+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. április 3. péntek, 20:00
Miközben már Amerikában van a legtöbb koronavírusos eset, a Demokrata Párt előválasztása is veszélybe került. Már több tucat állam halasztja el az előválasztást és a júliusra tervezett jelölőgyűlést is csak augusztusban tartják meg. Mi lesz így az előválasztással a járvány alatt és ez változtatja-e a jelöltek esélyeit?

Egy hónappal később, augusztus 17-én tartják meg a Demokrata Párt jelölőgyűlését, ahol az előválasztáson kiválasztott küldöttek szavaznak az elnökjelölt személyéről, tudósít a Vox.

 

A jelölőgyűlést eredetileg július 13-16. között tartották volna meg a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban, azonban az Egyesült Államokban egyre inkább növekvő koronavírusos esetek miatt végül ezt elhalasztják.

 

Joe Solmonese, a Demokrata Párt jelölőgyűlésének elnöke szerint ez volt a felelős döntés a részükről, a céljuk az, hogy több időt szánjanak a járvány terjedésének monitorozására, hogy a lehető legbiztonságosabb gyűlést tudják létrehozni.

 

A döntés annak függvényében teljesen védhető, hogy a jelölőgyűlésen több, mint ötezer ember fordul meg: a delegáltak, a párttagok és az újságírók mellett technikusok érkeznek az ország minden pontjáról és napokat töltenének együtt egy zárt térben összezárva.

 

Azonban nem csak a jelölőgyűlésre van hatással a koronavírus, hanem a teljes előválasztásra: még a jelölőgyűlés elhalasztása előtt tizenöt állam, köztük New York, Pennsylvania és Ohio is úgy döntött, hogy később tartják meg az előválasztást, a párt pedig kérte az államokat, ahol lehet, álljanak át inkább a levélszavazásra.

 

Nemcsak a párt, hanem a jelöltek és az államok is szívnak

 

Azonban az új időpontok nemcsak emiatt okozhatnak problémát,

 

hiszen jelen állás szerint több állam is elvesztheti a delegáltjainak a felét, ha az előválasztásukat június 9-e után rendezik meg.

 

Ugyanis a Demokrata Párt 2020-as jelölőgyűlésének szabályzata úgy határoz a 12-es pontban, hogy az államoknak március 3-a és június 9-e között kell megtartani a saját előválasztásaikat, akik pedig ezt megszegik, a delegáltjaik 50 százalékát elvesztik. Utóbbi jelenleg 3 államot érinti: Louisanát (54 delegált), ahol az eredeti forgatókönyv szerint április 4-én választottak volna, Kentuckyt (54 delegált), ahol május 19-én tartották volna az előválasztást és a koronavírus-járvány kapcsán leginkább érintett New Yorkot (274 delegált), akik az április 28-i dátumot tolták el egészen június 23-ig, így jelenleg úgy tűnik, itt tartják majd az utolsó előválasztást.

 

De nemcsak az államokat érinti kellemetlenül a dátumváltozás, hanem a két, még versenyző jelöltet is,

 

ugyanis a szabályzat arról is határoz, hogy a jelöltek sehol sem kampányolhatnak a hivatalos dátumokon kívül egy államban sem – ha pedig valaki ezt megszegi, akkor abból az államból nem szerezhet delegáltat.

 

A szabályzat pedig elég szélesen értelmezi a kampányolást, hiszen azt nem csak fizikai jelenléthez köti, hanem ide tartozik a nyomtatott és az elektronikus (internet, TV, rádió) úton folytatott kampány is.

 

Legközelebb április 7-én, Wisconsin államban tartanak előválasztást, azonban itt is kétségessé vált ennek a megoldása: a demokrata kormányzó és a republikánus többségben lévő törvényhozás hetekig nem foglalkozott vele, azonban mióta náluk ismegjelent a koronavírus, a kormányzó most már azt kéri a választóktól, hogy aki teheti, kérjen mozgóurnát vagy szavazzon levélben. Viszont ennek a logisztikáját ilyen rövid idő alatt nem könnyű megoldani, hiszen már több mint egymillióan jelezték, hogy vagy levélben, vagy mozgóurnával szeretnének szavazni, ami több mint a négyszerese az eddigi legtöbb ilyen kérvénynek, amikor 2017-ben 240 ezren szavaztak ily módon.

 

Azonban a másik probléma, hogy erre egyáltalán nincsenek felkészülve az államban: Milwaukee-ban például a szavazóbizottság elnöke úgy számol, hogy a képzett szavazatszámlálóknak és felügyelőknek csak negyede vesz majd részt a választás lebonyolításában, ami miatt az előválasztás elhalasztását kéri. Sok körzetben a szavazóbiztosok alacsony létszáma miatt nem is tudják megszervezni a mozgóurnázást, ezért elképzelhető, hogy néhány helyen inkább kinyitnak a szavazóhelyek, annak ellenére, hogy az államban szigorú korlátozásokat vezettek be a koronavírus terjedésének lassítása érdekében.

 

Emiatt többen – köztük a két jelölt, Joe Biden és Bernie Sanders is – kritizálják az államot, az amerikai sajtó pedig arról cikkez, hogy most a választóknak kvázi az életük és a választáshoz való joguk között kell dönteniük.

 

Wisconsinban hivatalosan 1730 megerősített koronavírus-esetet tartanak számon, és a jelenlegi adatok alapján a fertőzöttek 26 százaléka, 398 fő szorul kórházi ellátásra.

 

Hogyan tovább?

 

A koronavírus miatt kvázi megállt a kampány: már a legutolsó, március 17-i előválasztás előtti vitán is szinte csak arról beszélt az üres stúdióban Biden és Sanders, hogy Trump mennyire rosszul kezeli a koronavírust és hogy komolyabban kéne vennie az adminisztrációnak a járványt. Ekkor Ohio halasztása miatt végül nem négy, hanem csak három államban, Arizonában, Floridában és Illinois-ban tartottak előválasztást, mindegyiken Biden volt az, aki nagyot nyert. Azóta a kampányolás szinte csak az online térben zajlik, és mindkét jelölt többnyire a koronavírussal és annak kezelésével foglalkozik.

 

Jelenleg a két jelölt közül Biden áll jobban: Obama volt alelnöke, a centrista politikus 1217 delegálttal rendelkezik, míg a demokratikus szocialista Sandersnek 914 delegáltja van. A demokrata párti elnökjelöltség megszerzéséhez 1991 delegáltat kell szerezni, ami több mint valószínű, hogy Bidennek fog sikerülni, ugyanis Bernie Sanders 2016-hoz képest hiába tudta szélesíteni a választói koalícióját és hiába volt képes jobban megszólítani például a latinó szavazókat, a nézetei még így is radikálisnak tűnnek amerikai szemmel nézve, ezért Biden sokkal több szavazónak szimpatikusabb, és az ún. battleground államokban is rendre jobban szerepel, mint Sanders.

 

Ezenkívül Biden kampánya sokkal könnyebb helyzetben van a szuperkedd óta, hiszen míg Biden a Trump elleni összefogásra buzdít és az integratív jelöltként mutatja magát –például azzal, hogy a legutóbbi vitán többször is azt mondta bizonyos kérdésekre, hogy egyetért Sandersszel –, addig

 

Sandersnek egyszerre kellett támadnia Bident és bebizonyítani, hogy ő is képes lenne összefogni a demokrata szavazókat,

 

annak ellenére, hogy Sanders sosem volt párttag. Ezenkívül a legutóbbi vitán azzal is elvitte a show-t a korábbi alelnök, hogy a színpadon jelentette be, hogy ha ő nyeri a demokrata elnökjelöltséget, akkor egy női alelnökkel vágna neki a november 3-i választásoknak, amire Sanders már nem tudott rálicitálni.

 

Mindeközben már az Egyesült Államokban van a világon a legtöbb koronavírus-eset: több mint 245 ezer ember fertőződött meg a Kínából induló vírussal, amiben több mint 6000 ember vesztette életét eddig. Trump szerint akár 240 ezer ember halálát is okozhatja a járvány az Egyesült Államokban.

 

MONTÁZS: Azonnali // Forrás: Gage Skidmore (Flickr)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás