+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Illés Gergő & Fekő Ádám
2020. január 20. hétfő, 16:27
A nagy szakítás után a nagy kibékülés jöhet a Párbeszéd és az LMP között: erről beszéltek az Azonnalinak párbeszédes és LMP-s politikusok is, akik nyitottnak mutatkoztak arra, hogy ismét valamilyen szorosabb együttműködés jöjjön létre a két zöldpárt között. De mi lesz akkor a Párbeszéddel egyre inkább összenőtt MSZP-vel? Ezt is megkérdeztük.

Azon „spekulál” Karácsony Gergely, hogy újra együtt lehetne a Párbeszéd és az LMP – erről maga a főpolgármester – egyben a Párbeszéd egyik társelnöke is – nyilatkozott a Mozgó Világ folyóirat legfrissebb számában. Ugyanis a politikus szerint

 

„egy csomó olyan ok már megszűnt, ami a Párbeszéd és az LMP különállását indokolta”.

 

Karácsony szerint „ma két fél zöld pártunk van – nem lenne hasznosabb egy egész?”

 

Az LMP még 2009-ben alakult meg, majd rá egy évre rögtön be is jutott a parlamentbe. Ám a későbbi Párbeszéd politikusai 2013-ban kiváltak a pártból, miután az LMP akkor nem kívánt szövetségre lépni az azóta már megszűnt, Bajnai Gordon-féle Együtt párttal. Az LMP végül a tavaly őszi önkormányzati választásokra adta fel teljesen a különutasság politikáját, együtt indult a többi ellenzéki párttal, igaz, nem is nagyon volt más választása, hiszen a tavaly májusi EP-választáson tragikusan rosszul szerepeltek, egy mandátumot sem szereztek.

 

Na de mit szólnak Karácsony felvetéséhez a Párbeszéd és az LMP politikusai? Az Azonnali körbekérdezett!

 

Nehéz elmagyarázni, miért is kell két párt

 

„Előremutató a főpolgármester úr részéről, ha ő is ilyen gondolatokat táplál. Ez rendkívül pozitív tendenciát indíthat be”

 

– reagált Karácsony szavaira Kendernay János, az LMP férfi társelnöke. Ugyanígy vélekedett Ungár Péter is (aki egyébként az Azonnali többségi tulajdonosa), aki „megfontolandónak” nevezte a főpolgármesteri javaslatot. Szerinte ugyanis miután „ez a két párt volt már egy párt, ebből adódóan hasonló dolgokat gondol a világról”, nehéz elmagyarázni a választóknak, hogy miért van szükség két zöldpártra is.

 

Ungár szerint még közel sem biztos, hogy összeborulás lesz a dolog vége, de azt beismerte, hogy megindultak a beszélgetések ebben a kérdésben a két párt között, azt viszont műhelytitoknak minősítette, hogy melyik párt kezdeményezett. Ettől eltérően nyilatkozott Kendernay, aki tagadta, hogy tárgyalások lennének a két párt között, ahogyan Schmuck sem említett formális tárgyalásokat. Az Ökopolisz LMP-pártalapítvány rendezvényein ugyanakkor hagyományosan vannak párbeszédesek, nyilatkozott a férfi társelnök.

 

 És hogy az LMP szavazói hogy fogadnák a lehetséges fúziót? Kendernay szerint ma van egy olyan erős választói akarat – még ha nem is abból a generációból, mint az LMP megalakulásakor –, hogy legyen erős és hatékony a zöld ügyek képviselete. Ugyanígy vélekedett Schmuck is, szerinte  mivel mindkét esetben zöld pártról van szó, azon dolgoznak, hogy 2022 után is legyen erős zöld képviselet a parlamentben. (Jelenleg egyébként az LMP-nek hatfős frakciója van a parlamentben, ebből öten LMP-sek, a hatodik az újkezdetes Hohn Krisztina, a Párbeszéd frakciójában pedig öten ülnek, közülük hárman párbeszédesek, a negyedik és az ötödik a szocialista Burány Sándor és a független Mellár Tamás.)

 

Már nincs harag 2013-ért

 

Az egyik legérdekesebb kérdés ugyanakkor az, hogy

 

egy esetleges összeolvadás esetén mit kezdenének az LMP-sek a Párbeszéd szoros szövetségesévé vált MSZP-vel.

 

Kendernay szerint nem tőle kell megkérdezni, mi fog történni a jövőben, ez idő előtti latolgatás lenne. Hasonlóan vélekedett Schmuck is, szerinte ez túl távoli kérdés, de az ellenzék egésze egy hajóban evez a 2022-es kormányváltásért.

 

Ungár Péter hozzátette, miután „az MSZP egy szocialista párt, így a zöld párt Párbeszéddel ellentétben nem az első számú szövetségeseink.” Arra a kérdésre, hogy akkor benne van-e a pakliban, hogy a majd talán megszülető utódpárt akkor maradhat-e ugyanúgy összenőve az MSZP-vel, mint a Párbeszéd, még csak tippelni sem akart: „Nem vagyok benne biztos, hogy ez lesz a jövő. De nem lehet tudni.”

 

Mindenesetre úgy tűnik, az LMP részéről már nincs harag a 2013-as, nagy port kavaró pártszakadás miatt: Schmuck Erzsébet erről azt mondta, az éghajlatváltozás lassítása érdekében „a személyes konfliktusokat mindenkinek háttérbe kell szorítania”. Míg Ungár Péter egy 2010-es Szabó Tímea-idézetet hozott fel, mikor erről kérdeztük:

 

„A közélet nem egy pszichodráma csoport.”

 

A Párbeszédből is örülnek a közeledésnek

 

Erőss Gábor párbeszédes józsefvárosi alpolgármester és korábbi alelnök szerint már sok-sok évvel a pártszakadás után úgy érzik, „több az, ami összeköt, mint ami elválaszt”, és bár akár újra is egyesülhetnek, nem a pártok szétválásáról és összeolvadásáról kéne szólnia a politikának. Hanem például arról, hogy a közös ügyekben és alapelvekben együtt tudjanak dolgozni, ebben pedig nagy segítség, hogy ezt Karácsony Gergely főpolgármesterségével egy csomó kerületben a gyakorlatban is meg tudják valósítani – mondta Erőss.

 

A párbeszédes politikus hozzátette: 2013-ban még a pártszakadás is egy stratégiai döntés miatt történt – hiszen akkor az LMP nem támogatta az ellenzéki összefogást, a Párbeszéd pedig igen. Ezt a döntést az LMP viszont tavaly ősszel meghozta, hiszen a párt akkor már „az Orbánváltók táborához” csatlakozott.

 

„Ideológiailag mindig is egy platformon voltunk, stratégiailag volt különbség”, most viszont ebben is van közös nevező,

 

összegzett Erőss. Megkérdeztük, hogy megbocsátott-e már egymásnak a két párt a pártszakadás sérelmei miatt, erre az alpolgármester úgy felelt: „egyvalakiben érzem, hogy dolgoznak benne a régi sérelmek, ő viszont már nem tagja az LMP-nek” – célozgatott Erőss Gábor. „Nagyfiúk, nagylányok vagyunk, a sérelmeket már feldolgoztuk” – jelentette ki.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás