Senki sem akarta, mégis járvány idején tartottak előválasztást Wisconsinban. Miért?

2020.04.08. 17:34

Április 7-én tartották a demokrata előválasztások következő fordulóját Wisconsinban annak ellenére, hogy sok város jelezte, a járvány miatt nem tudja azt biztonságosan megszervezni. De miért tartották meg a választásokat és mi köze ennek a republikánusokhoz és a szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz?

Senki sem akarta, mégis járvány idején tartottak előválasztást Wisconsinban. Miért?

Kedden, április 7-én tartották az amerikai előválasztások következő állomását Wisconsinban, annak ellenére, hogy a jelöltek mellett több város, köztük az állam legnagyobb városa, a több mint félmilliós Milwaukee és a harmadik legnagyobb Green Bay is arra kérte az államot, hogy halasszák el a választásokat az Egyesült Államokban lassan már az európai helyzetnél is jobban berobbanó koronavírus-járvány miatt. Green Bay például még márciusban be is perelte az államot emiatt, azonban a keresetüket elutasították.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a járvány az egész előválasztásra hatással van: a demokrata jelölőgyűlést is csak egy hónappal később fogják megtartani, és szinte az összes áprilisi előválasztást elhalasztották vagy levélszavazásra álltak át, azonban Wisconsinban nem így történt. Ugyan sokan jelezték, hogy inkább mozgóurnával szeretnének szavazni, azonban – ahogy várható is volt – ilyen rövid idő alatt ezt nem tudták megszervezni rendesen, és sok helyen nem is volt lehetőség se levélszavazásra, se mozgóurnára.

Így hiába vezetett be az állam szigorú kijárási korlátozásokat, a választók órákon keresztül álltak sorban, hogy leadhassák a szavazataikat,

hiszen Milwaukeeban a 180 szavazóhelyből mindössze 5 volt nyitva, míg Green Bayben a 31 szavazóhelyből csak kettő nyitott ki.

Ennek egyik oka a kevés szavazóbiztos: Green Bayben például a 270 szavazóbiztosból csak 17 vállalta a munkát, míg a 70 000 lakosú Waukeshaban mindössze egy szavazóhelyiség volt nyitva ugyanezen okból: több szavazóbiztos ugyanis előre jelezte, a saját egészségük megőrzése érdekében nem fognak dolgozni. Azonban a szavazóbiztosok hiánya nem csak a nagyvárosokat érintette, több mint 100 önkormányzat jelezte, hogy annyira kevés szavazóbiztosuk és önkéntesük van, hogy egy darab szavazóhelyet sem tudnak kinyitni, ezért a kormányzó, a demokrata Tony Evers a nemzeti gárda segítségét kérte, hogy így tudják biztosítani a választások megtartását.

Mindez azért is problémás, mert az államban már 2 440 igazolt koronavírus-esetet tartanak számon, ami majdnem a duplája az öt nappal ezelőtti számoknak, 

és az esetek 27 százalékában kórházi ellátásra szorulnak a betegek. Emiatt március 24 óta bezártak a nem létfontosságú cikkeket áruló üzletek, és felszólították a lakosokat, hogy maradjanak otthon.

De miért tartották meg egyáltalán a választásokat?

Ennek egyrészt az az oka, hogy Wisconsinban nemcsak a két versenyben maradt demokrata elnökjelölt-aspiránsról, Joe Bidenről és Bernie Sandersről szavaztak, hanem ezzel egyidőben több állami és megyei pozícióról is most döntöttek, ami már a republikánusok számára is téttel bírt. Ezek közül a legfontosabb az állami Legfelsőbb Bíróság, ahol egy republikánusokhoz húzó bírónak járt le a mandátuma.

A republikánusok épp ezért nem akarták elhalasztani a helyi választásokat, melynek keretében a demokrata előválasztást is megtartották. Ők azzal indokoltak, hogy a választások előtt pár nappal nem szabad változtatni annak az eljárásán, mivel az sérti a választás a tisztaságát, azonban az is közrejátszhatott, hogy többnyire a demokratákhoz húzó körzeteket érinti leginkább a koronavírus, míg

a rurálisabb, republikánus körzetekben a járvány még nem terjedt el annyira.

Ezenkívül pedig már előre látni lehetett, hogy a republikánus szavazók választási kedve sokkal magasabb volt, mint a demokratáké: például a demokratákhoz húzó Milwaukee megyében a mozgóurnát vagy levélszavazatot kérő választók csak a 38 százaléka adta le a szavazatát, miközben a klasszikusan republikánus Waukesha megyében ez már 56 százalék volt.

Emiatt hiába kérte a két demokrata jelölt, hogy halasszák el az előválasztást és a helyi választásokat is, illetve hiába perelte be több város is az államot, a választást mégis megtartották. Pedig hétfőn már a kormányzó is úgy látta legjobbnak, ha egészen június 9-ig elhalasztanák a választásokat, vagy teljesen átállnak a levélszavazásra.

Azonban a republikánus többségben lévő állami törvényhozás nem fogadta el a demokrata kormányzó egyik tervezetét sem,

az állam ellen indított perekben pedig az állami Legfelsőbb Bíróság 4-2 arányban a helyi választások megtartása mellett döntött, amivel egy időben tartották a demokrata előválasztást is.

Átpolitzálódott döntések

A választás megtartásáról szóló viták emiatt át is politizálódtak: míg a wisconsini republikánusok azzal vádolják a demokratákat, hogy a kormányzó össze-vissza változtatja az álláspontját, és ha megtiltja, hogy a választók személyesen is szavazhassanak, azzal korlátozta volna a választáshoz való jogot, addig a demokraták azzal vádolják a republikánusokat, hogy nekik fontosabb a választási győzelem, mint a szavazók egészsége.

EGY DEMOKRATA SZAVAZÓ FEJTI KI A VÉLEMÉNYÉT, MILYEN JÁRVÁNY IDEJE ALATT SZAVAZNI / TWITTER

A republikánusok szerint azonban a választók egészsége egyáltalán nincs veszélyben: az egyik megye republikánus vezetője, Jim Miller szerint

a szavazás ugyanakkora kockázattal bír, mint amikor az ember a boltba megy bevásárolni, emiatt nem is érte volna meg elhalasztani a választásokat.

A kérdésben végül a szövetségi Legfelsőbb Bíróság mondta ki az utolsó szót: választásokat nem lehet elhalasztani egy nappal a megtartása előtt, mondván, az a későbbiekben egy káros precedenst teremtene.

De hogy jön ehhez a demokrata előválasztás?

Mivel a demokrata előválasztásokat és a helyi választásokat ugyanabban az időpontban és helyszíneken tarották meg költséghatékonyság miatt, így a republikánus törvényhozás és a republikánusokhoz húzó Legfelsőbb Bíróság – az állami 4-2, a szövetségi pedig 5-4 arányban – úgy döntött, nem lehet elhalasztani a helyi választásokat, így a demokrata előválasztást is megtartották, amire egyik fél sem kampányolt túlzottan:

se Biden, se Sanders kampánycsapata nem küldött önkénteseket az államba, hogy azok a jelöltek számára kopogtassanak, így pár Twitter-poszton kívül nem igazán erőltették meg magukat.

Ezek a posztok pedig többnyire arról szóltak, hogy szerintük felelőtlenség volt a republikánusok részéről a helyi választások megtartásának erőltetése.

Pedig a mostani helyi választásoknak, főleg a wisconsini Legfelsőbb Bíróság bírájának a személyét illetően, elég nagy a tétje: ugyanis a hétfős wisconsini Legfelsőbb Bíróság több, a november harmadiki választással kapcsolatos döntést fog még idén meghozni, amihez nem elegendő az egyszerű többség. Ezek a döntések pedig azért lesznek fontosak, mert Wisconsin egy az úgynevezett csatatérállamok államok között, ahol a két párt közötti verseny kiélezett, ezért az államnak különösen nagy ráhatása lesz arra, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

Milyen legitimitása lesz így a választásoknak?

Annak ellenére, hogy a New York Times felvétele is mutatja, milyen sokan várakoznak a szavazóhelyeknél, a választási részvétel így is bőven alulmúlta a megszokottakat. Ugyan hiába kértek több mint egymillióan mozgóurnát, ami négyszer több, mint amit 2017-ben kértek, sajtóértesülések szerint nem mindenki tudott szavazni:

vagy nem is jutott el hozzá az urna, vagy pedig nem volt tanú, aki biztosította volna, hogy valóban a névjegyzékben szereplő választó szavazott volna.

Ráadásul a szövetségi Legfelsőbb Bíróság felülírta azt a múlt heti állami bírósági döntést, hogy a levélszavazatokat akkor is elfogadják, ha azokat a választás napja után adják fel, viszont megérkeznek április 13-ig. Így végül csak azokat a szavazatokat számolják meg, amiket a választás napján, április 7-én adtak fel.

Mit jelent ez a demokrata elnökjelölti versenyre nézve?

Mivel maga a két jelölt és a párt is elengedte a wisconsini előválasztást, így valódi tétje csak a helyi választásoknak volt, leginkább az, hogy melyik bírát választják meg wisconsini Legfelsőbb Bíróságba.

A demokrata előválasztást vélhetően Joe Biden fogja megnyerni, méghozzá hatalmas fölénnyel:

a legutolsó közvélemény-kutatás szerint Obama volt alelnöke 62, míg a demokratikus szocialista Bernie Sanders csak 38 százalékot szerezne.

De nemcsak Wisconsinban, hanem összességében is Biden áll jobban: a centrista politikus 1217 delegálttal rendelkezik, míg a demokratikus szocialista Sandersnek 914 delegáltja van. A demokrata párti elnökjelöltség megszerzéséhez 1991 delegáltat kell szerezni, ami több mint valószínű, hogy Bidennek fog összejönni: bár Sanders 2016-hoz képest szélesíteni tudta a választói koalícióját, a nézetei még így is radikális sok amerikainak túl radikálisabb. A centrista irányvonalat képviselő Biden sokkal több szavazónak szimpatikusabb, és a csatatérállamokban is rendre jobban szerepel, mint Sanders.

A wisconsini választások eredményei április 13-án várhatóak.

FOTÓ: Tamia Fowlkes / Twitter

FRISSÍTÉS (17.53): Időközben Bernie Sanders bejelentette, hogy felfüggeszti a kampányát, így Joe Biden lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje.

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek