+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. augusztus 25. kedd, 16:29
Észak-Karolinában augusztus 24-én kezdetét vette a Republikánus Párt jelölőgyűlése, aminek az első napján Donald Trump is beszédet tartott. Miért gondolja úgy, hogy a demokraták el fogják csalni a választásokat? Mit mondott Trump, és mit jelent ez a kampányra nézve? Kampányelemzés.

Hivatalosan is elfogadta a Republikánus Párt a novemberi választáson induló elnökjelöltjét, miután a múlt heti demokrata jelölőgyűlést követően a republikánusok is megkezdték négy napos politikai show-jukat. Nagy meglepetés nem történt: a Republikánus Párt a regnáló elnököt, Donald Trumpot és alelnökét, Mike Pence-t választotta meg hivatalos jelölteknek a gyűlésen.

 

A jelöltség elfogadása után Trump egy közel egy órán át tartó beszédet tartott, ahol leginkább az eddigi elért eredményeiről, jövőbeni terveiről és a Demokrata Pártról értekezett.

 

 

De mit mondott az elnök a hétfői beszédében, és miként hathat majd ez a két nagy párt kampányára?

 

A demokraták már az előválasztásukat is elcsalták Trump szerint

 

Donald Trump előzetesen arról beszélt, hogy a jelölőgyűlés felemelő és pozitív hangulatú lesz, azonban már beszédének első perceiben ennek ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot:

 

az elnök ugyanis kvázi kijelentette, hogy nem fogja elfogadni a választási eredményeket, ha veszít.

 

Trump úgy véli, hogy a demokraták a levélszavazatokkal manipulálni akarják a választási eredményeket, és szerinte ez a legnagyobb csalás az amerikai politika történetében. Az elnök szerint a demokraták – együttműködve az amerikai postával, a USPS-szel – több millió szavazatot fognak ellopni különböző módszerekkel: ha valaki nem akar levélben szavazni, attól a demokrata aktivisták begyűjtik majd a levélben kiküldött szavazólapokat, majd a demokrata elnökjelöltre, Joe Bidenre fognak ezekkel szavazni. Trump azt állítja, hogy a levélszavazatoknál nem kell ellenőrizni a szavazó aláírását, ezért könnyű több millió szavazólapot nyomtatni, és ezzel befolyásolni az eredményt.

 

A gond ezzel viszont az, hogy a levélszavazás teljesen biztonságos, az aláírások valódiságát szavazóbizottságnak kell vizsgálnia, és bár akadnak ezzel problémák, de teljesen más jellegűek, mint amit Trump állít. A számlálók gyakran találják úgy, hogy az aláírás nem egyezik meg az adatbázisban (személyiigazolványon vagy jogosítványon) szereplővel, ezért sok szavazat az érvénytelenek közé kerül. Ezzel valójában pont alulszámolják a levélszavazatokat, nem pedig felül.

 

De ez az állítás teljesen beleillik Trump eddigi narratívájába:

 

Trump ugyanis arra játszik, hogy elbizonytalanítsa az embereket a levélszavazatok hitelességét illetően,

 

hogyha a levélszavazatok következtében végül veszítene, akkor ezzel támadhassa meg az eredményt. Nem jogilag, hanem politikailag.

 

Trump a levélszavazatok kapcsán arról is beszélt, hogy ez csak egy újabb próbálkozás a demokraták részéről, hogy elcsalják a választásokat, viszont „ez sokkal hatásosabb eszköz” mint amivel Trump szerint 2016-ban próbálkoztak: akkor szerinte a kampánycsapata után kémkedtek a hatóságok.

 

Az elnök szerint Biden gyenge jelölt, akit még saját pártjának szavazói sem támogatnak. Az elnök úgy véli, Bernie Sanders könnyedén nyerte volna meg az előválasztásokat, ha Elizabeth Warren visszalép, azonban a demokraták szándékosan nem engedélyezték Warren visszalépését, hogy így buktassák meg Sanderst. Hozzátette, hogy ő ennek örül, mert a Sanders-szavazók sokkal lelkesebbek a Demokrata Párton belül, mint a Biden-szimpatizánsok.

 

JOE BIDEN, A DEMOKRATA PÁRT JELÖLTJE. BIDENT TRUMP GYAKRAN TÁMADJA AZZAL, HOGY SZERINTE TÚL ÖREG ÉS MENTÁLIS KÉPESSÉGEI MÁR GYENGÉK. FOTÓ: GAGE SKIDMORE / FLICKR

 

Trump azzal is riogatta a jelölőgyűlésen jelenlévő embereket, hogy Biden egy szocialista államot akar kiépíteni azzal, hogy radikális baloldali bírákat nevezne ki, akik ezután „elvennék a második alkotmánykiegészítést” (többek között a fegyverviseléshez való jogot), illetve nagyon sok emberi életet elvennének – utalva arra, hogy a baloldalon az abortusz elfogadottsága jóval nagyobb, mint a republikánusok körében.

 

Az elnök Bident egyenesen gyenge jelöltnek nevezte, aki szerinte eladná az Egyesült Államokat Kínának, ha megválasztanák.

 

Trump ezenkívül beszélt arról, hogy a „kínai pestisnek” nevezett koronavírus-járvány súlyossá válásáról nem ő, hanem a kormányzók tehetnek, mivel a föderális állami struktúra szabályai szerint nekik kellett volna kezelniük a vírust, de nem voltak eléggé felkészülve. Azzal is megvádolta a demokrata kormányzókat – és egyben Joe Bident is –, hogy azért vannak a kijárási korlátozások és a karantén bevezetése mellett, hogy Trump újraválasztási esélyeit rombolják.

 

„12 további év – mondjátok inkább ezt, ez kikészíti őket.”

 

Trump beszédének legelején, amikor a tömeg a „további négy évet!” rigmust skandálta, azt kérte a részt vevőktől, hogy inkább azt mondják, hogy további 12 évet, mivel az kikészíti a demokratákat. Ugyan Trump ezt viccesen jegyezte meg, tudván, hogy a demokraták és a liberális médiumok ezen ki fognak akadni, később már arról értekezett, hogy akár két ciklusnál többet is megérdemelne, mivel a demokraták szerinte törvénytelen eszközökkel próbálják ellehetetleníteni.

 

„A demokraták csak úgy nyerhetik meg a választást, ha azt ellopják tőlünk. Ne engedjük nekik! Ne engedjük, hogy tönkretegyék az amerikai álmot!” – fogalmazott Trump.

 

Még ideologizáltabb kampány következik mint 2016-ban

 

Trump beszéde egyáltalán nem számít különlegesnek jelenlegi ciklusa tanulságai és 2016-os kampánya alapján. Trump folyamatosan íratlan politikai szabályokat szegett meg már négy éve is, vagy ahogy ő fogalmaz, „én elmondom, hogy mi az, ami úgy van.”

 

A laclau-i értelemben vett populizmusával – miszerint úgy kommunikál, hogy a népre hivatkozik, azonban a nép alatt csak a saját bázisát érti, kizárva ebből a vele egyet nem értőket a saját nép-konstrukciójából – tovább erősíti a már így is hatalmas szakadékot a két tábor között. A saját bázisának és a republikánus szavazóknak a félelemérzetére rájátszva arról beszél, miként tenné tönkre az országot egy demokrata elnök, és miért ez lesz a legfontosabb választás az amerikai történelemben – ahogy ez minden egyes választáson elhangzik minden egyes jelölttől.

 

A polarizációra és a félelemkeltésre nemcsak ő, hanem az egész Republikánus Párt is ráfázhat.

 

Trump ugyanis ezekkel a kijelentéseivel nemcsak a saját bázisát mobilizálja, hanem a Trump-ellenes szavazókat is,

 

akik már sem 2016-ban, sem pedig 2018-ban nem támogatták Trumpot és a Republikánus Pártot. A bizonytalan, nem párthű szavazók közül pedig sokan pont őt okolják a járvány eldurvulásáért.

 

Trump ezzel a beszédével megadta az alaphangot a kampányfinisnek:

 

pattanásig kívánja feszíteni a húrt a két tábor között, és elsősorban olyan témákat fog napirenden tartani, amiről az átlag amerikainak negatív véleménye van.

 

Ilyen a szociáldemokrácia kérdése, ugyanis hiába van különbség a kommunizmus és a szociáldemokrácia között, az átlag választónak ezek szinonimának számítanak. Úgy tűnik, hogy az elnök szakpolitikai kérdések helyett továbbra is identitáskérdéseket fog boncolgatni.

 

EGY TRUMP ÚJRAVÁLASZTÁSÁT HIRDETŐ PLAKÁT, MÉG A 2018-AS FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOK IDEJÉN. FOTÓ: GAGE SKIDMORE / FLICKR

 

Trump nagy valószínűséggel minden demokrata szakpolitikai tervet identitáskérdésként fog keretezni, mint ahogy most is arról beszélt, hogy a környezetvédelmi előírások csak ártanak a gazdaságnak és a növekedésnek, amivel szerinte az átlag amerikai választó csak veszít. A környezetvédelmi előzetes esettanulmányok pedig csak az adófizetői pénz elégetésére jók, és a demokratáknak ezzel nem az amerikai emberek megsegítése a céljuk. 

 

Ugyan elképzelhető, hogy Trumpnak vannak szakpolitikai tervei – például a fegyverviselés, adócsökkentés vagy a gazdaságpolitika kapcsán –, azonban ezeket mindig identitáskérdésnek állítja be. Kommunikációjában már nem szakpolitikai, hanem érzelmekre ható érveket használ fel, ahol a demokraták mindig a rossz, míg ő a helyes álláspontot képviseli – továbbélezve ezzel a pártok szavazói között lévő törésvonalakat.

 

Erre jó példa a koronavírus kezelése. Az egy védhető szakpolitikai álláspont, hogy a gazdaságot nem szabad beáldozni a vírus megelőzése érdekében, hiszen az legalább olyan súlyos gondokat tud okozni az embereknek, mint maga a vírus. Azonban kommunikációs szinten már identitáskérdést csináltak belőle: a maszk az elnyomás szimbóluma, a járvány kezelésének egy felesleges védőeszköze lett, ami ellen országszerte tüntettek is a republikánusok, miközben azt állították, hogy a demokraták célja a kijárási korlátozásokkal, hogy tönkre tegyék az amerikai álmot, és ezáltal Trump újrázási esélyeit.

 

Így abból a teljesen racionális kérdésből, hogy hogyan lehet úgy kezelni a járványt, hogy közben ne állítsák le a gazdaságot,

 

egy identitásképző törésvonal lett, miszerint vannak a demokraták, akik az amerikai nép és Donald Trump ellen áskálódnak még a koronavírus-járvány kapcsán is.

 

2016-ban program nélkül, kvázi mindent megígért Trump a szavazóknak. Akkor az outsider lapot játszotta ki, mondván: a liberális kulturális, gazdasági és politikai elitet le kell váltani, mivel az már nem tartja tiszteletben a demokráciát, az átlagembertől elfordulva csak a saját érdekeit tartja szem előtt.

 

Újrázni készülő jelöltként azonban már nem könnyű ugyanezt a sikert megismételni, ezért minden politikai kérdést identitáskérdésként keretez.

 

Elnökségének hibáit másra tolja, míg sikereit – például a gazdaság állapotát a koronavírus-járvány előtt – példaként használja fel arra, mi mindent akarnak elpusztítani a demokraták saját utópista szocialista államuk felépítése végett.

 

A Republikánus Párt egyébként idén – 2016-tal ellentétben – nem fogadott el semmiféle pártprogramot, hanem teljesen beálltak Trump mögé. A jelölőgyűlésen nem beszélnek szakpolitikai kérdésekről, csak Trump elnökségének eredményeiről és Biden vélt vagy valós hibáiról, ördögi nézeteiről.

 

A párt azt a rizikót vállalja ezzel, hogyha Trump bukik, akkor ők is buknak vele együtt, hiszen ez már teljes egészében az elnök pártja.

 

Trump valóságkonstrukciójában ő a siker megtestesítője,

 

beszédében azt is kiemelte, hogy az iraki elnök személyesen neki, és nem az amerikai hadseregnek köszönte meg az ISIS terrorszervezet legyőzését.

 

A legnagyobb kérdés az, hogy kinek a valóságkonstrukciójában, illetve politikai mítoszában fognak majd hinni a választást eldöntő bizonytalanok az úgynevezett csatatér államokban: Trumpéban, miszerint ő a siker záloga, és csak olyan külső erők, mint a koronavírus tudják legyőzni őt, vagy Joe Bidenében, aki szerint Trump egy hazudozó szélhámos, aki csak szét akarja feszíteni az országot, és akit mindenképpen meg kell állítani.

 

Egy biztos: Trump nem fogja könnyen hagyni, hogy a közvélemény-kutatásokban jelenleg jobban szereplő Biden győzhessen. Közben a Republikánus Párt nyíltan felvállalta: ők Trump erőskezű hatalmában hisznek, nem pedig a minimalista szövetségi államban, mint régen.

 

 

NYITÓKÉP: Gage Skidmore / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás