Fontosnak érezzük a demokráciát, de csak alig több, mint harmadunk gondolja, hogy demokratikus az ország

Ezzel együtt viszont az Orbán-kormány koronavírus-válságkezelésével elégedettek voltak a magyarok, és az ellenzék demokráciaféltő vádjai sem ültek a közvéleményben, az Egyesült Államok globális befolyása pedig egyre csökken a nemzetközi közvéleményben: ez derül ki egy hétfőn publikált, 53 országban, köztük Magyarországon is lefolytatott nemzetközi közvélemény-kutatásból. Mutatjuk az eredményeket!

A jelenleginél jóval több demokráciát szeretnének a magyarok – ez olvasható ki a Dalia Research nemzetközi közvélemény-kutató intézet hétfőn publikált felméréséből, amely 53 államban, köztük Magyarországon is reprezentatív alapon mérte a demokrácia percepcióját a világ országaiban.

Szeretjük a demokráciát, csak úgy érezzük, keveset kapunk

A kutatás legfontosabb kimutatása talán az volt, hogy szinte minden egyes megkérdezett országban jelentős a demokratikus deficit – vagyis az aközötti különbség, hogy a megkérdezettek milyen arányban tartották fontosnak a demokráciát általában, illetve milyen arányban érezték a saját országukat demokratikusnak.

Szomorú eredmény, hogy az 53 állam közül ez a deficit Magyarországon volt a harmadik legnagyobb Venezuela és Lengyelország után:

Ezzel tehát a demokratikus deficit 42 százalékpontos, ennyi ugyanis a különbség a két érték közül.

Érdekes, hogy a magyarokhoz képest a lengyelek fontosabbnak tartották a demokráciát, ott 86 százalék tartotta ezt lényegesnek, Lengyelországot pedig 42 százalék látja demokratikusnak – vagyis a deficit a lengyeleknél még nagyobb, 48 százalékpontos. Ennél már csak Venezuelában súlyosabb a helyzet, ahol az újbaloldali Chávez- és Maduro-rezsimek számolták fel annyira a demokráciát, hogy a venezuealiak 24 százaléka szerint van már csak népuralom, miközben erre 74 százalékuknak lenne igénye – itt a deficit 50 százalékpont.

A legkisebb deficit a polgárok elvárásai és az általuk észlelt valóság között Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Svájcban volt (7, illetve 8-8 százalékpont). A demokráciát a legkevésbé Iránban tartják fontosnak, itt a megkérdezettek fele vélekedett így, viszont Iránt már csak 28 százalék látta demokratikusnak. Nem meglepő módon a legjobban a görögök ragaszkodnak a demokráciához, ott 92 százalék tartja ezt fontosnak, Görögország pedig 64 százalék szerint demokratikus.

A kutatásban arra is közvetlenül rákérdeztek, hogy a polgárok szerint éppen elég, túl sok, vagy épp nem elegendő a demokrácia az országukban. Itt a magyarok 57 százaléka szeretett volna több demokráciát,

A demokráciát keveslők aránya a magyarnál magasabb csak Lengyelországban (59 százalék), Indonéziában (65 százalék), Nigériában (66 százalék) és Venezuelában (71 százalék) volt.

Viszonylag elégedettek voltunk Orbánnal a koronavírus kezelésében

Egy másik érdekes kérdés az volt, hogy a polgárok szerint mindenki, vagy csak a kevesek érdekeit szolgálják a hatalmat gyakorlók. A magyarok 62 százalék szerint pedig a magyar kormány csak a kevesek érdekét szolgálja, 38 százalék szerint viszont mindenkiét. Ennél az EU-n belül csak a lengyeleknek (64 százalék) és a románoknak (66 százalék) van lesújtóbb képük arról, hogy kit képvisel a kormányuk. A magyarok viszont abban sem bíznak túlzottan, hogyha a kormányuk már nem, akkor legalább az üzleti élet a sokak érdekeit képviselje: 75 százalék szerint az üzleti szektor is a keveseket szolgálja, igaz, ezt a vizsgált 53 államból tizenegy kivételével mindenhol így gondolta a lakosok több, mint fele.

Volt viszont, amiben a magyarok viszonylag elégedettek voltak a kormánnyal:

Ezzel szemben a britek 58, az olaszok 53, a spanyolok 50 százaléka volt csak elégedett a kormányaik válságkezelésével. Kiugróan rossz az Egyesült Államok megítélése is a kérdésben, ahol Trumpék intézkedéseit 53 százalék ítélte csak jónak, miközben a szomszédos Kanadában már a polgárok 84 százaléka elégedett volt az ottani kormány intézkedéseivel.

Európában a franciák a legelégedetlenebbek a koronavírus-intézkedésekkel, itt a polgárok 46 százalékának tetszett csak a Macron-féle válságkezelés, világszerte pedig Brazíliában a legnagyobb az elégedetlenség, ahol csak 34 százalék elégedett Bolsonaro válságkezelésével (ennek visszásságaival már a Helyzetben, az Azonnali podcastjében is részletesen foglalkoztunk) . Európában viszont a görögök messze a legelégedettebbek 89 százalékkal, ennél már csak a vietnámiak és a kínaiak vannak jobban elragadtatva 95-95 százalékkal.

Egyáltalán nem ültek viszont a magyar közvéleménynél az ellenzék demokráciaféltő vádjai, a legtöbb magyar szerint ugyanis a kormány nem korlátozta az emberek szabadságait túlzott mértékben a koronavírus-válság idején.

18 százalék pedig nem alkotott konkrét véleményt.

Csökkenőben az Egyesült Államok befolyása

Érdekes trend van kibontakozóban vilgászerte az Egyesült Államok megítélését tekintve is: sok nyugat-európai országban ugyanis úgy látják, az egykoron a demokrácia élharcosának tekintett Egyesült Államok mára már inkább negatívan befolyásolja a globális demokrácia ügyét. Az Egyesült Államok szerepét a kérdésben már az összes nyugat-európai országban a többség negatívan látja, igaz, Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban, köztük Magyarországon is még bizakodóbbak Amerikára nézve az emberek, ahogyan több dél-amerikai országban és a vizsgált afrikai országban is inkább pozitív az Egyesült Államok mérlege.

Az emberek viszont ennek ellenére is sok helyen úgy ítélik meg, az elmúlt egy évben visszaesett az Egyesült Államok globális befolyása a demokráciát tekintve. Ami azonban még meghökkentőbb: a japánokat és magukat az amerikai polgárokat kivéve

A magyarok például 29 százaléka látta jónak az amerikai válságkezelést, míg 56 százalékuk a kínai módszerrel volt elégedett.

METODOLÓGIA: A felmérés 2020. április 20. és június 3. között készült országonként 1-3 ezer fős reprezentatív online minta használatával, 53 ország 124 ezer lakosának megkérdezésével. Az adatvétel figyelembe vette a nemi- és korkülönbségeket, valamint az oktatási helyzetet. Magyarországon a közvélemény-kutatók 1815 fős mintával dolgoztak.

BORÍTÓKÉP: A Fidesz békemenete Budapest belvárosában 2018. március 15-én / Elekes Andor (Wikipedia Commons)