+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 13. hétfő, 11:38
1980. január 13-án jelent meg a nyugatnémet politikában Zöldek néven egy új politikai erő. A radikális baloldali háttérből jött mozgalom nagyon sokféle embert szívott fel, a tisztulási folyamat hosszú ideig tartott. Hatalomra 1998-ban kerültek először. 2021-ben pedig már ők lehetnek egy új polgári pártként a CDU/CSU kihívói – majd koalíciós partnerei. Megmutatjuk, honnan indultak.

Pénteken tartották egy berlini kulturális központban a német Zöldek – hivatalos nevükön: a Szövetség '90 / Zöldek – a születésnapi bulijukat. A hajdani lázadó párt, amelyet kötött pulóveres hippik, feministák, pacifisták, trockisták alapítottak, mára jól szabott ruhákban, a hatalom tudatában mosolygott. Kicsit túl polgári is lett az ünneplés, elvégre

 

az egyik köszöntőt maga a német államfő, a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier tartotta.

 

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a párt mára nem államkritikus. Amikor azonban megjelentek a politikai színpadon, a hivatalos (akkori nyugatnémet) állam megrettenését váltották ki. Nemcsak stílusukban és öltözködésükben tértek el a bonni politika öltönyös uraitól – de jelszavaikban is.

 

A nyolcvanas évek lázadása

 

A Zöldek eszmeileg a hatvannyolcas mozgalomig vezethetőek vissza. A hetvenes éveket a baloldali szervezkedés jellemezte: egy kisebbség terrorizmussal, a többség pacifista, feminista vagy atomellenes tüntetésekkel akarta jobbá tenni a világot.

 

Az ekkori szellemi vitákból, különféle helyi szervezetekből állt fel az 1979-es európai parlamenti választásokon egy „Egyéb Politikai Egyesület – A Zöldek” néven egy új lista, amely majdnem négy százalékot szerzett. Az új párt hivatalos megalakulására 1980. január 13-án került sor – jelszavaik szerint bázisdemokratikusak, ökoszocialisták és pacifisták voltak.

 

1983-ban jutottak be először a bonni Bundestagba, ahol tényleg sokak megrökönyödésére kinyúlt pulóverekben, sportcipőkben, hosszú hajjal vonultak be az ülésterembe. Noha ideológiailag nem álltak messze a szociáldemokratáktól, tőlük is éles generációs szakadék választotta el őket. A Zöldek – amint sok tekintetben ma is – az idősek világával szemben szerveződtek meg.

 

Az új pártot kísértette a hetvenes évek német terrorizmusának múltja. Noha a Vörös Hadsereg Frakciót (RAF) csak kevesen követték – akár szervezetileg, akár szimpátiával – a hatvannyolcasok közül, az újbaloldali terroristák két neves ügyvédje, Otto Schilly és Christian Ströbele a Zöldeknél kezdett el politizálni. (Schily később átállt a szocdemekhez, és Schröder kormányában lett belügyminiszter, Ströbele pedig Berlin Kreuzberg kerületének volt 2017-ig az egyéni képviselője a Bundestagban. A harmadik RAF-ügyvéd, Horst Mahler pedig nem a zöld, hanem neonáci mozgalomban futott be politikai karriert.)

 

Az ökopárt kormányzati szerephez 1985-ben jutott először, amikor Hessenben a szociáldemokraták velük kötöttek koalíciót. Emlékezetes kép volt, ahogy

 

a magyar-sváb származású Joschka Fischer tornacipőben és farmernadrágban teszi le környezetvédelmi miniszteri esküjét a wiesbadeni parlamentben.

 

JOSCHKA FISCHER EGYKORI SPORTCIPŐJE, AMIBEN MINISZTERI ESKÜJÉT HESSENBEN LETETTE, MA MÁR MÚZEUMI DARAB. FOTÓ: N-TV

 

A nyolcvanas évek azonban nemcsak a politikai sikerekről, de az éles belső harcokról is szóltak. A párt annyira bázisdemokratikus volt, hogy tényleg nagyon sokféle ember hitte azt: az ő otthona lennének a Zöldek.

 

Így fordulhatott elő, hogy egykori nácik a fajvédelmet képzelték bele a természetvédelembe, és léptek be ezért a pártba. Míg a baloldali emancipációs jelszavak a pedofiloknak adtak lehetőséget arra, hogy a gyermekkori szexualitás felszabadításának követelésével saját vágyaik legalizálását követelhessék. A Zöldek pártprogramja 1993-ig tartalmazta a pedofília legalizálását: a pártprogram a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmény tényállását eleve el akarta törölni.

 

A bázisdemokratikus működés a pártot hátráltatta abban, hogy a problémás elemektől – akár a barnás zöldektől, akár a pedofiloktól – egykönnyen megszabaduljon. Gyakorlatilag csak a kétezres évek elején indult be a kritikus szembenézés a pártmúlttal, az ökopárt a pedofília támogatásáért hivatalosan elnézést is kért.

 

A keletnémetek mentették meg az ökomozgalmat

 

A német újraegyesülést a Zöldek nem támogatták, még 1989 őszén is azt követelte a pártvezetés, hogy Nyugat-Németország ismerje el hivatalosan is az NDK-t önálló államnak, azaz tegyen le az egyébként az alkotmányban is államcélként említett újraegyesülésről. Az egykori NDK területén is szerveződött azonban zöldmozgalom: ez alapvetően az antikommunista polgárjogi aktivistákat jelentette, akik Szövetség '90 néven alapítottak pártot.

 

A nyugatnémet Zöldek az újraegyesülési eufória áldozatai lettek. Az 1990-es kampányban „Mindenki Németországról beszél, mi az időjárásról beszélünk” jelszóval kampányoltak – de

 

ez az akkori hangulatban éppen arra volt elég, hogy az ökopárt kiessen a bonni parlamentből. Bejutott oda viszont a keletnémet Szövetség '90.

 

A nyugatnémet Zöldek bukását jelentős belső viták kísérték, aminek eredményeképpen a keményen baloldali, rendszerkritikus szárny dühösen kilépett a pártból. Ők nem csak a Zöldek mérséklődését, de Németország újraegyesülését sem fogadták el. Egyes baloldali zöld politikusok ekkor a keletnémet utódpárthoz, a nyugati tartományokban akkor még tényleg mikroszkópikus PDS-hez mentek át. (A PDS-ből alakult meg 2005-re a mai Die Linke.)

 

A megmaradt Zöldek pedig 1993-ban egyesültek a Szövetség '90-nel – ekkor jött létre tehát gyakorlatilag a mai párt. Noha a köznyelv ma is Zöldeknek hívja csak őket, valójában a keletnémet Szövetség '90 kellett ahhoz, hogy vissza tudjanak – immáron egységes pártként – kerülni a bonni parlamentbe 1994-ben.

 

Szerbia és Joschka Fischer bombázása

 

Az igazi áttörést 1998 hozta el, amikor Gerhard Schröder szocdem kancellár mellett a Zöldek is hatalomra kerültek országosan. A polgári és jobboldali Németország számára sokk volt, hogy az egykori hatvannyolcas lázadó Joschka Fischer lett az új külügyminiszter.

 

De a párt megmaradt balos szárnya is prüszkölt, mert nekik meg Fischer politikája nem tetszett. 1999-ben Németország is támogatta ugyanis a szerbiai bombázásokat, amiért egy pártkongresszuson vörös festékbombát kapott az arcába Fischer – a nyolcvanas évek nagy vitája a fundiknak nevezett balosok és a realisták között megint kiújult.

 

SZERBIA BOMBÁZÁSÁÉRT JOSCHKA FISCHER IS KAPOTT EGY FESTÉKBOMBÁT A ZÖLDEK 1999-ES BIELEFELDI KONGRESSZUSÁN KRITIKUSAITÓL. FOTÓ: DEUTSCHE WELLE

 

Fischert militarizmussal, imperializmussal és USA-pártisággal vádolta a párttagság baloldala. A koszovói katonai részvétel miatt majdnem szakadt is a párt, de Fischer – immáron öltönyös külügyminiszterként bizonyítva jó taktikai és pártszervezői képességét – le tudta nyomni az ellenállást. Ezek után már azt is könnyebben nyelte le a párt, amikor Schröder neoliberális reformjait kellett megszavazniuk.

 

Egyre közelebb a CDU-hoz

 

A Zöldek 2005 óta országosan ellenzékben vannak. Legközelebb a berlini kormányzati posztokhoz 2017 őszén jutottak, amikor Angela Merkel kereszténydemokratái velük és a jobboldali liberálisokkal (FDP-vel) akartak koalíciót kötni. Hogy több, mint tíz év alatt mennyit változtak a Zöldek, mutatja: a jobboldallal való összefogás ügye nem rajtuk, hanem a liberálisok nemjén csúszott el.

 

De eleve 2011-ben már lett egy zöld miniszterelnök – mégpedig az addig kőjobboldali Baden-Württemberg élén, ahol a kommunistából katolikus polgárrá lett Winfried Kretschmann szorította második helyre a CDU-t.

 

Jelenleg a Zöldek tizenhat tartományból tízben kormányon vannak. Ráadásul ebből ötben a CDU-val közösen.

 

„Nemcsak a Zöldek változtak, de velük változott a német társadalom is” – mondta pénteki ünnepi beszédében Steinmeier államfő. Az, hogy a Zöldek mára koalícióképesek a jobboldallal is, nem csak saját megöregedésük és polgárosodásuk jele, de azt is mutatja: a német társadalomban is enyhültak az egykori törésvonalak; az új töréseknél pedig a Zöldek sokszor egy oldalra kerülnek a kereszténydemokratákkal.

 

A tavalyi európai parlamenti választásokon a német Zöldek húsz százalék feletti eredménnyel lettek az ország második legerősebb pártja. Ezzel ma ők Európa legnagyobb és legnépszerűbb ökopártja. Mivel eközben a szocdemek stabilan a harmadik (néha az AfD mögötti negyedik) helyre zuhantak vissza,

 

a 2021-es választásokon a híres kancellárjelölti vita már a CDU és a Zöldek jelöltje között kell, hogy megtörténjen.

 

Miközben azonban a Zöldek a CDU/CSU kihívóivá nőttek – a párt a nyugatnémet területeken már egyértelműen szemmagasságban van az uniópártokkal –, nem kizárt: ők ugranak majd be a szocdemek helyére a 21. század új nagykoalíciójába a CDU/CSU mellé.

 

A Zöldek ma nem csak népszerűségi csúcsokat döntenek, de két társelnöküknek, Robert Habecknek és Annalena Baerbocknak sikerült a pártot összefognia és egy új életérzés megjelenítőjévé tennie. A régi ideológiai harcoknak végük:

 

a keményen balosok leléptek, megöregedtek vagy maguk is polgárokká váltak.

 

A Rudi Dutschke által kiadott jelszó, miszerint el kell foglalni az intézményeket („Marsch durch die Institutionen“) olyan jól sikerült, hogy mára a német Zöldek nem a rendszerellenes lázadás, hanem a felvilágosult, városias, jómódú, polgári Németország – azaz a társadalmi közép – pártja lettek.

 

BORÍTÓKÉP: Zöldek 1980-ban és ma (forrás: Michael Thormann / Twitter; Die Grünen / Facebook)

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb négy politikus távozott, mert nem látnak már lehetőséget a konzervatív, jobboldali politizálásra.

Lesz-e hatással a Párbeszéd és az LMP közeledésére, hogy a DK éppen nagyban gyengíti az MSZP-t? Kik fognak tárgyalni minderről? Megkérdeztük!

Mi volt Gyurcsány legjobb húzása? Melyik elszakított nemzetrész fáj neki legjobban? Vágó István négy válaszból dönthet, és van, hogy a
közönség segítségét kéri! Videó!

Fókuszban: Orbán Viktor huszonkettedik évértékelője.

Egészen meglepő helyen tűnt fel a zalai termálváros: Európa legjobb helyeit listázva szavazták fel a tizenkettedik helyre a titokzatosan működő European Best Destinationsön.

A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.

A várakozásoknak megfelelően alakultak a nevadai kaukuszok eredményei, Bernie Sanders már az elnyert delegáltak tekintetében is az élen.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Mármint Kádár Barnabás, a momentumos jövőkutató. Február 26, Pannon Kincstár.

Szász Lilla a portugál exgyarmatok lakóinak visszatelepítését fotózta végig. Tárlatvezetés február 28-án.

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás