A koronavírus hat legsúlyosabb tapasztalata

Fekő Ádám

Szerző:
Fekő Ádám

2020.03.09. 18:22

A koronavírus nemcsak a halálozásokat nézve ijesztő, hanem rettentő sokat mond Magyarország mentális állapotáról is: megérkeztünk a posztfaktuális aranykorba, ahol mindenki orvos.

A koronavírus hat legsúlyosabb tapasztalata

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Ne finomkodjunk, a koronavírus már garantáltan az egész 2020-as évre hatással lesz akkor is, ha végül sikerült kordában tartani valamennyire a járványt addig, ameddig meg nem találják az ellenszert.

Az utazáson keresztül a boltok kínálatáig a forint értékén át mindennek van most épp köze a vírushoz, de a legsúlyosabb tapasztalatok mégsem a koronavírushoz kötődnek, hanem az általa kiváltott hisztériához. Ez a hisztéria kifejezetten mutatja, hova vezet végső soron a közösségi média uralkodása, az állandó kamuhírtenger, vagy például az, ha egy kissé lelassult bácsit ültetünk az ország egyik legfontosabb ágazatának élére.

1. Mindenki orvos

Nyilván eddig is lehetett tudni, de még a kínai orvoslás terjedését nézve is egészen megdöbbentő, hogy a Webbetegnek és a hasonló oldalaknak milyen iszonyatos következményei lettek. Ma Magyarországon bármikor felülírja az egészségügyi dolgozók véleményét a bolti eladó. A koronavírusnál ez azért jó, mert mindenkinek van valami elképzelése:

például gyorsan kiderül, hülyeség az erre kijelölt embereknek karanténba zárni embereket, hiszen inkább az ellenszer kifejlesztésén kéne gondolkozni, de hirtelen a sima influenza halálozási arányaival is képbe került mindenki.

2. Most kapjuk meg igazán a posztfaktuális világot

Az még nem annyira meglepő, hogy hasonló helyzetben előkerülnek a népi bölcsességek, de összességében sokkal rosszabb a helyzet: Magyarországon ma már teljesen alap nem elhinni semmit. És ez oldaltól független:

Orbán Viktor rajongói még magának Orbán Viktornak sem hiszik el, hogy itt nem csak valami műbalhéról van szó, amivel valakik valamiért beetetik a világot.

Jellemző a helyzetre, hogy az ország egy részében fel sem merült, hogy nem szándékosan várt a magyar kormány az első iráni fertőzöttekig, hiszen ezzel is lehet erősíteni az évek óta tartó gyűlöletkampányt, de szokás gyanakodni a független sajtóra is, amiért hiszterizálni akarják az embereket valami nagyobb cél érdekében. Ha úgy vesszük, sikerült meghonosítani az orosz iskolát: annyira hiteltelennek tűnik mindenki, aki megszólal a témával kapcsolatban, hogy még akkor is görcsösen a dolgok mögé akarunk látni, amikor épp emberek halnak meg.

3. A magyar egészségügy tényleg bajban van

Bár elég valószínűtlen, hogy épp a koronavírusba bukna bele a magyar kormány, azért ha így haladnak a dolgok, a szokásosnál sokkal nehezebb lesz elfedni a magyar egészségügy állapotát. Elég csak elolvasni a külföldi diákok beszámolóját, hogy kiderüljön, itt nem lesz elég a beígért kórterem-újrafestés. Amikor azzal büszkélkedünk, hogy több, mint 800 ágy áll rendelkezésre csak a koronavírus fertőzöttjei számára, akkor valójában azt ismerjük be, hogy komolyabb probléma esetén a folyosón is fognak aludni betegek.

4. Kásler Miklós pontosan olyan, mint amilyennek először elképzeltük

Nem lehet elmenni Kásler Miklós teljesítménye mellett sem: a emberi erőforrások miniszterének sokáig csak annyi feladata volt, hogy néha felháborítson mindenkit a Tízparancsolat gyógymódként való feltüntetésével és hasonlókkal, de most mivel végülis alá tartozik az egészségügy, kénytelen volt megszólalni. Amikor március első hetében Orbán Viktor és Pintér Sándor otthagyta a sajtótájékoztatón, hogy válaszoljon a sajtó olyan egyszerű kérdéseire, hogy mégis miért nem lehetett tudni, melyik iskolába jár az egyik fertőzött diák, akkor talán mindenkinek kicsit összeszorult a gyomra.

Kásler nem csak egészen alapvető kérdésekre nem tudott értelmezhető választ adni, de jól láthatóan össze is zavarta, hogy kivételesen evilági dolgokról kell beszélnie.

5. Fel akarunk háborodni

A koronavírus egyik legnagyobbat futó sztorija lett Ercsey Dánielé, aki a saját történetén keresztül mutatta be a kisember kilátástalan harcát a rosszul működő egészségüggyel. Nem véletlen, hiszen minden benne volt, amin tudunk kicsit pampogni. Az a része már jóval kevésbé lett érdekes a sztorinak, amikor két, a magyar egészségügy állandó védelmében nem érdekelt szakmabeli mondta el, hogy tulajdonképpen nem történt probléma ebben az esetben. Nyilván, hiszen akkor nem lett volna egyáltalán felelőse ennek az egésznek, azt pedig senki nem tudja elviselni, ha valami rosszról kivételesen nem Orbán/Soros/Gyurcsány/Rotschild tehet.

6. A kattintás az isten

Vannak persze fokozatok, de amikor szép lassan valószínűleg minden magyar szerkesztőség rájött, hogy a koronavírussal foglalkozó híreket hülyére kattintják az olvasók, akkor azért mindenhol beindult a dili:

az Origo nem is olyan régen még riogatással vádolta a magyar sajtó nem közpénzből élő részét, azóta már a migrációnál is kiemeltebb téma lett a koronavírus a KESMA ékkövénél.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek túlzások: aki járt már magyar szerkesztőségben, annak azért nagyon nehéz elhinni, hogy a karantén esetére kiadott német jótanácsok magyarra fordítása puszta közszolgálati jelleggel készült volna. Nyilván ez a téma érdekli most a világot, hiszen a mindennapi életünkre is messze a koronavírus létezése van mostanában a legtöbb hatással, érdekes látni, milyen hatással van a minket körülvevő világra, de azért mégis kevesebbszer kéne utalni arra, hogy mind meghalunk.

FOTÓ: Pixabay

Fekő Ádám
Fekő Ádám az Azonnali újságírója
Fekő Ádám
Fekő Ádám az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek