

Miközben a nyugati világban – azaz a gyarmatosítók leszármazottainál – az ilyen helyek eltávolítását, de legalábbis nagyon kritikus emlékezeti hellyé alakítását szorgalmazzák,

 

Benin kulturális kormányzata egyszerűen amellett döntött: a portugálok erődjét, valamint a Brazil Házat, ahol a rabszolgákat tartották, Ouidahban felújítják.

 

A gyarmatosítás előtti királyi idők és a gyarmatosítás idejének emlékeit a Brazil Házban állítják ki – a kiállítás augusztus 3-án már meg is nyílt több, mint egyéves felújítási munkák után.

 

A VILLA AJAVON A PORTUGÁL GYARMATI MÚLT EGYIK FELÚJÍTOTT EMLÉKE OUIDAHBAN. FOTÓ: RACHAD SANOUSSI / WIKIPEDIA

 

Benoît Daoundo, az ENSZ egyik benini származású alkalmazottja a francia TV5-nek azt nyilatkozta: bármennyire is fájó néhány emlék,

 

„ez a mi történelmünk, el kell fogadnunk, és el kell mesélnünk a jövő generációinak”.

 

Éric Accrombessi, egy helyi idegenvezető pedig azt mondta: „a feketék jogaiért küzdő mozgalmakon túl” szükség van pontos és történelmi emlékezetre, azaz ő örül, ha a gyarmati múlt emlékei is megújulnak.

 

A gyarmati múlt mint turisztikai forrás

 

Miközben sokan valóban azért keresik fel a Brazil Házat, hogy a rabszolgatartásra emlékezzenek, Benin elsősorban turisztikai célokat lát, elvégre Ouidah a kolonialista (portugál és afrikai elemeket vegyítő) építészet egyik szép példája – nem csupán a Brazil Ház, de a portugál erődítmény köré épült történelmi városrész is.

 

A 2016 óta tartó turisztikai fejlesztéseket – amelyek főleg a francia és portugál turisták érdeklődését akarták felkelteni – először a Beninben is megjelent dzsihadizmus, majd most a kínai koronavírus vetette vissza. A nyugat-afrikai ország ezért most elsősorban a szomszédos, nagy nigériai piacot akarja belőni, hogy onnan szerezzen újabb turistákat. Nigéria azért is fontos, mert Beninnel közös a gyarmati múltja, sokan, akiket a portugál erődből indítottak útnak, a mai Nigériaból származtak.

 

Az, hogy a gyarmati múlt emléke több nyugat-afrikai országban sem egyszerűen „fekete-fehér”, azzal is összefügg – amint a svájci rádió egyik 2016-os műsorában egy benini idegenvezető magyarázza –, hogy

 

„számos benini királyság együttműködött a rabszolgakereskedőkkel”, azaz nehéz egyetlen közös benini emlékezetpolitikát kialakítani:

 

a fehér gyarmatosítókkal kereskedő benini királyságok emléke megnehezíti, hogy ezek leszármazottai is negatívan tekintsenek az egész történelemre, valamint – ellentétben a mostani nyugati próbálkozásokkal – eleve arra mutat rá, hogy a rabszolgakereskedelem nem csupán a gyarmatosítók, de egyes afrikai királyságok érdeke is lehetett.

 

Amikor 1991-ben Nicéphore Soglo került hatalomra az országban, szerette volna a gyarmati múlt emlékeit helyrehozni – emlékezetpolitikai és turisztikai célból. Ennek érdekében avatták fel a Rabszolgák útját, amely végigkísérte azon utat, amit a portugál erődbe érkezés előtt kellett sokaknak bejárniuk. Azonban a projekt, noha az UNESCO is támogatta, elhalt, az útvonal emlékhelyeivel nem törődött senki sem – ahogy Noureini Tidjani Serpos, a Rabszolgák útja egyik felelőse panaszolta: Beninben nincs meg az örökségvédelem kultúrája.

 

Amint a La Nation benini napilap írja: a gyarmati múlt emlékeinek helyrehozatala elsősorban turisztikai célokat kell, hogy szolgáljon, éppen

 

ezért egészül ki egy jelentős szallodai beruházással is az ouidahi felújítási projekt.

 

Szenegál se a gyarmattartók ellenében akar magára találni

 

Az, hogy nyugat-afrikai országokban a gyarmati múlttal szemben nem csak elutasítás létezik (de legalábbis ezen emlékhelyek turisztikai jelentőségét is elismerik), megmutatkozik Szenegálban is. Amint arról az Azonnali beszámolt: Saint-Louisban, az egykori gyarmati fővárosban, maga a városvezetés döntött amellett (persze a francia állam pénzügyi segítsége is bizonyosan döntő érv volt), hogy

 

Louis Faidherbe egykori francia gyarmati kormányzó megrongálódott szobrát (amit egy jelentős esőzés döntött le) helyrehozzák,

 

és a körülötte lévő tér is megőrizheti Faidherbe nevét. A döntés azért is sajátos, mert eközben meg az északfrancia Lilleben helyi baloldali aktivisták Faidherbe lovasszobrának eltávolítását követelik.

 

LILLE BELVÁROSÁBAN NEM MINDENKINEK TETSZIK A GYARMATI KORMÁNYZÓ SZOBRA. FOTÓ: VELVET / WIKIPEDIA

 

Amikor Emmanuel Macron elnök 2018-ban Szenegálban járt, arra emlékeztetett, hogy Faidherbe harca ugyanazon iszlamizmus ellen irányult, amivel a mai független Szenegálnak is meg kell küzdenie. A francia RFI rádiónak pedig egy helyi újságíró a Faidherbe-szobor kapcsán azt mondta: őt nem zavarja, mert a közös 300 éves francia-szenegáli múltra emlékezteti.

 

Serigne Fallou Dieng szenegáli történész pedig a SenePlus helyi napilapnak nyilatkozva eleve óvott a gyarmati múlt teljes megtagadásától, szerinte a nemzeti emlékezetnek nem a gyarmati múlt ellenében, hanem azt is magába foglalva kell megfogalmazódnia.

 

Fallou Deing úgy látja: „ledönteni egy szobrot, ez egy érzelmi dühkitörés”, ami megakadályozza, hogy a jövő generációinak a gyarmatosítás összetett kontextusát el lehessen magyarázni. Óv attól, hogy „a történelmet megtisztítsuk”, ugyanis

 

„senki nem helyezheti magát a történelem könyörtelen bírájának szerepébe”.

 

Szerinte az afrikai országoknak nem a gyarmati múlttal kellene foglalkozniuk: „Ahelyett, hogy tönkretesszük a szobrainkat, emeljünk inkább újakat, alkossuk meg a tradíciónkat, de a jövőt írva, ne a múltat újraírva”.

 

NYITÓKÉP: Ouidah turisztikai kapuja / Gabin Degan, Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás