Mindjárt itt a téli olimpia, amiért semmi sem volt túl drága

Hamarosan itt a téli olimpia, ami körül annyi a botrány és a kérdőjel, mintha foci világbajnokság lenne, de minimum egy nyári olimpia.

A kínai főváros, Peking 2015-ben nyerte el a rendezés jogát, miután egy nevező kivételével mindenki más visszalépett. Úgy tartják, hogy az idei téli olimpia megrendezésére a norvég főváros, Oslo volt a legesélyesebb, Norvégia viszont visszavonta a nevezését, mert gondot okozott a dolog a koalícióban, a kisebbik kormánypárt nem támogatta a rendezést, mivel

szerinte pénzkidobás lett volna.

A kormány már a pályázatra is csak úgy tudott pénzt szerezni, hogy az ellenzék besegített nekik, de mivel minden oldal minden pártja megosztott volt a kérdésben, jobbnak látták, ha inkább kifarolnak a rendezésből.

Hasonló okok miatt lépett vissza a svéd főváros, Stockholm is. Ők is azt mondták, hogy felesleges ennyi pénzt kidobni olyan sportlétesítményekre, amiket később úgysem tudnának kihasználni. A pályázok között volt még az ukrán Lviv, de az oroszok 2014-ben Krím annektálásával megoldották, hogy ők mással legyenek elfoglalva.

A végén tehát csak Peking és az egykori kazak főváros, Almati maradt versenyben. Kettejük csatájában már egyértelműen Pekinget tartották az esélyesebbnek, mert bár Almati adottságai jobbak – vannak például hegyek, sokkal jobb a levegő és februárban sokat esik a hó, hogy csak három, nem elhanyagolható érvet mondjunk –, de a kínaiak jelezték, hogy

nem fogják sajnálni rá a pénzt.

Ezek után már nem okozott meglepetést, hogy tényleg Kína nyerte el a jogot, hogy a 2008-as nyári olimpia után a télit is megrendezhesse. A kínai főváros 44 szavazatot kapott, a kazak Almati 40-et, ezzel Peking lett az első olyan város, ami nyári és téli olimpiát is rendez.

Nem kéne ide hó?

A rendezéssel kapcsolatos első, önmagában is elég aggasztó problémát már bőven a pályázatnál lehetett látni.

Ez a gondocska pedig nem más, mint Peking földrajzi fekvése.

A kínai főváros ugyanis kapásból az ország legszárazabb részén fekszik, 2020-ban például január és március között mindössze 2 centi hó esett, ami valóban, nem valami sok, egy téli olimpia megrendezéséhez pláne nagyon kevés.

A kínaiak előre bejelentették, hogy ez nem okozhat gondot, hiszen hóágyukkal – amiket egyébként az 1980-as Lake Placid-i játékok óta rendszeresen bevetnek – megoldják a helyzetet. A hóágyuk nagyon egyszerű szerkezetek, nem kell hozzájuk más, csak energia, víz és levegő.

Csakhogy vízből rengetegre van szükség,

a Peking környéki területekkel pedig nemcsak az a probléma, hogy télen nem valami csapadékosak, hanem hogy a mezőgazdaság és az urbanizáció miatt nagyon lecsökkent, kritikussá vált a talajvíz helyzete.

A kínaiak azt mondták, bár Pekinget egyre gyakrabban sújtja vízhiány, akkor sem lesz gond: a hóágyúkat a közeli vízerőművek látják el majd árammal, a vizet pedig a hegyek közti víztározókból nyerik, amik szerintük a tavaszi vízáradás pótol majd.

Climate change has impacted snowpack in many Winter Olympic locations. However Beijing will be the first host to rely solely on artificial snow https://t.co/5mNrvNDCNn pic.twitter.com/XynQuPEQMq

— Bloomberg (@business) January 25, 2022

A helyzetet az is nehezíti, hogy a kínaiak megígérték, hogy ez lesz az első karbonsemleges olimpia, azaz minden létesítményt szél-, víz- és napenergiával működtetnek majd.

Az építkezés aztán nem is kezdődhetett mással, mint rombolással, ugyanis a kormány elvette a Peking környéki falvak földjeit,

mondván azok úgyis használhatatlanok, és helyükre nap- és szélerőműveket építettek. A gazdák ezután mehettek napszámosnak. A hírek szerint, aki ellenállt vagy tüntetett a napelemfarmok ellen, börtönbe is kerülhetett.

Szakmai továbbképzést indítottak

A pekingi téli olimpia körüli diplomáciai csaták viszont nem emiatt robbantak ki, hanem egyrészt a muszlim vallású ujgur kisebbségek állítólagos kényszersterilizálása miatt, illetve amiatt, hogy átnevelőtáborokba küldik őket, ahol nem egyszer kényszermunkát kell végezniük, másrészt pedig a geopolitikai helyzet miatt.

A börtönszerű átnevelőtáborokról, ahol körülbelül

egymillió ujgurt tarthatnak fogva, továbbra sem lehet sokat tudni.

A menekültek beszámolói szerint a tábor lakóinak a napjai azzal telnek, hogy megbilincselve kínaiul tanulnak, újra és újra kínai és kommunista szlogeneket és dalokat mondogatnak, aztán folyamatosan be kell számolniuk a korábbi bűneikről. A rabok csak rizslevest és kenyeret kapnak – kivéve pénteken, amikor disznóhúst kötelező fogyasztaniuk, ami a muszlimoknak eredetileg tilos. A rabok ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva a fogvatartóiknak,

így rendszeresek a verések, az, hogy a nőket megerőszakolják, és nem ritkán orvosi kísérleteket is végeznek rajtuk.

A kínaiak évekig tagadták a táborok létezését, de azóta rengeteg műholdfelvétel készült róluk, tagadhatatlanná vált a dolog, úgyhogy taktikát váltottak, és az elmúlt években már azt mondják, hogy a táborokban szakmai átképzések, úgynevezett reedukáció folyik. Amikor pedig az ujgurok éppen nem szakmai továbbképzésen vesznek részt, akkor kényszermunkán gyapotot szednek, amit egyébként gyakran a nyugati cégeknek adnak el.

A hszincsiangi helyzetről több nyugati ország és több jelentés is kimondta, hogy népirtás folyik. A kínai kormány szerint a népirtás vádja aztán már tényleg évszázad hazugsága, amelyet Kína-ellenes erők generálnak.

„Ez egy abszurd komédia, amelynek célja, hogy bemocskolja és becsmérelje Kínát”

– mondta például Vang Ven-pin, a külügyminisztérium szóvivője még tavaly év elején.

#Uyghurs protest against the #BeijingOlympics in front of the Turkish Olympic Committee in Istanbul. They release a press statement calling for a boycott of the games on the grounds of #UyghurGenocide.
Photos: @uygur_bizpic.twitter.com/nSJuZqq5ku

— Uyghur Times English (@uytimes) January 24, 2022

Világhatalmi villongások

Mint korábban írtuk is, 2021-ben már tény volt, hogy Kínának nagyhatalmi céljai vannak. Egy nem teljesen megbízható forrás szerint Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke, a Kínai Kommunista Párt főtitkára állítólag 2055-ig át akarja venni a világ irányítását.

Első lépésként az ország végleg bekebelezte Hongkongot, ahol 2021 januárjában például letartóztattak több tucat demokráciapárti politikust és aktivistát, aztán márciusban átalakították a hongkongi törvényhozást, ahol immár többségben vannak a Peking-pártiak, nyáron pedig bezárták a prefekturátus utolsó szabad médiumát is.

Közel két évig tartó, tüntetésekkel és összecsapásokkal tarkított huzavona után végül a törvényhozási választáson is sikerült győzniük a Kína-párti erőknek. Mint itt írtuk, a decemberi választásokon 90 mandátumból 82-őt Peking-párti politikusok nyertek, és mindössze egyet szerzett meg egy demokráciapárti, míg 8 képviselőnek nincs ismert politikai múltja.

De a kínai nagyhatalmi törekvések nem értek véget a Kína szerint az ország belügyének számító Hongkong bekebelézésével,

mivel az utóbbi időben Kína Afrikában és Délkelet-Ázsiában is bővíti befolyását.

Ugyan Afrikáról a közhiedelemben az él, hogy nagyon szegény kontinens, ahol a sok hatalmi vákuum miatt kalózok, illetve terrorszervezetek határozzák meg a dolgok menetét, ám mindemellett bővelkedik fontos nyersanyagokban, mint például az olaj, ahogy a Föld kobaltkészletének is közel fele a fekete kontinensen található, ami elősosorban lítium-akkumulátorok készítése során fontos ásványi nyersanyag.

A nyersanyagok és az olcsó munkaerő pedig vonzza a tőkét, és köztük Kínát is: a kontinens legnagyobb kereskedelmi partnere egy 2018-as tanulmány szerint már Kína, emellett a Hszi Csin-ping vezette ország a legnagyobb befektető is a térségben már 2011 óta.

Kína 2010 és 2018 között 150 milliárd dollárnyi beruházást vitt Afrikába,

az infrastuktúraberuházások 40 százalékát már kínai cégek végzik, míg az EU-tagállamok ilyenfajta beruházásai 44 százalékról 34 százalékra csökkentek, az amerikai beruházások aránya pedig ennél is durvábban, 24-ről 6,4 százalékra.

Az afrikai országok ugyanis a gyors növekedés lehetőségét látják a kínai partnerségben, ezért néha akár olyan beruházásokat is bevállalnak, amik elsőre feleslegesnek tűnhetnek: ilyen például a kenyai gyorsvasút, amit nem minden kenyai tud kihasználni, illetve elég drága volt az építése és később a fenntartása is. A kenyai parlament ezért a kormányt arra kérte, hogy kérvényezzék a kínai hitel átkonstruálását.

Emellett Délkelet-Ázsiában is igen aktív Kína, ahol a földrajzilag közeli országokat próbálja behálózni, de Európában is sok országban kínai cégek végzik az 5G-hálózat kiépítését.

A legfeszültebb helyzet talán Tajvanon van,

ami de facto egy külön állam, ám egy 1992-es egyezmény miatt – amiben a kínai és a tajvani elnökök megállapodtak, hogy egy Kína létezik – Kína Tajvant a saját részeként tartja számon, míg a tajvani pártok közül még a nacionalista, Kína-párti Koumintang sem akar egyesülni Kínával, mindössze abban az esetben, ha előtte Kínában elindulnak a demokratizálódási folyamatok.

Az utóbbi időben a sziget körül egészen nyugtalanítóvá váltak a villongások, a kínai vadászgépek és bombázók rendszeresen belépnek a Tajvan által kijelölt biztonsági zónába – igaz, e terület egy jelentős része kínai területen fekszik –, miközben Tajvan egyre több fegyvert vásárol Amerikától. A térségben az amerikai hadihajók és tengeralattjárók is elhaladnak, legutóbb például az amerikai haditengerészet egyik leghalálosabb fegyvere, az USS Nevada atomtengeralattjárót érkezett megközelíthető távolságba.

Ezért még fizetni fognak

A helyzet most úgy áll, hogy több ország diplomáciai bojkott hirdetett az olimpiával szemben, ami nagyjából annyit tesz, hogy bár a sportolók elmehetnek az olimpiára,

nem utazik velük diplomáciai küldöttség.

A bojkottot eddig nem meglepő módon az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada és Japán hirdette meg.

#BoycottBeijing2022
Joint protest in Antwerp ???????? this morning to raise public attention on the crime of China against #Uyghurs, #Tibetans, #Hongkongers. The world will soon witness China's Genocide Games #Beijing2022. pic.twitter.com/0mV9jzYJax

— Belgium Uyghur Association (@BelgiumUyghur) January 3, 2022

A dolog nem hangzik valami keményen, ezt mondta például Emmanuel Macron francia elnök is, amikor azt magyarázta, Franciaország miért nem csatlakozik a bojkotthoz, de ahhoz éppen elég, hogy belerondítson a kínai tervekbe, amik arról szólnak, hogy most megrendezik a tökéletes olimpiát.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő 2021 december elején, néhány nappal a bojkott meghirdetése után például azt nyilatkozta, hogy amennyiben az amerikaiak kitartanak a bojkott mellett, és politikai ügyet csinálnak a játékokból, Washington megfizet érte.

Két nappal később, Vang Ven-pin, Kína másik külügyi szóvivője is megerősítette a fenyegetést. Mint mondta, az olimpia ügyének aláásása helyett inkább az olimpiai szellemet kellene egységesebb módon képviselniük, és hogy azok, akik politikai ügyet csinálnak a sportból,

meg fogják fizetni az elhibázott lépésük árát.

Az amerikaiakkal, a britekkel és az ausztrálokkal egyébként azért is feszült mostanában Kína viszonya, mert 2021 szeptemberében e három ország AUKUS néven új katonai partnerségre lépett, aminek keretében Ausztrália amerikai és brit segítséggel nukleáris meghajtású tengeralattjárókat kezdhet Adelaide-ben építeni, ami a kínaiakat rendkívül érzékenyen érintette.

Nem kerülte el a korona

Végül a hivatalos narratívához képest a koronavírust sem sikerült teljesen megfékezniük a kínaiaknak, úgyhogy az már biztos, hogy külföldi szurkolók nem látogathatják az olimpiát. Pedig Kína mindent megtett, zéró korona-politikát hirdettek, amivel a nagyobb járványokat valóban sikerült elkerülniük, a kisebb, aggasztó fertőzésgócokat és a kisebb botrányokat viszont nem.

A kínai stratégia lényege, hogy nem szabad szöszmötölni,

a fertőzésgócokat azonnal meg kell szüntetni, kerül, amibe kerül.

A fertőzésgóc egyébként Kínában 5 azonos helyen feltárt esetet jelent.

Ennek következtében január 9-én például egy 14 millió nagyvárost, a Pekingtől 150 kilométerre lévő Tiencsent zártak le, és

két nap alatt letesztelték minden lakosát.

Az állami tulajdonú Global Timesban nyilván azzal érveltek, hogy erre azért volt szükség, mert a fertőzés veszélyt jelentene a téli olimpiára, ugyanis a két nagyvárost egy nagy sebességű vonat köti össze, amivel mindössze egy óra az út és sokan is ingáznak rajta. Korábban már két másik városban, a 13 milliós Hszianban és az egymilliós Yuzhou-ban is ugyanilyen karantént vezettek be, és ugyanilyen gyorsan teszteltek.

China lifts monthlong strict lockdown on Xi'an and its 13 mn residents: Authorities have lifted a monthlong pandemic lockdown on the northern Chinese city of Xi'an and its 13 million residents. The announcement Monday followed the restart of commercial https://t.co/W3rcnhlmUD pic.twitter.com/aooMYMzAb1

— World News 24 (@DailyWorld24) January 24, 2022

A BBC viszont arról írt, hogy bár a Kínai Kommunista Párt szereti úgy beállítani a dolgot, hogy náluk minden hatékonyan és zökkenőmentesen zajlik ilyenkor, a valóság jóval drámaibb.

A szigorú lezárások miatt nem tudják például rendesen megszervezni az ételosztásokat,

mert nem áll rendelkezésre elég sofőr az emberek ellátásához. Hszianban emiatt állítólag sokan kifogytak az élelemből, néhányan már arról posztoltak kétségbeesésükben a közösségi oldalakon, hogy mobilt cserélnének élelemre.

A szigorú intézkedéseknek áldozatai is vannak,

egy terhes nő elvesztette a babaját, mert a szigorú intézkedések miatt megtagadták tőlük az ellátást.

Január 16-án aztán arról szóltak a hírek, hogy bekövetkezett a kínai kormány legrosszabb rémálma, Pekingben is megjelent az omikron. A kínai főváros első omikronos fertőzöttjének lakóházát és munkahelyét rögtön lezárták és több mint 2400 embert teszteltek. A vírus egyelőre nem szabadult el, de kérdés, meddig marad ez így.

NYITÓKÉP: A pekingi téli olimpia egyik helyszíne, a madárfészeknek is becézett Pekingi Nemzeti Stadion. FOTÓ: Peter23 / Wikimedia Commons (CC BY-SA 3.0)