+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. augusztus 25. kedd, 16:29
Észak-Karolinában augusztus 24-én kezdetét vette a Republikánus Párt jelölőgyűlése, aminek az első napján Donald Trump is beszédet tartott. Miért gondolja úgy, hogy a demokraták el fogják csalni a választásokat? Mit mondott Trump, és mit jelent ez a kampányra nézve? Kampányelemzés.

Hivatalosan is elfogadta a Republikánus Párt a novemberi választáson induló elnökjelöltjét, miután a múlt heti demokrata jelölőgyűlést követően a republikánusok is megkezdték négy napos politikai show-jukat. Nagy meglepetés nem történt: a Republikánus Párt a regnáló elnököt, Donald Trumpot és alelnökét, Mike Pence-t választotta meg hivatalos jelölteknek a gyűlésen.

 

A jelöltség elfogadása után Trump egy közel egy órán át tartó beszédet tartott, ahol leginkább az eddigi elért eredményeiről, jövőbeni terveiről és a Demokrata Pártról értekezett.

 

 

De mit mondott az elnök a hétfői beszédében, és miként hathat majd ez a két nagy párt kampányára?

 

A demokraták már az előválasztásukat is elcsalták Trump szerint

 

Donald Trump előzetesen arról beszélt, hogy a jelölőgyűlés felemelő és pozitív hangulatú lesz, azonban már beszédének első perceiben ennek ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot:

 

az elnök ugyanis kvázi kijelentette, hogy nem fogja elfogadni a választási eredményeket, ha veszít.

 

Trump úgy véli, hogy a demokraták a levélszavazatokkal manipulálni akarják a választási eredményeket, és szerinte ez a legnagyobb csalás az amerikai politika történetében. Az elnök szerint a demokraták – együttműködve az amerikai postával, a USPS-szel – több millió szavazatot fognak ellopni különböző módszerekkel: ha valaki nem akar levélben szavazni, attól a demokrata aktivisták begyűjtik majd a levélben kiküldött szavazólapokat, majd a demokrata elnökjelöltre, Joe Bidenre fognak ezekkel szavazni. Trump azt állítja, hogy a levélszavazatoknál nem kell ellenőrizni a szavazó aláírását, ezért könnyű több millió szavazólapot nyomtatni, és ezzel befolyásolni az eredményt.

 

A gond ezzel viszont az, hogy a levélszavazás teljesen biztonságos, az aláírások valódiságát szavazóbizottságnak kell vizsgálnia, és bár akadnak ezzel problémák, de teljesen más jellegűek, mint amit Trump állít. A számlálók gyakran találják úgy, hogy az aláírás nem egyezik meg az adatbázisban (személyiigazolványon vagy jogosítványon) szereplővel, ezért sok szavazat az érvénytelenek közé kerül. Ezzel valójában pont alulszámolják a levélszavazatokat, nem pedig felül.

 

De ez az állítás teljesen beleillik Trump eddigi narratívájába:

 

Trump ugyanis arra játszik, hogy elbizonytalanítsa az embereket a levélszavazatok hitelességét illetően,

 

hogyha a levélszavazatok következtében végül veszítene, akkor ezzel támadhassa meg az eredményt. Nem jogilag, hanem politikailag.

 

Trump a levélszavazatok kapcsán arról is beszélt, hogy ez csak egy újabb próbálkozás a demokraták részéről, hogy elcsalják a választásokat, viszont „ez sokkal hatásosabb eszköz” mint amivel Trump szerint 2016-ban próbálkoztak: akkor szerinte a kampánycsapata után kémkedtek a hatóságok.

 

Az elnök szerint Biden gyenge jelölt, akit még saját pártjának szavazói sem támogatnak. Az elnök úgy véli, Bernie Sanders könnyedén nyerte volna meg az előválasztásokat, ha Elizabeth Warren visszalép, azonban a demokraták szándékosan nem engedélyezték Warren visszalépését, hogy így buktassák meg Sanderst. Hozzátette, hogy ő ennek örül, mert a Sanders-szavazók sokkal lelkesebbek a Demokrata Párton belül, mint a Biden-szimpatizánsok.

 

JOE BIDEN, A DEMOKRATA PÁRT JELÖLTJE. BIDENT TRUMP GYAKRAN TÁMADJA AZZAL, HOGY SZERINTE TÚL ÖREG ÉS MENTÁLIS KÉPESSÉGEI MÁR GYENGÉK. FOTÓ: GAGE SKIDMORE / FLICKR

 

Trump azzal is riogatta a jelölőgyűlésen jelenlévő embereket, hogy Biden egy szocialista államot akar kiépíteni azzal, hogy radikális baloldali bírákat nevezne ki, akik ezután „elvennék a második alkotmánykiegészítést” (többek között a fegyverviseléshez való jogot), illetve nagyon sok emberi életet elvennének – utalva arra, hogy a baloldalon az abortusz elfogadottsága jóval nagyobb, mint a republikánusok körében.

 

Az elnök Bident egyenesen gyenge jelöltnek nevezte, aki szerinte eladná az Egyesült Államokat Kínának, ha megválasztanák.

 

Trump ezenkívül beszélt arról, hogy a „kínai pestisnek” nevezett koronavírus-járvány súlyossá válásáról nem ő, hanem a kormányzók tehetnek, mivel a föderális állami struktúra szabályai szerint nekik kellett volna kezelniük a vírust, de nem voltak eléggé felkészülve. Azzal is megvádolta a demokrata kormányzókat – és egyben Joe Bident is –, hogy azért vannak a kijárási korlátozások és a karantén bevezetése mellett, hogy Trump újraválasztási esélyeit rombolják.

 

„12 további év – mondjátok inkább ezt, ez kikészíti őket.”

 

Trump beszédének legelején, amikor a tömeg a „további négy évet!” rigmust skandálta, azt kérte a részt vevőktől, hogy inkább azt mondják, hogy további 12 évet, mivel az kikészíti a demokratákat. Ugyan Trump ezt viccesen jegyezte meg, tudván, hogy a demokraták és a liberális médiumok ezen ki fognak akadni, később már arról értekezett, hogy akár két ciklusnál többet is megérdemelne, mivel a demokraták szerinte törvénytelen eszközökkel próbálják ellehetetleníteni.

 

„A demokraták csak úgy nyerhetik meg a választást, ha azt ellopják tőlünk. Ne engedjük nekik! Ne engedjük, hogy tönkretegyék az amerikai álmot!” – fogalmazott Trump.

 

Még ideologizáltabb kampány következik mint 2016-ban

 

Trump beszéde egyáltalán nem számít különlegesnek jelenlegi ciklusa tanulságai és 2016-os kampánya alapján. Trump folyamatosan íratlan politikai szabályokat szegett meg már négy éve is, vagy ahogy ő fogalmaz, „én elmondom, hogy mi az, ami úgy van.”

 

A laclau-i értelemben vett populizmusával – miszerint úgy kommunikál, hogy a népre hivatkozik, azonban a nép alatt csak a saját bázisát érti, kizárva ebből a vele egyet nem értőket a saját nép-konstrukciójából – tovább erősíti a már így is hatalmas szakadékot a két tábor között. A saját bázisának és a republikánus szavazóknak a félelemérzetére rájátszva arról beszél, miként tenné tönkre az országot egy demokrata elnök, és miért ez lesz a legfontosabb választás az amerikai történelemben – ahogy ez minden egyes választáson elhangzik minden egyes jelölttől.

 

A polarizációra és a félelemkeltésre nemcsak ő, hanem az egész Republikánus Párt is ráfázhat.

 

Trump ugyanis ezekkel a kijelentéseivel nemcsak a saját bázisát mobilizálja, hanem a Trump-ellenes szavazókat is,

 

akik már sem 2016-ban, sem pedig 2018-ban nem támogatták Trumpot és a Republikánus Pártot. A bizonytalan, nem párthű szavazók közül pedig sokan pont őt okolják a járvány eldurvulásáért.

 

Trump ezzel a beszédével megadta az alaphangot a kampányfinisnek:

 

pattanásig kívánja feszíteni a húrt a két tábor között, és elsősorban olyan témákat fog napirenden tartani, amiről az átlag amerikainak negatív véleménye van.

 

Ilyen a szociáldemokrácia kérdése, ugyanis hiába van különbség a kommunizmus és a szociáldemokrácia között, az átlag választónak ezek szinonimának számítanak. Úgy tűnik, hogy az elnök szakpolitikai kérdések helyett továbbra is identitáskérdéseket fog boncolgatni.

 

EGY TRUMP ÚJRAVÁLASZTÁSÁT HIRDETŐ PLAKÁT, MÉG A 2018-AS FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOK IDEJÉN. FOTÓ: GAGE SKIDMORE / FLICKR

 

Trump nagy valószínűséggel minden demokrata szakpolitikai tervet identitáskérdésként fog keretezni, mint ahogy most is arról beszélt, hogy a környezetvédelmi előírások csak ártanak a gazdaságnak és a növekedésnek, amivel szerinte az átlag amerikai választó csak veszít. A környezetvédelmi előzetes esettanulmányok pedig csak az adófizetői pénz elégetésére jók, és a demokratáknak ezzel nem az amerikai emberek megsegítése a céljuk. 

 

Ugyan elképzelhető, hogy Trumpnak vannak szakpolitikai tervei – például a fegyverviselés, adócsökkentés vagy a gazdaságpolitika kapcsán –, azonban ezeket mindig identitáskérdésnek állítja be. Kommunikációjában már nem szakpolitikai, hanem érzelmekre ható érveket használ fel, ahol a demokraták mindig a rossz, míg ő a helyes álláspontot képviseli – továbbélezve ezzel a pártok szavazói között lévő törésvonalakat.

 

Erre jó példa a koronavírus kezelése. Az egy védhető szakpolitikai álláspont, hogy a gazdaságot nem szabad beáldozni a vírus megelőzése érdekében, hiszen az legalább olyan súlyos gondokat tud okozni az embereknek, mint maga a vírus. Azonban kommunikációs szinten már identitáskérdést csináltak belőle: a maszk az elnyomás szimbóluma, a járvány kezelésének egy felesleges védőeszköze lett, ami ellen országszerte tüntettek is a republikánusok, miközben azt állították, hogy a demokraták célja a kijárási korlátozásokkal, hogy tönkre tegyék az amerikai álmot, és ezáltal Trump újrázási esélyeit.

 

Így abból a teljesen racionális kérdésből, hogy hogyan lehet úgy kezelni a járványt, hogy közben ne állítsák le a gazdaságot,

 

egy identitásképző törésvonal lett, miszerint vannak a demokraták, akik az amerikai nép és Donald Trump ellen áskálódnak még a koronavírus-járvány kapcsán is.

 

2016-ban program nélkül, kvázi mindent megígért Trump a szavazóknak. Akkor az outsider lapot játszotta ki, mondván: a liberális kulturális, gazdasági és politikai elitet le kell váltani, mivel az már nem tartja tiszteletben a demokráciát, az átlagembertől elfordulva csak a saját érdekeit tartja szem előtt.

 

Újrázni készülő jelöltként azonban már nem könnyű ugyanezt a sikert megismételni, ezért minden politikai kérdést identitáskérdésként keretez.

 

Elnökségének hibáit másra tolja, míg sikereit – például a gazdaság állapotát a koronavírus-járvány előtt – példaként használja fel arra, mi mindent akarnak elpusztítani a demokraták saját utópista szocialista államuk felépítése végett.

 

A Republikánus Párt egyébként idén – 2016-tal ellentétben – nem fogadott el semmiféle pártprogramot, hanem teljesen beálltak Trump mögé. A jelölőgyűlésen nem beszélnek szakpolitikai kérdésekről, csak Trump elnökségének eredményeiről és Biden vélt vagy valós hibáiról, ördögi nézeteiről.

 

A párt azt a rizikót vállalja ezzel, hogyha Trump bukik, akkor ők is buknak vele együtt, hiszen ez már teljes egészében az elnök pártja.

 

Trump valóságkonstrukciójában ő a siker megtestesítője,

 

beszédében azt is kiemelte, hogy az iraki elnök személyesen neki, és nem az amerikai hadseregnek köszönte meg az ISIS terrorszervezet legyőzését.

 

A legnagyobb kérdés az, hogy kinek a valóságkonstrukciójában, illetve politikai mítoszában fognak majd hinni a választást eldöntő bizonytalanok az úgynevezett csatatér államokban: Trumpéban, miszerint ő a siker záloga, és csak olyan külső erők, mint a koronavírus tudják legyőzni őt, vagy Joe Bidenében, aki szerint Trump egy hazudozó szélhámos, aki csak szét akarja feszíteni az országot, és akit mindenképpen meg kell állítani.

 

Egy biztos: Trump nem fogja könnyen hagyni, hogy a közvélemény-kutatásokban jelenleg jobban szereplő Biden győzhessen. Közben a Republikánus Párt nyíltan felvállalta: ők Trump erőskezű hatalmában hisznek, nem pedig a minimalista szövetségi államban, mint régen.

 

 

NYITÓKÉP: Gage Skidmore / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz az utcán?

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás