Biden nyerte a szuperkeddet, Sanders szorosan mögötte

2020.03.04. 09:49

Március 3-án tartották az amerikai előválasztások Super Bowlját, ahol a centrista Joe Biden 10 államban is győzött, míg Sanders sok helyen Elizabeth Warren miatt került a második helyre. De hogyan tovább? Mutatjuk az eredményeket!

Biden nyerte a szuperkeddet, Sanders szorosan mögötte

Március 3-án, kedden tartották a demokrata előválasztás Super Bowlját, az úgynevezett szuperkeddet az Egyesült Államokban, amikor egyszerre 14 államban és Amerikai Szamoán döntenek a demokrata elnökjelölt személyéről. Ekkor államonként a jelöltek delegáltakat szereznek, amelyből a nyertesnek legalább 1991-et kell megszereznie, hogy biztossá váljon a győztes személye.

És hogy miért is kulcsfontosságú ebben a folyamatban a szuperkedd? Azért, mert ezen az egy napon az összes delegált 34 százalékáról, 1344 delegált személyéről döntenek.

Ebből a tizennégy államból pedig tizet is Obama volt alelnöke, a centrista Joe Biden vitt el, négyben pedig a demokratikus szocialista Bernie Sanders örülhetett.

ENNYI DELEGÁLTJUK VAN A JELÖLTEKNEK A SZUPERKEDD UTÁN. AZ AZÓTA MÁR VISSZALÉPETT BLOOMBERG CSUPÁN 59 DELEGÁLTAT SZERZETT, MÍG A TELJESEN ESÉLYTELEN TULSI GABBARD (ITT NEM IS JELÖLTÜK) AMERIKAI SZAMOÁN SZERZETT EGY DELEGÁLTAT.

KÉKKEL A SZUPERKEDDEN BIDEN ÁLTAL, VÖRÖSSEL A SANDERS ÁLTAL MEGNYERT ÁLLAMOK. SZÜRKÉSKÉKKEL ÉS SZÜRKÉSVÖRÖSSEL A KORÁBBI, NEM SZUPERKEDDEN VÁLASZTÓ ÁLLAMOK EREDMÉNYEI LÁTHATÓK, MÍG A KAKUKKTOJÁS SÁRGÁVAL IOWA, AMIT MEGLEPETÉSRE AZ AZÓTA MÁR VISSZALÉPŐ PETE BUTTIGIEG VITT EL.

Texas Bidené, Sanders vitte Kaliforniát

Biden mindössze a kötelezőt hozta:

a szuperkedd tizennégy államából hat déli állam: ezekben nyerni az afroamerikaiak körében kedvelt Biden számára kötelező volt,

míg a latino népesség körében kedvelt Sanders ezekben az államokban is eséllyel indulhatott.

Az egyik legfontosabb állam Texas, ahol Kalifornia után a második legtöbb delegáltat, szám szerint 228-at választanak meg. Biden a szavazatok 90 százalékos feldolgozottságánál 33,7 százalékot szerzett, míg a magát demokratikus szocialistának valló Sanders nem sokkal maradt el tőle a maga 29,9 százalékos eredményével. Mindez azt jelenti, hogy Texasban Biden 56, Sanders 50 delegáltat szerzett, talán itt volt közöttük a legkiélezettebb a verseny. Ezen felül a harmadik helyre futott be a magát a kampányba bevásároló milliárdos, Mike Bloomberg, aki 14,7 százalékot szerzett.

A másik kulcsfontosságú, a szuperkedden választó állam pedig az erősen progresszívnek számító Kalifornia volt: itt Sanders volt a fő esélyes, és bár az időeltolódás miatt Kaliforniában a szavazatokat még továbbra is összesítik, az már látszik, hogy a vermonti szenátor magasan nyerte a legtöbb, összesen 415 delegálttal rendelkező államot.

52 százalékos feldolgozottság mellett Sanders 31,3, Biden 22,4 százalékot szerzett, de 16 százalékával nem teljesített rosszul Mike Bloomberg, és a 12,2 százalékos Elizabeth Warren sem.

Ezen felül Biden behúzta Alabamát (itt fölényesen a szavazatok 63,2 százalékát szerezte meg, míg Sanders csak 16,6-ot), Virginiát (53-23), Észak-Karolinát (42-24), Tennessét (41-24), Arkansast (40-22), Oklahomát (38-25), Minnesotát (38-29), Massachusettset (33-26), nagyon szorosan Maine-t (34-33) és a már korábban említett Texast. Ezzel szemben Kalifornián felül Sanders Coloradóban (36-23), Utahban (35-17), valamint hazájában, Vermontban (51-22) tudta elhozni az első helyet Biden elől.

Biden elhúzott a delegáltak számában, de még nyitott a meccs

A delegáltak számában Biden bár picivel átvette a vezetést, de nem sikerült lenyomnia Sanderst teljesen,

Biden így is hatalmas lélektani előnyre tett szert: az első három államban való gyenge szereplése után sokan temették a kampányát,

de Dél-Karolina után életre kelt a korábbi alelnök, hiszen ott a szavazatok majdnem felét, 48,4 százalékát szerezte meg.

A volt alelnök számára számára ez azért is volt fontos, mert Dél-Karolina után három olyan elnökjelölt-aspiráns is visszalépett, akik ugyanazt a szavazói réteget tudták megszólítani, mint ő is. Köztük az Észak-Karolina előtt meglepetésre jól szerepelő indianai kisvárosi polgármester, Pete Buttigieg és a minnesotai szenátor, Amy Klobuchar, akik kampányuk felfüggesztése után nyíltan Biden mellett tették le a garast. 

Ezenkívül azt látni, hogy Mike Bloomberg egyáltalán nem tudta bevásárolni magát a szavazók közé. Hiába költött magasan a legtöbb pénzt a jelöltek közül a világ 8. leggazdagabb embere, a legtöbb helyen csak a negyedik helyet kaparintotta meg, delegáltat pedig alig szerzett. (Bloomberg kampányáról és stratégiájáról itt írtunk részletesebben.)

Balról buktatják meg Sanderst?

Bernie Sanders mindössze 4 államot húzott be, de vigasztalódhat azzal, hogy legalább a legtöbb, 415 delegáltat adó Kaliforniát a jelenlegi állás szerint fölényesen nyerte meg. Azonban Sanders legnagyobb riválisa nem Biden, hanem a szintén szociáldemokrata nézeteket valló Elizabeth Warren, aki fontos szavazatokat vett el Sanders elől,

miközben Warren még saját államában, Massachusettsben is csak a harmadik helyre volt jó.

Warren és Sanders korábban szövetségesek voltak, de még januárban Warren azzal vádolta meg a vermonti szenátort, hogy még 2018-ban egy privát beszélgetés keretében azt mondta neki, hogy egy nő nem tudná legyőzni Trumpot 2020-ban. Azóta láthatóan már nem számítanak szövetségesnek: egy vita után Warren nem is volt hajlandó kezet fogni Sandersszel, illetve az észak-karolinai előválasztás utáni beszédében azt mondta Sandersről, hogy az amerikai politikai válság többet igényel, mint egy szenátor, aki 30 éves karrierje alatt hiába beszél a problémákról, azokon képtelen változtatni. Warren egyébként szuperkedd után kijelentette, hogy nem függeszti fel a kampányát, továbbra is bízik a szavazóiban, annak ellenére, hogy saját államában egy hatalmas pofonba szaladt bele.

Ennek megfelelően Sandershez közeli balosabb demokraták már el is kezdték ismételni a 2016-hoz hasonló narratívájukat, miszerint a demokrata estabilishment meg akarja puccsolni Sanders mozgalmát: szerintük azért lépett vissza a centrista Pete Buttigieg és Amy Klobuchar is, hogy közösen nyomják le Sanderst.

Igaz, könnyű dolga Bidennek sincs, hiszen az ő esetében Bloomberg és az ő milliárdjai csakliznak el előle kulcsfontosságú szavazatokat fontosabb államokban: a legnyilvánvalóbb példa talán pont Kalifornia, ahol a harc jóval kiélezettebb lehetett volna, ha se a Sanderssel rivális Warren, se a centrista szavazatokra hajtó Bloomberg nem indul rá a két esélyesre. Igaz, Bloomberg azóta már befejezte kampányát, Warren maradt már csak tehát a két esélyesen felül.

Hogyan tovább?

A delegáltak száma jelenleg még változik, és bár egy picivel Biden vezet, még egyáltalán nem tisztult ki a kép, ki is húzhatja be végül az elnökjelöltséget. Azonban a lélektani előny, illetve a győzteshez való húzás most Bidennek kedvezhet a szuperkeddi eredmények után.

A Sanders-kampánynak pedig valamit csinálnia kell a „Warren-jelenséggel”, hiszen

sok helyen az első helyen végzett volna, ha a szintén progresszív-baloldali Warren nem vett volna el 10-20 százaléknyi szavazatot a vermonti szenátortól.

A jelenlegi eredmények tükrében úgy látszik, hogy senki sem fogja megszerezni a július 13 és 16 között Milwaukee-ban tartó jelölőgyűlés előtt a jelöltség behúzásához szükséges 1 991 delegáltat, így nyílt jelölőgyűlésre kerülhet sor, ahol pedig sokat számítanak majd az ún. szuperdelegáltak, akik nem kötöttmandátummal rendelkeznek, hanem saját belátásuk szerint szavazhatnak a jelöltekre. Ebben pedig Biden sokkal jobban áll, mint Sanders, hiszen a párton belül jóval többen támogatják Obama volt alelnökét, mint a vermonti szenátort, aki amúgy nem is párttag.  

Legközelebb március 10-én tartanak előválasztásokat, ahol egyszerre 5 államban szavaznak majd, illetve Észak-Dakotában lesz majd egy belső kaukusz, ahol összesen 365 delegáltról döntenek majd a választók.

A demokrata előválasztások február 3-án kezdődtek Iowában és egészen június közepéig tartanak. Az Azonnali a helyszínen lesz a szuperkedd idején is, hiszen Győri Boldizsár már január közepe óta tudósít a Sanders-kampány tagjaként az előválasztás aktuális helyszíneiről. Az amerikai választások pedig november 3-án lesznek, ahol az elnök mellett még a teljes Képviselőházat és a Szenátus harmadát választják meg, illetve 11 államban és két társult államban a kormányzó személyéről is döntenek.

BORÍTÓKÉP: Joe Biden ikonikus pilóta-napszemüvegében kampányol 2019-ben Iowában / Gage Skidmore, Flickr

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől
Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek