+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. április 1. szerda, 19:59
Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán. Elmagyarázzuk, mivel van baja Moszkvának, te pedig szavazhatsz, hogy helytálló-e a kritika!

Vitriolos hangú közleményben ostorozta Észak-Macedónia múlt heti NATO-csatlakozását az orosz külügy kedden – bár szerintük Észak-Macedónia csatlakozása az égvilágon semmit nem jelent majd, Oroszország mégis úgy tűnik, nagyon magára vette a balkáni kisállamnak az Egyesült Államok-vezette katonai szövetséghez való csatlakozását.

 

Nem jelent semmit, de mégis sokat jelent

 

A Szergej Lavrov vezette kabinet kommentárjában leszögezi, „a koronavírus miatti aggodalmak miatt szükségszerűen az esemény kisebb profillal és kevesebb pompával zajlott le, mint a szövetség bővítésének eddigi hullámai”, és ha már koronavírus, az oroszok hozzáteszik:

 

„Szkopje tagsága a szövetségben semmilyen hozzáadott értékkel nem bír az európai, regionális, vagy nemzetbiztonság szempontjából”

 

és a NATO-tagság „semmivel sem teszi majd könnyebbé a közös fenyegetések és kihívások, így a koronavírus megfékezésére tett erőfeszítéseket”. Ehelyett Oroszország szerint a csatlakozás „új törésvonalakat” hoz létre.

 

A közlemény bár kisebbíteni próbálja a valóban csekély katonai potenciállal bíró, csupán kétmilliós Észak-Macedónia NATO-csatlakozását, más pontokon is kritikát fogalmaz meg ezzel kapcsolatban. Például emlékeztetnek, a belépés hivatalos dátuma nagyon közel volt Jugoszlávia NATO-bombázása megkezdésének évfordulójához. Észak-Macedónia múlt pénteken, március 27-én csatlakozott a katonai szövetséghez, míg 1999-ben március 24-én indult a Jugoszlávia elleni NATO-hadművelet, amelynek célja a jugoszláv haderő Koszovóból való kivonásának kikényszerítése volt.

 

FELVONTÁK ÉSZAK-MACEDÓNIA ZÁSZLAJÁT A NATO BRÜSSZELI KÖZPONTJA ELŐTT

 

Természetesen a szerbekkel – és a velük azóta is szövetséges Moszkvával – a beavatkozás nem kedveltette meg túlzottan a NATO-t, különösen annak fényében, hogy a bombázás nemcsak katonai területek, hanem civilek ellen is irányult. Emlékezetes módon ekkor érte bombatalálat például a szerb közmédia épületét is, az állami média tizenhat dolgozóját is megölve. A hivatalos álláspont szerint véletlenül bár, de bombatalálat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, ahol három kínai újságíró is meghalt a támadásban. Az 1999-es hadműveletet többek között ezért azóta is rengeteg kritika éri, igaz, a bombázás eredeti célját Belgrád visszavonulásával elérte.

 

Politikailag érvényes, jogilag érvénytelen népszavazás

 

De vissza az oroszok közleményéhez, ugyanis Lavrovék egy másik állítást is megfogalmaznak a NATO-csatlakozással kapcsolatban: azt mondják, az integrációt előrelendítő, Észak-Macedónia és Görögország között köttetett Prespa-megállapodás óta a csatlakozás „számos procedurális és jogi szabálytalanság mellett” ment végbe. A Prespa-megállapodás keretében került pont ugyanis a macedón-görög névvita végére azzal, hogy a korábban Macedón Köztársaság (avagy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) néven futó balkáni állam döntést hozott nevének megváltoztatásáról,

 

ez az új név lett az Észak-Macedón Köztársaság, ami már Athénnak és Szkopjének is egyaránt megfelelt.

 

Mindahhoz, hogy ez sikeres legyen, kétharmados többség mellett alkotmányt kellett módosítani a parlamentben, amelyet Zoran Zaev miniszterelnök nagy nehezen, pár Gruevszki-párti képviselő átcsábításával összegereblyézett, de előtte szerette volna a nép áldását is kérni a döntéshez. 2018 szeptemberében népszavazást tartottak (akkor még) Macedóniában, ahol a szavazók 94 százaléka áldását adta a névváltásra csupán 5 százaléknyi ellenkezés mellett.

 

Ez aztán a legitimáció, csakhogy az ellenzék bojkottja miatt a hivatalos adatok szerint a szavazók alig 37 százaléka járult az urnák elé a népszavazáson, míg a választási törvény szerint a népszavazás érvényességét 50 százalékos részvételhez kötötték, így az érvénytelen lett. Ráadásul a feltett kérdés is igen trükkösen volt megfogalmazva: „Támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságának érdekében a Macedónia és Görögország közötti megállapodást?” – szólt a kérdés, vagyis a macedónoknak az EU- és NATO-tagsággal adták volna el a keserű pirulát.

 

Zaev ugyanakkor a nyilvánvalóan alacsony részvétel ellenére átnyomta az alkotmánymódosítást, megvalósult a névváltás,

 

mely nélkül lehetetlen lett volna a NATO-csatlakozás. Erre válaszul fogalmaznak úgy az oroszok, hogy a nyugat mindezen kicsinységek felett szemet hunyt, miközben máskor „meglehetősen szőrszálhasogatók tudnak lenni, mikor jogi folyamatokra kerül a sor”.

 

Mindenki terjeszkedne a Balkánon, most az oroszok lecsúsztak

 

Az orosz érvelés szerint tehát értelmetlen a csatlakozás, hiszen a kormány az embereknek gazdasági növekedést, több külföldi befektetést és jobb jogállamisági feltételeket ígért, „de ehhez nem kell egy katonai-politikai szervezethez csatlakozni” – szól a kritika. Moszkva amiatt is kritizálja a csatlakozást, hogy így Szkopjének több pénzt kell majd költenie hadi kiadásokra és „katonai-politikai és egyéb kérdésekben szuverenitásának feladásával kell majd fizetnie” a csatlakozásért.

 

Persze a NATO-t fenyegetésnek tekintő oroszokkal és az orosz kritikával szemben a nyugati szövetségnek kulcsfontosságú volt Észak-Macedónia csatlakozása. Nem Szkopje katonai ereje miatt, hanem mert a NATO-tagsággal az észak-atlanti szövetség nyert magának egy aránylag stabil partnert a Balkánon. Ugyanis

 

ha le is váltják Észak-Macedónia regnáló, euroatlanti napirenden futó kormányát, még akkor is precedens nélküli lenne, ha Szkopje NATO-tagsága megszűnne

 

– teljes kilépésre az észak-atlanti szövetség fennállása óta nem volt még példa.

 

Márpedig annak, hogy ki az úr a Balkánon, komoly geopolitikai jelentősége van: Oroszország régóta fennálló és szoros kapcsolatot ápol Szerbiával, Törökország valamint más, közel-keleti államok befolyása Bosznia-Hercegovinában jelentős a muszlim közösség miatt. A NATO-nak pedig Horvátországon, felül Albánia, immár Észak-Macedónia, valamint a Moszkvával korábban szintén jó viszonyt ápoló Montenegró is a tagja.

 

BORÍTÓKÉP: Bakodi Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás