+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. június 2. kedd, 19:52
Még május végén életét vesztette rendőri intézkedés közben egy fekete férfi, ami miatt az egész országban heves tiltakozások kezdődtek, amelyek már túlmutatnak az egyedi eseten. A tüntetések néhol zavargásba torkollnak, és a politikusok mindkét oldalon profitálni tudnak a helyzetből, legalábbis rövidtávon. De hogyan fog ez kihatni az elnökválasztásra?

2020. május 26-én a Minnesota állambeli Minneapolisban egy fekete férfi, George Floyd életét vesztette, miután rendőri intézkedés közben – az azóta már kirúgott rendőr – Derek Chauvin a férfi nyakán térdelt több, mint 8 percen keresztül. A férfi hiába szólt a rendőrnek 13 alkalommal is, hogy nem kap levegőt, Chauvin továbbra is Floyd nyakán térdelt, aki először eszméletét vesztette, majd pedig fulladás következtében életét vesztette.

 

Az ügy nagy port kavart nem csak Minneapolisban, hanem az egész Egyesült Államokban, a világot pedig bejárta a hír, hogy rendőri túlkapás következtében egy újabb afroamerikai halt meg.

 

Az azóta eltelt kicsivel több mint egy hétben hatalmas tüntetéssorozat kezdődött Floyd halála miatt, azonnali igazságszolgáltatást követelve az intézkedő rendőrökkel szemben. Ismét megjelentek az utcán tüntető tömegek, illetve a black lives matter (a fekete életek is számítanak) táblák. Azonban a tüntetések hamar átalakultak: néhol már polgárháborús állapotokat mutatnak a rendőrökkel harcoló tüntetők, vagy a békésen demonstráló tömegre rohamot indító rendőrök, ahogy a rendőri túlkapások mellett megjelentek a fosztogatások és egyéb erőszakos cselekmények, például újságírók megtámadása.

 

Ez a tüntetéssorozat már túlmutat George Floyd halálán, akire azért hívták ki a rendőröket, mert a boltban hamisnak tűnő húsz dolláros bankjeggyel fizetett. A békés demonstrációból indult tüntetéssorozatot már páran forradalomnak is hívják. De mi is az üzenetük és miért is tiltakoznak pontosan az utcára vonuló tüntetők?

 

A szegregációs törvények eltörlésével nem oldódott meg a feketék egyenlősége

 

Annak ellenére, hogy az afroamerikai polgárjogi mozgalom az 1970-es évekre elérte a célját, és felülírva az 1965-ig hatályban lévő szegregációs, ún. Jim Crow-törvényeket, a rasszizmus továbbra sem szűnt meg az Egyesült Államokban: a mai napig számos hátrányos megkülönböztetés éri a más bőrszínűeket.

 

Az elmúlt években pedig több kutatás is kimutatta, hogy a rasszizmus az amerikai élet része: az afroamerikaiak 65 százalékával fordult már elő, hogy bőrszíne miatt gyanúsan néztek rá, de sokkal többet mond egy 2017-es közvéleménykutatás eredménye, ahol

 

a fehér válaszadók 54 százaléka szerint a társadalomból leszakadó feketék saját hibájukból nem tudnak előrébb jutni, míg 35 százalékuk szerint a rendszerszintű faji előítéletek miatt szakadnak le.

 

Az fekete válaszadóknak viszont az 59 százaléka viszont látja úgy, hogy a faji előítéletek miatt szakadnak le, és 31 százalékuk látja úgy, hogy a saját cselekedetei miatt.

 

Még tavaly jelent meg egy tanulmány, amiben azt állapították meg, hogy ezer afroamerikai férfiből egy ember rendőri intézkedés következtében hal meg, A tanulmány szerzői az LA Timesnak azt nyilatkozták akkor, hogy nagyobb az esélye annak, hogy egy fekete férfi rendőri tűz miatt meghal, mint hogy valaki kaparós sorsjeggyel nyer.

 

A tüntetések már túlmutatnak Floyd halálán

 

Ennek megfelelően a Floyd haláláért igazságszolgáltatást követelő emberek nem csak George Floyd miatt mentek az utcára. Ahogy 2014-ben a Missouri államban lévő Fergusonban történt rendőri túlkapás, a 2015-ben pedig a Maryland állambeli Baltimore-i események, 2017-ben pedig a Charlottesville-i gázolás után is a tüntetések túlmutattak az egyszeri eseményen, úgy a mostani eset is egy nagyobb problémáról szól: a rendőrségen belüli rasszizmusról, illetve a feketéket másodrendű állampolgárként kezelő fehér felsőbbrendűséget valló rétegekről.

 

BÉKÉS TÜNTETŐK MINNEAPOLISBAN 2020 MÁJUS 26-ÁN. FOTÓ: LORIE SHAULL (FLICKR)

 

Azonban a mostani tüntetések hamar eszkalálódtak és egyre intenzívebbé váltak, mert a kulturális és jogi különbségeken kívül a gazdasági egyenlőtlenségek is felmerültek.

 

Ugyanis a koronavírus-járvány az általában szegényebb, zsúfoltabb negyedekben lakó feketékre nagyobb hatással volt.

 

Egyrészt a járvány könnyebben terjedt ezekben a negyedekben, másrészről a gazdaságilag kiszolgáltatott, megtakarítással nem vagy csak alig rendelkező szegényebb afroamerikaiak a járványügyi intézkedések második hetében már fizetés nélkül maradtak, ami miatt csak az élelmiszerbankokból tudtak ételt szerezni, mivel már egyáltalán nem volt pénzük.

 

A járvány okozta frusztráció, illetve a gazdasági és kulturális egyenlőtlenségek vezettek oda, hogy a tömeg egyre agresszívabbá vált, ahogy a rendőrök fellépése, illetve a nemzeti gárda bevetése is csak jobban felkorbácsolta az érzelmeket.

 

Amerika négy színre szakadt

 

A meglévő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek miatt van egy törésvonal a feketék és a fehérek között, amire még ráépül a pártos identitás is. Míg a legtöbb demokrata támogatja a tüntetéseket, addig a republikánusok inkább a rendben és a biztonságban hisznek elsősorban, ennek megfelelően a CNN-en is inkább a rendőri túlkapásokról és a fehér felsőbbrendűség megvetéséről szólnak a hírek, míg a Fox Newson már arról számolnak be, hogy a tüntetők üzleteket fosztogatnak és rendőrautókat, rendőrőrsöket gyújtanak fel.

 

A politika ezért másképpen is keretezi a problémát: míg Trump arról beszél, hogy gyalázatos, ami történt Floyddal és igazságot kell szolgáltatni az ügyében, de megveti az erőszakot, többször figyelmeztetett, „hogy ha a fosztogatás elkezdődik, akkor azt lövöldözés fogja követni”, utalva arra, hogy a tüntetéssorozatot kész akár erővel is leverni, mert az elsőszámú cél a rend. Ahogy a hétfői sajtótájékoztatóján beszélt, elsősorban arra esküdött fel, hogy megvédje az embereket, ezért nem tűrhet el semmilyen erőszakos cselekményt, amit szerinte elsősorban az antifa mozgalom tagjai művelnek.

 

Ezzel szemben a demokrata elnökjelölt, Joe Biden már úgy nyilatkozott, hogy most a gyász időszaka van és egy olyan vezetésre lenne szükség, aki összehozza az embereket és észreveszi a közösségek fájdalmát, amelynek már „hosszú ideje térd van a nyakán”. Biden emelett elítélte a fosztogatásokat, de azt nyilatkozta, megérti a fájdalmat és a dühöt, amit az emberek éreznek, de inkább vigyázzanak most egymásra.

 

Ezzel az ellentétes álláspontokkal csak tovább mélyítik a már így is nagy polarizáltságot az amerikai társadalomban, azonban rövidtávon mindkét politikus profitál a tüntetésekből:

 

míg Biden könnyen tudja becsatornázni a dühös tömeget és követelni az egyenlő bánásmódot, addig a rendpárti szavazókat tudja Trump maga mellé állítani azzal, hogy biztonságot és nyugalmat ígér és zéró toleranciát az erőszakra.

 

Az üzenetek pedig megvannak mindkét oldalon: míg a demokraták szerint csak a régóta felszín alatt lévő indulatok szabadultak el és most azonnal kell változtatni, addig a republikánusok úgy vélik, hogy a társadalom peremén önhibájukból lévő tömegek próbálják tönkretenni Amerikát, mert saját maguk nem hajlandóak kemény munkával boldogulni.

 

Az elnökválasztáson ez is téma lesz

 

A novemberi elnökválasztás kapcsán a téma pedig biztos elő fog jönni, ugyanis hiába telnek az évek, a rendőrségi túlkapások problémája nem oldódik meg: ha nem is minden évben, de gyakoriak az olyan esetek, ahol egy rendőrségi túlkapás után ezrek mennek tüntetni az utcára igazságszolgáltatást és egyenlőséget követelve.

 

A demokraták, akik szerint Trump eleve egy rasszista hazudozó, biztos nem hagyják ki a lehetőséget, hogy Trumpot okolhassák a történtekért, és elővehessék egy korábbi tweetjét, ahol az akkor még csak showman arról írt 2014-ben a Ferguson-i eset után, hogy a hasonló tüntetéssorozatok fognak végigsöpörni az országon a gyenge vezetés miatt. Biden kampányát eddig is arra hegyezte ki, hogy ő a konszenzuskereső jelölt, aki ismét egyesítené Amerikát. 

 

Míg a republikánusok továbbra is a rend, a biztonság és a jog fontosságáról fognak majd beszélni, mondván, az antifák és a demokraták csak anarchiába züllesztenék az országot.

 

A kommunikációs harcoknak és a narratíváknak pedig óriási szerepük lesz novemberben, hiszen például Minnesota, ahonnan elindultak az események, egy csatatérállam, így valódi téttel bír majd, hogy a minnesotaiak miként fognak majd visszatekinteni a májusi eseményekre fél év múlva a szavazófülkékben.

 

FOTÓ: Lorie Shaull (Flickr)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás