+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. április 1. szerda, 19:59
Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán. Elmagyarázzuk, mivel van baja Moszkvának, te pedig szavazhatsz, hogy helytálló-e a kritika!

Vitriolos hangú közleményben ostorozta Észak-Macedónia múlt heti NATO-csatlakozását az orosz külügy kedden – bár szerintük Észak-Macedónia csatlakozása az égvilágon semmit nem jelent majd, Oroszország mégis úgy tűnik, nagyon magára vette a balkáni kisállamnak az Egyesült Államok-vezette katonai szövetséghez való csatlakozását.

 

Nem jelent semmit, de mégis sokat jelent

 

A Szergej Lavrov vezette kabinet kommentárjában leszögezi, „a koronavírus miatti aggodalmak miatt szükségszerűen az esemény kisebb profillal és kevesebb pompával zajlott le, mint a szövetség bővítésének eddigi hullámai”, és ha már koronavírus, az oroszok hozzáteszik:

 

„Szkopje tagsága a szövetségben semmilyen hozzáadott értékkel nem bír az európai, regionális, vagy nemzetbiztonság szempontjából”

 

és a NATO-tagság „semmivel sem teszi majd könnyebbé a közös fenyegetések és kihívások, így a koronavírus megfékezésére tett erőfeszítéseket”. Ehelyett Oroszország szerint a csatlakozás „új törésvonalakat” hoz létre.

 

A közlemény bár kisebbíteni próbálja a valóban csekély katonai potenciállal bíró, csupán kétmilliós Észak-Macedónia NATO-csatlakozását, más pontokon is kritikát fogalmaz meg ezzel kapcsolatban. Például emlékeztetnek, a belépés hivatalos dátuma nagyon közel volt Jugoszlávia NATO-bombázása megkezdésének évfordulójához. Észak-Macedónia múlt pénteken, március 27-én csatlakozott a katonai szövetséghez, míg 1999-ben március 24-én indult a Jugoszlávia elleni NATO-hadművelet, amelynek célja a jugoszláv haderő Koszovóból való kivonásának kikényszerítése volt.

 

FELVONTÁK ÉSZAK-MACEDÓNIA ZÁSZLAJÁT A NATO BRÜSSZELI KÖZPONTJA ELŐTT

 

Természetesen a szerbekkel – és a velük azóta is szövetséges Moszkvával – a beavatkozás nem kedveltette meg túlzottan a NATO-t, különösen annak fényében, hogy a bombázás nemcsak katonai területek, hanem civilek ellen is irányult. Emlékezetes módon ekkor érte bombatalálat például a szerb közmédia épületét is, az állami média tizenhat dolgozóját is megölve. A hivatalos álláspont szerint véletlenül bár, de bombatalálat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, ahol három kínai újságíró is meghalt a támadásban. Az 1999-es hadműveletet többek között ezért azóta is rengeteg kritika éri, igaz, a bombázás eredeti célját Belgrád visszavonulásával elérte.

 

Politikailag érvényes, jogilag érvénytelen népszavazás

 

De vissza az oroszok közleményéhez, ugyanis Lavrovék egy másik állítást is megfogalmaznak a NATO-csatlakozással kapcsolatban: azt mondják, az integrációt előrelendítő, Észak-Macedónia és Görögország között köttetett Prespa-megállapodás óta a csatlakozás „számos procedurális és jogi szabálytalanság mellett” ment végbe. A Prespa-megállapodás keretében került pont ugyanis a macedón-görög névvita végére azzal, hogy a korábban Macedón Köztársaság (avagy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) néven futó balkáni állam döntést hozott nevének megváltoztatásáról,

 

ez az új név lett az Észak-Macedón Köztársaság, ami már Athénnak és Szkopjének is egyaránt megfelelt.

 

Mindahhoz, hogy ez sikeres legyen, kétharmados többség mellett alkotmányt kellett módosítani a parlamentben, amelyet Zoran Zaev miniszterelnök nagy nehezen, pár Gruevszki-párti képviselő átcsábításával összegereblyézett, de előtte szerette volna a nép áldását is kérni a döntéshez. 2018 szeptemberében népszavazást tartottak (akkor még) Macedóniában, ahol a szavazók 94 százaléka áldását adta a névváltásra csupán 5 százaléknyi ellenkezés mellett.

 

Ez aztán a legitimáció, csakhogy az ellenzék bojkottja miatt a hivatalos adatok szerint a szavazók alig 37 százaléka járult az urnák elé a népszavazáson, míg a választási törvény szerint a népszavazás érvényességét 50 százalékos részvételhez kötötték, így az érvénytelen lett. Ráadásul a feltett kérdés is igen trükkösen volt megfogalmazva: „Támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságának érdekében a Macedónia és Görögország közötti megállapodást?” – szólt a kérdés, vagyis a macedónoknak az EU- és NATO-tagsággal adták volna el a keserű pirulát.

 

Zaev ugyanakkor a nyilvánvalóan alacsony részvétel ellenére átnyomta az alkotmánymódosítást, megvalósult a névváltás,

 

mely nélkül lehetetlen lett volna a NATO-csatlakozás. Erre válaszul fogalmaznak úgy az oroszok, hogy a nyugat mindezen kicsinységek felett szemet hunyt, miközben máskor „meglehetősen szőrszálhasogatók tudnak lenni, mikor jogi folyamatokra kerül a sor”.

 

Mindenki terjeszkedne a Balkánon, most az oroszok lecsúsztak

 

Az orosz érvelés szerint tehát értelmetlen a csatlakozás, hiszen a kormány az embereknek gazdasági növekedést, több külföldi befektetést és jobb jogállamisági feltételeket ígért, „de ehhez nem kell egy katonai-politikai szervezethez csatlakozni” – szól a kritika. Moszkva amiatt is kritizálja a csatlakozást, hogy így Szkopjének több pénzt kell majd költenie hadi kiadásokra és „katonai-politikai és egyéb kérdésekben szuverenitásának feladásával kell majd fizetnie” a csatlakozásért.

 

Persze a NATO-t fenyegetésnek tekintő oroszokkal és az orosz kritikával szemben a nyugati szövetségnek kulcsfontosságú volt Észak-Macedónia csatlakozása. Nem Szkopje katonai ereje miatt, hanem mert a NATO-tagsággal az észak-atlanti szövetség nyert magának egy aránylag stabil partnert a Balkánon. Ugyanis

 

ha le is váltják Észak-Macedónia regnáló, euroatlanti napirenden futó kormányát, még akkor is precedens nélküli lenne, ha Szkopje NATO-tagsága megszűnne

 

– teljes kilépésre az észak-atlanti szövetség fennállása óta nem volt még példa.

 

Márpedig annak, hogy ki az úr a Balkánon, komoly geopolitikai jelentősége van: Oroszország régóta fennálló és szoros kapcsolatot ápol Szerbiával, Törökország valamint más, közel-keleti államok befolyása Bosznia-Hercegovinában jelentős a muszlim közösség miatt. A NATO-nak pedig Horvátországon, felül Albánia, immár Észak-Macedónia, valamint a Moszkvával korábban szintén jó viszonyt ápoló Montenegró is a tagja.

 

BORÍTÓKÉP: Bakodi Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás