+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. december 2. hétfő, 10:10
Gyakori érv az európai integráció mellett, hogy ennek köszönhetően élünk békében a kontinensen. A NATO körüli viták azonban nagyon egyértelműen mutatnak rá arra, hogy az USA nélkül Európa képtelen lett volna és képtelen lesz békét teremteni.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Amikor könnyes-örömódás beszédekben szokás dicsérni az európai integrációt, visszatérő motívum – amit minden európai politikus szövegírója is előszeretettel alkalmaz –, hogy Európa békét teremtett. Az érv arról szól, hogy az európai integrációnak köszönhetően élhetünk a második világháború óta békében. Ez nagyon szép kijelentés – csak sajnos a mondat egyetlen eleme sem igaz.

 

Egyrészről Európában nincs béke a második világháború óta sem.

 

Elég csak a jugoszláviai polgárháborúra vagy a jelenlegi, hadüzenet nélküli ukrajnai orosz agresszióra gondolni. Emellett lehet említeni Albániától Grúzián át számos hosszabb-rövidebb ideig tartó fegyveres konfliktust. Erre lehet persze mondani, hogy ezeken a helyeken éppen azért lehetett, lehet még háború, mert nem részei az európai integrációnak.

 

De ha megnézzük, a kijelentés lényegi eleme, miszerint az európai egységnek köszönhetjük a békét, az európai egységen belül se igaz. Európa az első világháború óta soha nem tudta egyetlen konfliktusát megoldani az Egyesült Államok nélkül. Az, hogy a második világháború után Nyugat-Európában béke lehetett, nem az európai egységesülésre, hanem az amerikai jelenlétre vezethető vissza.

 

A részleges európai béke oka 1918 óta minden itteni konfliktusban az Egyesült Államok – ennek csak következménye a második világháború utáni európai integráció.

 

Azt, hogy mennyire nem tudunk az USA nélkül békét teremteni, éppen Jugoszlávia és Ukrajna bizonyítja. Az Európai Unió tagállamai tétlenül szemlélték a jugoszláviai polgárháborút. Európa ugyanis a nemzetközi jogtól remélte a konfliktus megoldását. Dehát jogszabályok – pláne a nagyon is fluid nemzetközi jogéi – ritkán szoktak konfliktusokat megoldani: ahhoz politikusokra, katonákra, parancsszavakra van szükség.

 

A jugoszláviai polgárháborúnak is azért lett vége, mert az USA beleszállt a konfliktusba – akár Szerbia bombázásával. Ukrajnában erre nem került már sor – az eredmény pedig látható: Berlin és Párizs még a teljesen erőtlen minszki megegyezést se képes betartatni.

 

A kilencvenes évekhez képest ugyanis mára leértékelődött Európa jelentősége a washingtoni diplomácia számára. Ez nem Donald Trump alatt kezdődött, mert

 

már a Barack Obama-adminisztráció is elfordult Európától a Csendes-óceán felé.

 

Trump is folytatja ezt, mert helyesen belátta: az USA világpolitikai szerepét ma már nem Európában, de nem is akár Oroszországgal szemben, hanem Kína ellenében – azaz Afrikában és a Csendes-óceán térségében – kell megvédenie.

 

Azaz most itt lenne az idő arra, hogy Európa megmutassa, mennyire tud békét teremteni. Ukrajnában láthatjuk: semennyire. Tárgyalgatni, nemzetközi szerződéseket kötögetni, nemzetközi jogra hivatkozgatni – Európa ennyit tud. Békét azonban nem így szokás teremteni. Si vis pacem, para bellum. Ha békét akarsz, készülj a háborúra. Európa azonban nincs semmire sem felkészülve. Ezért tudja vele Moszkva vagy Washington is a bolondját járatni.

 

És ezért érzi meg annyira a kontinens, hogy csökkent Washington érdeklődése a NATO iránt. Ez nem „agyhalál”, ahogy Emmanuel Macron mondta, hanem a washingtoni politika újrapozicionálása.

 

Agyhalál nem Washingtonban, hanem Európában van,

 

amely egyelőre láthatóan teljesen ötlettelenül áll a kérdés előtt, hogyan is teremtsen 1918 óta először önmaga – azaz az USA nélkül – békét a kontinensen. Erre ma Európa ugyanúgy nem képes, ahogy 1918 óta egyszer sem volt.

 

Ma a helyzet úgy néz ki, hogy vannak európai hatalmak, mint Franciaország és Nagy-Britannia, amelyek önállóan is erős haderővel rendelkeznek. De ők a francia és a brit nemzeti és posztgyarmati érdekeken kívül nem fognak semmit se tenni Európáért. Amikor Trump arra akarja rászorítani az európai NATO-tagokat, hogy végre legyenek szívesek ők is nagyobb arányban hozzájárulni a katonai szövetséghez, akkor nagyon brutálisan mutat rá: Európa az USA nélkül ma is teljesen védtelen – védtelen önmagával és a külvilággal szemben is. Mivel azonban a világtörténelem európai korszaka lassan véget ér,

 

az USA-nak már se geopolitikailag, se morálisan nem fűződik akkora érdeke az európai rendteremtéshez, mint akár 1918, akár 1945, akár 1989 után volt.

 

Azaz ki fog derülni: Európa nem lesz képes békét teremteni.

 

Csak tetszés szerint a Jóistenben, a végzetben vagy a véletlenben bízhatunk, hogy az európai békéről szóló szép beszédek ne fulladjanak egyszer ezért még tragikusan röhejbe.

 

Olvass még cikkeket Techet Pétertől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás