+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Illés Gergő & Fekő Ádám
2020. január 20. hétfő, 16:27
A nagy szakítás után a nagy kibékülés jöhet a Párbeszéd és az LMP között: erről beszéltek az Azonnalinak párbeszédes és LMP-s politikusok is, akik nyitottnak mutatkoztak arra, hogy ismét valamilyen szorosabb együttműködés jöjjön létre a két zöldpárt között. De mi lesz akkor a Párbeszéddel egyre inkább összenőtt MSZP-vel? Ezt is megkérdeztük.

Azon „spekulál” Karácsony Gergely, hogy újra együtt lehetne a Párbeszéd és az LMP – erről maga a főpolgármester – egyben a Párbeszéd egyik társelnöke is – nyilatkozott a Mozgó Világ folyóirat legfrissebb számában. Ugyanis a politikus szerint

 

„egy csomó olyan ok már megszűnt, ami a Párbeszéd és az LMP különállását indokolta”.

 

Karácsony szerint „ma két fél zöld pártunk van – nem lenne hasznosabb egy egész?”

 

Az LMP még 2009-ben alakult meg, majd rá egy évre rögtön be is jutott a parlamentbe. Ám a későbbi Párbeszéd politikusai 2013-ban kiváltak a pártból, miután az LMP akkor nem kívánt szövetségre lépni az azóta már megszűnt, Bajnai Gordon-féle Együtt párttal. Az LMP végül a tavaly őszi önkormányzati választásokra adta fel teljesen a különutasság politikáját, együtt indult a többi ellenzéki párttal, igaz, nem is nagyon volt más választása, hiszen a tavaly májusi EP-választáson tragikusan rosszul szerepeltek, egy mandátumot sem szereztek.

 

Na de mit szólnak Karácsony felvetéséhez a Párbeszéd és az LMP politikusai? Az Azonnali körbekérdezett!

 

Nehéz elmagyarázni, miért is kell két párt

 

„Előremutató a főpolgármester úr részéről, ha ő is ilyen gondolatokat táplál. Ez rendkívül pozitív tendenciát indíthat be”

 

– reagált Karácsony szavaira Kendernay János, az LMP férfi társelnöke. Ugyanígy vélekedett Ungár Péter is (aki egyébként az Azonnali többségi tulajdonosa), aki „megfontolandónak” nevezte a főpolgármesteri javaslatot. Szerinte ugyanis miután „ez a két párt volt már egy párt, ebből adódóan hasonló dolgokat gondol a világról”, nehéz elmagyarázni a választóknak, hogy miért van szükség két zöldpártra is.

 

Ungár szerint még közel sem biztos, hogy összeborulás lesz a dolog vége, de azt beismerte, hogy megindultak a beszélgetések ebben a kérdésben a két párt között, azt viszont műhelytitoknak minősítette, hogy melyik párt kezdeményezett. Ettől eltérően nyilatkozott Kendernay, aki tagadta, hogy tárgyalások lennének a két párt között, ahogyan Schmuck sem említett formális tárgyalásokat. Az Ökopolisz LMP-pártalapítvány rendezvényein ugyanakkor hagyományosan vannak párbeszédesek, nyilatkozott a férfi társelnök.

 

 És hogy az LMP szavazói hogy fogadnák a lehetséges fúziót? Kendernay szerint ma van egy olyan erős választói akarat – még ha nem is abból a generációból, mint az LMP megalakulásakor –, hogy legyen erős és hatékony a zöld ügyek képviselete. Ugyanígy vélekedett Schmuck is, szerinte  mivel mindkét esetben zöld pártról van szó, azon dolgoznak, hogy 2022 után is legyen erős zöld képviselet a parlamentben. (Jelenleg egyébként az LMP-nek hatfős frakciója van a parlamentben, ebből öten LMP-sek, a hatodik az újkezdetes Hohn Krisztina, a Párbeszéd frakciójában pedig öten ülnek, közülük hárman párbeszédesek, a negyedik és az ötödik a szocialista Burány Sándor és a független Mellár Tamás.)

 

Már nincs harag 2013-ért

 

Az egyik legérdekesebb kérdés ugyanakkor az, hogy

 

egy esetleges összeolvadás esetén mit kezdenének az LMP-sek a Párbeszéd szoros szövetségesévé vált MSZP-vel.

 

Kendernay szerint nem tőle kell megkérdezni, mi fog történni a jövőben, ez idő előtti latolgatás lenne. Hasonlóan vélekedett Schmuck is, szerinte ez túl távoli kérdés, de az ellenzék egésze egy hajóban evez a 2022-es kormányváltásért.

 

Ungár Péter hozzátette, miután „az MSZP egy szocialista párt, így a zöld párt Párbeszéddel ellentétben nem az első számú szövetségeseink.” Arra a kérdésre, hogy akkor benne van-e a pakliban, hogy a majd talán megszülető utódpárt akkor maradhat-e ugyanúgy összenőve az MSZP-vel, mint a Párbeszéd, még csak tippelni sem akart: „Nem vagyok benne biztos, hogy ez lesz a jövő. De nem lehet tudni.”

 

Mindenesetre úgy tűnik, az LMP részéről már nincs harag a 2013-as, nagy port kavaró pártszakadás miatt: Schmuck Erzsébet erről azt mondta, az éghajlatváltozás lassítása érdekében „a személyes konfliktusokat mindenkinek háttérbe kell szorítania”. Míg Ungár Péter egy 2010-es Szabó Tímea-idézetet hozott fel, mikor erről kérdeztük:

 

„A közélet nem egy pszichodráma csoport.”

 

A Párbeszédből is örülnek a közeledésnek

 

Erőss Gábor párbeszédes józsefvárosi alpolgármester és korábbi alelnök szerint már sok-sok évvel a pártszakadás után úgy érzik, „több az, ami összeköt, mint ami elválaszt”, és bár akár újra is egyesülhetnek, nem a pártok szétválásáról és összeolvadásáról kéne szólnia a politikának. Hanem például arról, hogy a közös ügyekben és alapelvekben együtt tudjanak dolgozni, ebben pedig nagy segítség, hogy ezt Karácsony Gergely főpolgármesterségével egy csomó kerületben a gyakorlatban is meg tudják valósítani – mondta Erőss.

 

A párbeszédes politikus hozzátette: 2013-ban még a pártszakadás is egy stratégiai döntés miatt történt – hiszen akkor az LMP nem támogatta az ellenzéki összefogást, a Párbeszéd pedig igen. Ezt a döntést az LMP viszont tavaly ősszel meghozta, hiszen a párt akkor már „az Orbánváltók táborához” csatlakozott.

 

„Ideológiailag mindig is egy platformon voltunk, stratégiailag volt különbség”, most viszont ebben is van közös nevező,

 

összegzett Erőss. Megkérdeztük, hogy megbocsátott-e már egymásnak a két párt a pártszakadás sérelmei miatt, erre az alpolgármester úgy felelt: „egyvalakiben érzem, hogy dolgoznak benne a régi sérelmek, ő viszont már nem tagja az LMP-nek” – célozgatott Erőss Gábor. „Nagyfiúk, nagylányok vagyunk, a sérelmeket már feldolgoztuk” – jelentette ki.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás