+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. március 6. péntek, 13:00
Bár első olvasásra nagyon felháborító Ercsey Dániel története, a kormánybarátsággal túlzottan nem vádolható Falus Ferenc korábbi tisztifőorvos és egykori főpolgármester-jelölt, valamint a momentumos Havasi Gábor is egybehangzóan azt állítja: a protokoll szerint járt el a magyar egészségügy, mikor hazaküldte a koronavírus-gyanús beteget. Az persze más kérdés, hogy ez a protokoll jó-e.

Annyira lelkesen megy körbe az interneten az Azonnalin csütörtök este megjelent vendégcikkünk Ercsey Dánieltől a szerző magyar egészségüggyel és koronavírussal való kapcsolatáról, hogy úgy döntöttünk, a klasszikus kisember vs. rossz rendszer történetet kicsit kiegészítjük szakemberek meglátásaival is. Konkrétan azt akartuk megtudni, hogy az összességében nagyon felháborítónak tűnő történet mennyire kiugró nemzetközileg, és mennyire felháborító valójában. Ehhez hívtuk fel Falus Ferenc egykori tisztifőorvost, valamint a Momentum mentőápolóként is aktív politikusát, Havasi Gábort.

 

Először azonban a történet röviden: Ercsey Dániel rosszul lett Franciaországban, és mivel előtte napokig egy köhögő észak-olaszországi nő mellett ült egy borbíráló bizottságban, amit aztán többek is elkaptak tőle, így koronavírust sejtett a dolog mögött. Miután háziorvosával telefonon konzultált, másnap hazarepült, reptéri szűrés sehol nem volt, az első útja a Szent László kórházba vezetett, ahol megvizsgálták de mintát már csak sokadik kérésre vettek tőle. A mintavétel után simán hazaküldték, és hivatalos tájékoztatást azóta sem kapott a teszteredményéről, nem hivatalosan telefonon tettek csak neki utalást arra, hogy elvileg negatív lett az eredménye. (A teljes történetet itt lehet elolvasni.)

 

Az is csoda, hogy ellátták


Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos az átlagnál kevésbé van felháborodva a történeten, és a pozitívumokat is látja:

 

„Ha tőle mintát vettek, akkor ő egy sikeres ember. Nekünk eddig az volt az információnk, hogy az ilyeneket elhajtották.

 

Ezek szerint jelentősen változott itthon a járványhoz való állami hozzáállás” – mondta az Azonnalinak, hozzátéve, hogy a hatóság részéről már az is egy gesztus, hogy legalább nemhivatalosan értesítették a kuncsaftot, a megnyugtatás ugyanis nem állami feladat.

 

Havasi Gábor is hasonló véleményen van, mint Falus: „A protokoll az, hogy akkor kell elvégezni a tesztet, ha gócpontból érkezik az illető és tüneteket mutat, illetve ha igazolt fertőzött emberrel lépett kapcsolatba, és tüneteket mutat. Tehát

 

itt akkor sem történt volna szakmai hiba, ha nem végzik el a tesztet”

 

– mondta a Momentum fővárosi képviselője az Azonnalinak.

 

Haza se kellett volna utazni

 

Akkor melyik rész a felháborító, és ki hibázott? A reptéri ellenőrzés teljes hiánya például? Falus szerint azt az állapotot már meghaladtuk: „A reptéri hőmérőzésnek a járványnak abban a szakában volt értelme, ameddig Olaszországban nem tört ki a lokális járvány. Utána kiderült, hogy tömegek jártak ott Magyarországról, és ez elvesztette az értelmét. Nem baj, hogy ilyen ellenőrzés nem volt a repülőtéren.”

 

Havasi szerint a repülőzéssel kapcsolatban sajnos egyetlen ember hibázott, és az maga Ercsey Dániel volt: „Fontos hozzátenni, hogy persze az egyén felelőssége nem mérhető össze az ellátórendszer felelősségével, de itt egyéni hiba is történt: kifejezetten kérte a kormány, hogy ha az ember érintett területről jött és beteg, akkor ne kezdjen el jobbra-balra utazni. Ha már Franciaországban beteg volt, akkor jobb lett volna ott kezeltetni magát, és felhívni a Népegészségügyi Szolgálatot” – mondta azzal indokolva, hogy már a kórházba utazás alatt is végigfertőzhet mindenkit, ha tényleg beteg.

 

Bár ennek némileg ellentmond az, hogy Ercseyt simán hazaküldték, az ő esete a szabály szerint nem volt gyanús, ráadásul Falus Ferenc azt is kiemelte, hogy

 

az sem feltétlenül jó, ha egy „a megfertőzöttek 80 százalékánál enyhe tünetekkel jelentkező járvány esetén mindenkit karanténba zárunk”.

 

A volt tisztifőorvos és a jelenleg is aktív mentőápoló egybehangzóan nem látott problémát abban, hogy hazaküldték Ercseyt, mivel az esete az eljárásrend szerint nem volt gyanús. Az persze más kérdés, hogy ez az eljárásrend jó-e: „Ameddig nem volt magyarországi beteg, nem lett volna indokolt mindenkin elvégezni ezt a tesztet, aki náthás, más országban sem csinálják. Most, hogy lettek nálunk betegek, el kéne gondolkodni azon, hogy rutinszerűen elvégezzék a vizsgálatot minden influenzaszerű tünetet produkáló betegen” – mondta Havasi.

 

Magyarország túlteljesít

 

Falus szerint nem is a protokollal van a probléma, hanem azzal, hogy túlteljesítjük azt. „Nagyon szigorú az esetdefiníció, és az indokoltnál kevesebb vizsgálatot végeznek. De az is vitatható, hogy egyetlen laboratóriumnak engedélyezik a vizsálat elvégzését, és nem is csak egy akkreditált labor van Magyaroszágon, hanem kettő. De több helyen is el lehetne ezt végezni, nem igényel magas szintű biztonsági feltételeket egy ilyen. Egy héttel ezelőttig 140 vizsgálatot végeztek eddig Magyarországon, tehát az összes, tüdőgyulladással kezelt beteget sem diagnosztizálták az országban.”

 

Az egykori tisztifőorvos szerint a kevés vizsgálatnak inkább politikai és kommunikációs, mintsem szakmai oka van: „Két alternatíva van: az egyik, hogy akarom-e tudni, hogy megjelent-e a vírus Magyarországon, vagy nem akarom?

 

Olyan betegséget szűrni, amit nem tudok gyógyítani, nem érdemes. Mivel nem lehet elkülöníteni az influenzától, ezért bőven elég, ha azt lehet mondani, hogy megvédtük a hazát, és ide a fertőzés is később jön be, mint máshova.”

 

De mit lehetett volna összességében másképp csinálni?

 

Falus szerint a WHO január eleji ajánlásának megfelelően az első hírektől vizsgálni kellett volna az összes beérkező mintát, amit az influenzafigyelő szolgálat küld be a Népegészségügyi Központba egy szélesebb panelre.

 

„Ez nem történt itthon meg. Mintha nem is akartuk volna tudni, hogy mikor jelenik meg ez a vírus itthon, és kézben akartuk volna tartani a lehetőséget, hogy az első esetet nehogy véletlenül egy vidéki laboratóriumban találják meg, ahol az üzemorvos jelenti be.”

 

Ercsey Dániellel kapcsolatban elküldtük a kérdéseinket a Belügyminisztérium koronavírus-ügyi operatív törzsének, az ő válaszaikat itt olvashatod.

 

FRISSÍTÉS (március 6. 14:44): Ercsey Dániel is reagált a cikkére érkező hozzászólásokra: „Remélem, hogy aki elolvasta a történetemet, az akár így, akár úgy, de levonta belőle a kellő tanulságot. Az már mindegy, hogy engem tart-e teljesen hülyének és felelőtlennek, vagy a rendszer hibáin szörnyülködik, de mivel belelát a dolgok aktuális működésébe, máris kevesebb kérdése lesz, ha ilyen helyzetbe kerül és megspórol több órányi gondolkodást/pánikot arról, hogy mi is a teendő.” Olvassátok!

 

NYITÓKÉP: Ercsey Dániel, olvasónk

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás