+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs & Illés Gergő
2020. március 4. szerda, 09:49
Március 3-án tartották az amerikai előválasztások Super Bowlját, ahol a centrista Joe Biden 10 államban is győzött, míg Sanders sok helyen Elizabeth Warren miatt került a második helyre. De hogyan tovább? Mutatjuk az eredményeket!

Március 3-án, kedden tartották a demokrata előválasztás Super Bowlját, az úgynevezett szuperkeddet az Egyesült Államokban, amikor egyszerre 14 államban és Amerikai Szamoán döntenek a demokrata elnökjelölt személyéről. Ekkor államonként a jelöltek delegáltakat szereznek, amelyből a nyertesnek legalább 1991-et kell megszereznie, hogy biztossá váljon a győztes személye.

 

És hogy miért is kulcsfontosságú ebben a folyamatban a szuperkedd? Azért, mert ezen az egy napon az összes delegált 34 százalékáról, 1344 delegált személyéről döntenek.

 

Ebből a tizennégy államból pedig tizet is Obama volt alelnöke, a centrista Joe Biden vitt el, négyben pedig a demokratikus szocialista Bernie Sanders örülhetett.

 

ENNYI DELEGÁLTJUK VAN A JELÖLTEKNEK A SZUPERKEDD UTÁN. AZ AZÓTA MÁR VISSZALÉPETT BLOOMBERG CSUPÁN 59 DELEGÁLTAT SZERZETT, MÍG A TELJESEN ESÉLYTELEN TULSI GABBARD (ITT NEM IS JELÖLTÜK) AMERIKAI SZAMOÁN SZERZETT EGY DELEGÁLTAT.

 

KÉKKEL A SZUPERKEDDEN BIDEN ÁLTAL, VÖRÖSSEL A SANDERS ÁLTAL MEGNYERT ÁLLAMOK. SZÜRKÉSKÉKKEL ÉS SZÜRKÉSVÖRÖSSEL A KORÁBBI, NEM SZUPERKEDDEN VÁLASZTÓ ÁLLAMOK EREDMÉNYEI LÁTHATÓK, MÍG A KAKUKKTOJÁS SÁRGÁVAL IOWA, AMIT MEGLEPETÉSRE AZ AZÓTA MÁR VISSZALÉPŐ PETE BUTTIGIEG VITT EL.

 

Texas Bidené, Sanders vitte Kaliforniát

 

Biden mindössze a kötelezőt hozta:

 

a szuperkedd tizennégy államából hat déli állam: ezekben nyerni az afroamerikaiak körében kedvelt Biden számára kötelező volt,

 

míg a latino népesség körében kedvelt Sanders ezekben az államokban is eséllyel indulhatott.

 

Az egyik legfontosabb állam Texas, ahol Kalifornia után a második legtöbb delegáltat, szám szerint 228-at választanak meg. Biden a szavazatok 90 százalékos feldolgozottságánál 33,7 százalékot szerzett, míg a magát demokratikus szocialistának valló Sanders nem sokkal maradt el tőle a maga 29,9 százalékos eredményével. Mindez azt jelenti, hogy Texasban Biden 56, Sanders 50 delegáltat szerzett, talán itt volt közöttük a legkiélezettebb a verseny. Ezen felül a harmadik helyre futott be a magát a kampányba bevásároló milliárdos, Mike Bloomberg, aki 14,7 százalékot szerzett.

 

A másik kulcsfontosságú, a szuperkedden választó állam pedig az erősen progresszívnek számító Kalifornia volt: itt Sanders volt a fő esélyes, és bár az időeltolódás miatt Kaliforniában a szavazatokat még továbbra is összesítik, az már látszik, hogy a vermonti szenátor magasan nyerte a legtöbb, összesen 415 delegálttal rendelkező államot.

 

52 százalékos feldolgozottság mellett Sanders 31,3, Biden 22,4 százalékot szerzett, de 16 százalékával nem teljesített rosszul Mike Bloomberg, és a 12,2 százalékos Elizabeth Warren sem.

 

Ezen felül Biden behúzta Alabamát (itt fölényesen a szavazatok 63,2 százalékát szerezte meg, míg Sanders csak 16,6-ot), Virginiát (53-23), Észak-Karolinát (42-24), Tennessét (41-24), Arkansast (40-22), Oklahomát (38-25), Minnesotát (38-29), Massachusettset (33-26), nagyon szorosan Maine-t (34-33) és a már korábban említett Texast. Ezzel szemben Kalifornián felül Sanders Coloradóban (36-23), Utahban (35-17), valamint hazájában, Vermontban (51-22) tudta elhozni az első helyet Biden elől.

 

Biden elhúzott a delegáltak számában, de még nyitott a meccs

 

A delegáltak számában Biden bár picivel átvette a vezetést, de nem sikerült lenyomnia Sanderst teljesen,

 

Biden így is hatalmas lélektani előnyre tett szert: az első három államban való gyenge szereplése után sokan temették a kampányát,

 

de Dél-Karolina után életre kelt a korábbi alelnök, hiszen ott a szavazatok majdnem felét, 48,4 százalékát szerezte meg.

 

A volt alelnök számára számára ez azért is volt fontos, mert Dél-Karolina után három olyan elnökjelölt-aspiráns is visszalépett, akik ugyanazt a szavazói réteget tudták megszólítani, mint ő is. Köztük az Észak-Karolina előtt meglepetésre jól szerepelő indianai kisvárosi polgármester, Pete Buttigieg és a minnesotai szenátor, Amy Klobuchar, akik kampányuk felfüggesztése után nyíltan Biden mellett tették le a garast. 

 

Ezenkívül azt látni, hogy Mike Bloomberg egyáltalán nem tudta bevásárolni magát a szavazók közé. Hiába költött magasan a legtöbb pénzt a jelöltek közül a világ 8. leggazdagabb embere, a legtöbb helyen csak a negyedik helyet kaparintotta meg, delegáltat pedig alig szerzett. (Bloomberg kampányáról és stratégiájáról itt írtunk részletesebben.)

 

Balról buktatják meg Sanderst?

 

Bernie Sanders mindössze 4 államot húzott be, de vigasztalódhat azzal, hogy legalább a legtöbb, 415 delegáltat adó Kaliforniát a jelenlegi állás szerint fölényesen nyerte meg. Azonban Sanders legnagyobb riválisa nem Biden, hanem a szintén szociáldemokrata nézeteket valló Elizabeth Warren, aki fontos szavazatokat vett el Sanders elől,

 

miközben Warren még saját államában, Massachusettsben is csak a harmadik helyre volt jó.

 

Warren és Sanders korábban szövetségesek voltak, de még januárban Warren azzal vádolta meg a vermonti szenátort, hogy még 2018-ban egy privát beszélgetés keretében azt mondta neki, hogy egy nő nem tudná legyőzni Trumpot 2020-ban. Azóta láthatóan már nem számítanak szövetségesnek: egy vita után Warren nem is volt hajlandó kezet fogni Sandersszel, illetve az észak-karolinai előválasztás utáni beszédében azt mondta Sandersről, hogy az amerikai politikai válság többet igényel, mint egy szenátor, aki 30 éves karrierje alatt hiába beszél a problémákról, azokon képtelen változtatni. Warren egyébként szuperkedd után kijelentette, hogy nem függeszti fel a kampányát, továbbra is bízik a szavazóiban, annak ellenére, hogy saját államában egy hatalmas pofonba szaladt bele.

 

Ennek megfelelően Sandershez közeli balosabb demokraták már el is kezdték ismételni a 2016-hoz hasonló narratívájukat, miszerint a demokrata estabilishment meg akarja puccsolni Sanders mozgalmát: szerintük azért lépett vissza a centrista Pete Buttigieg és Amy Klobuchar is, hogy közösen nyomják le Sanderst.

 

Igaz, könnyű dolga Bidennek sincs, hiszen az ő esetében Bloomberg és az ő milliárdjai csakliznak el előle kulcsfontosságú szavazatokat fontosabb államokban: a legnyilvánvalóbb példa talán pont Kalifornia, ahol a harc jóval kiélezettebb lehetett volna, ha se a Sanderssel rivális Warren, se a centrista szavazatokra hajtó Bloomberg nem indul rá a két esélyesre. Igaz, Bloomberg azóta már befejezte kampányát, Warren maradt már csak tehát a két esélyesen felül.

 

Hogyan tovább?

 

A delegáltak száma jelenleg még változik, és bár egy picivel Biden vezet, még egyáltalán nem tisztult ki a kép, ki is húzhatja be végül az elnökjelöltséget. Azonban a lélektani előny, illetve a győzteshez való húzás most Bidennek kedvezhet a szuperkeddi eredmények után.

 

A Sanders-kampánynak pedig valamit csinálnia kell a „Warren-jelenséggel”, hiszen

 

sok helyen az első helyen végzett volna, ha a szintén progresszív-baloldali Warren nem vett volna el 10-20 százaléknyi szavazatot a vermonti szenátortól.

 

A jelenlegi eredmények tükrében úgy látszik, hogy senki sem fogja megszerezni a július 13 és 16 között Milwaukee-ban tartó jelölőgyűlés előtt a jelöltség behúzásához szükséges 1 991 delegáltat, így nyílt jelölőgyűlésre kerülhet sor, ahol pedig sokat számítanak majd az ún. szuperdelegáltak, akik nem kötöttmandátummal rendelkeznek, hanem saját belátásuk szerint szavazhatnak a jelöltekre. Ebben pedig Biden sokkal jobban áll, mint Sanders, hiszen a párton belül jóval többen támogatják Obama volt alelnökét, mint a vermonti szenátort, aki amúgy nem is párttag.  

 

Legközelebb március 10-én tartanak előválasztásokat, ahol egyszerre 5 államban szavaznak majd, illetve Észak-Dakotában lesz majd egy belső kaukusz, ahol összesen 365 delegáltról döntenek majd a választók.

 

A demokrata előválasztások február 3-án kezdődtek Iowában és egészen június közepéig tartanak. Az Azonnali a helyszínen lesz a szuperkedd idején is, hiszen Győri Boldizsár már január közepe óta tudósít a Sanders-kampány tagjaként az előválasztás aktuális helyszíneiről. Az amerikai választások pedig november 3-án lesznek, ahol az elnök mellett még a teljes Képviselőházat és a Szenátus harmadát választják meg, illetve 11 államban és két társult államban a kormányzó személyéről is döntenek.

 

 

BORÍTÓKÉP: Joe Biden ikonikus pilóta-napszemüvegében kampányol 2019-ben Iowában / Gage Skidmore, Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás