+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. december 2. hétfő, 10:10
Gyakori érv az európai integráció mellett, hogy ennek köszönhetően élünk békében a kontinensen. A NATO körüli viták azonban nagyon egyértelműen mutatnak rá arra, hogy az USA nélkül Európa képtelen lett volna és képtelen lesz békét teremteni.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Amikor könnyes-örömódás beszédekben szokás dicsérni az európai integrációt, visszatérő motívum – amit minden európai politikus szövegírója is előszeretettel alkalmaz –, hogy Európa békét teremtett. Az érv arról szól, hogy az európai integrációnak köszönhetően élhetünk a második világháború óta békében. Ez nagyon szép kijelentés – csak sajnos a mondat egyetlen eleme sem igaz.

 

Egyrészről Európában nincs béke a második világháború óta sem.

 

Elég csak a jugoszláviai polgárháborúra vagy a jelenlegi, hadüzenet nélküli ukrajnai orosz agresszióra gondolni. Emellett lehet említeni Albániától Grúzián át számos hosszabb-rövidebb ideig tartó fegyveres konfliktust. Erre lehet persze mondani, hogy ezeken a helyeken éppen azért lehetett, lehet még háború, mert nem részei az európai integrációnak.

 

De ha megnézzük, a kijelentés lényegi eleme, miszerint az európai egységnek köszönhetjük a békét, az európai egységen belül se igaz. Európa az első világháború óta soha nem tudta egyetlen konfliktusát megoldani az Egyesült Államok nélkül. Az, hogy a második világháború után Nyugat-Európában béke lehetett, nem az európai egységesülésre, hanem az amerikai jelenlétre vezethető vissza.

 

A részleges európai béke oka 1918 óta minden itteni konfliktusban az Egyesült Államok – ennek csak következménye a második világháború utáni európai integráció.

 

Azt, hogy mennyire nem tudunk az USA nélkül békét teremteni, éppen Jugoszlávia és Ukrajna bizonyítja. Az Európai Unió tagállamai tétlenül szemlélték a jugoszláviai polgárháborút. Európa ugyanis a nemzetközi jogtól remélte a konfliktus megoldását. Dehát jogszabályok – pláne a nagyon is fluid nemzetközi jogéi – ritkán szoktak konfliktusokat megoldani: ahhoz politikusokra, katonákra, parancsszavakra van szükség.

 

A jugoszláviai polgárháborúnak is azért lett vége, mert az USA beleszállt a konfliktusba – akár Szerbia bombázásával. Ukrajnában erre nem került már sor – az eredmény pedig látható: Berlin és Párizs még a teljesen erőtlen minszki megegyezést se képes betartatni.

 

A kilencvenes évekhez képest ugyanis mára leértékelődött Európa jelentősége a washingtoni diplomácia számára. Ez nem Donald Trump alatt kezdődött, mert

 

már a Barack Obama-adminisztráció is elfordult Európától a Csendes-óceán felé.

 

Trump is folytatja ezt, mert helyesen belátta: az USA világpolitikai szerepét ma már nem Európában, de nem is akár Oroszországgal szemben, hanem Kína ellenében – azaz Afrikában és a Csendes-óceán térségében – kell megvédenie.

 

Azaz most itt lenne az idő arra, hogy Európa megmutassa, mennyire tud békét teremteni. Ukrajnában láthatjuk: semennyire. Tárgyalgatni, nemzetközi szerződéseket kötögetni, nemzetközi jogra hivatkozgatni – Európa ennyit tud. Békét azonban nem így szokás teremteni. Si vis pacem, para bellum. Ha békét akarsz, készülj a háborúra. Európa azonban nincs semmire sem felkészülve. Ezért tudja vele Moszkva vagy Washington is a bolondját járatni.

 

És ezért érzi meg annyira a kontinens, hogy csökkent Washington érdeklődése a NATO iránt. Ez nem „agyhalál”, ahogy Emmanuel Macron mondta, hanem a washingtoni politika újrapozicionálása.

 

Agyhalál nem Washingtonban, hanem Európában van,

 

amely egyelőre láthatóan teljesen ötlettelenül áll a kérdés előtt, hogyan is teremtsen 1918 óta először önmaga – azaz az USA nélkül – békét a kontinensen. Erre ma Európa ugyanúgy nem képes, ahogy 1918 óta egyszer sem volt.

 

Ma a helyzet úgy néz ki, hogy vannak európai hatalmak, mint Franciaország és Nagy-Britannia, amelyek önállóan is erős haderővel rendelkeznek. De ők a francia és a brit nemzeti és posztgyarmati érdekeken kívül nem fognak semmit se tenni Európáért. Amikor Trump arra akarja rászorítani az európai NATO-tagokat, hogy végre legyenek szívesek ők is nagyobb arányban hozzájárulni a katonai szövetséghez, akkor nagyon brutálisan mutat rá: Európa az USA nélkül ma is teljesen védtelen – védtelen önmagával és a külvilággal szemben is. Mivel azonban a világtörténelem európai korszaka lassan véget ér,

 

az USA-nak már se geopolitikailag, se morálisan nem fűződik akkora érdeke az európai rendteremtéshez, mint akár 1918, akár 1945, akár 1989 után volt.

 

Azaz ki fog derülni: Európa nem lesz képes békét teremteni.

 

Csak tetszés szerint a Jóistenben, a végzetben vagy a véletlenben bízhatunk, hogy az európai békéről szóló szép beszédek ne fulladjanak egyszer ezért még tragikusan röhejbe.

 

Olvass még cikkeket Techet Pétertől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás