+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 20. péntek, 17:56
Németországban a rendkívüli helyzet kérdése továbbra is tartományi hatáskör jórészt, az egyes tartományok e tekintetben államokként viselkedhetnek egymással szemben. Most ennek értelmében az északi Schleswig-Holstein megtiltotta a turisztikai célú beutazást a többi tartományból érkező német állampolgárok számára is. Miért nincs Berlinnek sok hatalma a jelenlegi válság kezelésében?

Németország jelenleg tartományi szinten is sokszor eltérű ütemben és intézkedésekkel reagál a koronavírusra. Például az iskolák bezárását először Saar-vidék, majd Bajorország rendelte el, csak később követte őket a többi tartomány. Hasonlóan eltérőek a kijárási tilalommal összefüggő esetleges rendelkezések is. Miközben Bajorországban részlegesen már bevezették, a többi tartományban még nem került erre sor.

 

Németország nem egy állam

 

Sor került viszont egy olyan intézkedésre, ami még inkább megmutatja a „békeidőben” sokszor elfelejtett tényt: Németország ma is több államnak a szövetsége. A legészakibb tartomány, Schleswig-Holstein szerdától elrendelte, hogy

 

senki sem utazhat be oda ezentúl turisztikai céllal – és ez nemcsak a határos Dániára, de a többi német tartományra is igaz.

 

Mindez szintén mutatja, hogy a német alkotmányjog értelmében a tartományok egymáshoz való viszonyát (de bizonyos kérdésekben akár a külfölddel való kapcsolatát is) az önálló államiság határozza meg. Éppen ezért a köznyelv, pláne a jogi nyelv nem használja a „német állam” kifejezést a szövetségi kormányzat intézkedéseire (törvényeire, stb.), hanem mindig a „Bundról” (azaz a „szövetségről”) beszélnek, ha a központi hatalmat értik. Az állam egyrészről csak mint elméleti kategória jelenik meg (ekkor hívják Staatnak), másrészről a tartományokat jeleni (ekkor meg Landról beszélünk).

 

A veszélyhelyzet a tartományokban jelenik meg

 

A német alaptörvény ennek értelmében a belső veszélyhelyzet kezelését is gyakorlatilag tartományi hatáskörben tartja. Az alaptörvény 35. cikkelye szerint természeti katasztrófa vagy bármilyen hasonló veszély, fenyegetés esetén az egyes tartományok kérhetnek rendőrségi és egyéb segítséget más tartományok szerveitől, bizonyos esetekben pedig a szövetségi kormányzat utasíthatja is a tartományok közötti segítséget.

 

A rendőrség ugyanis nagyrészt tartományi hatáskör (csak egy nagyon szűk hatásköre van a szövetségnek, a rendőrségek eleve tartományonként külön szerveződnek), így értelemszerűen a veszélyhelyzet kapcsán – amikor rendkívüli rendőrségi és rendvédelmi intézkedésekre kerülhet sor – a tartományok továbbra is megőrzik elsőségüket,

 

a szövetség csak bizonyos területeken tud aktív lenni, és ott is legfeljebb a tartományok közötti együttműködést segítendő.

 

A belső politikai fenyegetettség helyzetét (amely egy másik veszélyhelyzeti tényállás) az alaptörvény 91. cikkelye szabályozza, amely már engedi, hogy a szövetségi hatalom magához ragadja a tartományi irányítást – ami az alaptörvény alapelvét jelentő föderalizmus felfüggesztését jelenti. Gyakorlatilag ez tekinthető a német alkotmányjogban a szövetség részéről tehető legnagyobb lépésnek.

 

Tizenhatféle válságkezelés

 

A föderalizmus megmutatkozik a jelenlegi válságkezelésben is. A német járványügy nagyrészt szintén tartományi hatáskör,

 

olyan jellegű járványra, mint ami most kibontakozóban van, eleve nincs is szövetségi törvényi szabályozás

 

– legfeljebb az alaptörvény idézett passzusait lehetne felhívni, de ezek is nagyrészt a tartományi rendőrség és egyéb szervek határkörében hagyják a veszélyhelyzet kezelését. Éppen ezért van az, hogy ma Németországban a tartományok eltérő módon reagálnak. Mindehhez jön, hogy nem csak a rendőrség nagyrésze, de az oktatásügy is tartományi hatáskör (Németországban ma ezért tizenhat, egymástól jelentősen eltérő iskolahálozat és oktatási modell működik).

 

Azaz a mostani tiltásoknak sincs szövetségi szinten törvényi alapjuk:

 

nem Berlin, hanem az egyes tartományi kormányok tudnak bezáratni, felfüggeszteni tevékenységeket, kijárási tilalmat bevezetni, és akár a belső határaikat kontrollálni.

 

A szövetségi kormányzat csak arra képes, hogy jogi kötőerővel nem rendelkező megállapodást kössön a tartományokkal (amint történt most is), amelyek egyfajta zsinórmértékként elfogadtak közös intézkedési tervet arról, hogy mit lehet és mit nem lehet bezárni – de ennek jogi szabályozása (ezzel tényleges kötőereje és kikényszeríthetősége) már megint tartományi hatáskör. A konkrét megvalósítás éppen ezért eltérő, egyes tartományok nem is vettek át minden ajánlást (például Berlinben az állatkert nyitva lehet a szövetségi ajánlás ellenére is), míg mások – mondjuk Bajorország – már most sokkal szigorúbb intézkedéseket foganatosítanak.

 

Az, hogy Németország centrálisan nincsen jól felkészülve egy járvány egységes kezelésére, még nem lenne szükségszerűség egy föderális államban se. Svájcban például, amely nem is csak föderáció, de egy még lazább (azaz konföderatív) együttműködés a jelentős önállósággal rendelkező kantonok között, van egy szövetségi járványügyi törvény, amely pontosan meghatározza, mely esetekben léphet fel a konföderatív, központi hatalom, és mit tehet meg.

 

Németországban tehát a mostanihoz hasonló belső veszélyhelyzetnél eleve tizenhat különböző megoldás lesz. Persze a tartományoknak se érdekük, hogy teljesen eltérően reagáljanak, éppen ezért fogadnak el a szövetségi irányelveket – de mindez azt mutatja: ma Németországban a veszélyhelyzet egységes kezelése inkább politikai megegyezés, mint jogi kötőerő kérdése. A konkrét intézkedések továbbra is a tartományoktól várhatóak, Angela Merkel éppen ezért csak kérni, javasolni, magyarázni tudott szerdai televíziós beszédében.

 

FOTÓ: Merkel szerdai tévébeszéde

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás