+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 27. kedd, 07:03
A hetvenes években a kommunista terroristákat támogatta, a kilencvenes évektől a neonáci világ egyik sztárja lett, aki nyíltan heilhitlerezve köszönti az újságírókat. Horst Mahler 2009 óta ül börtönben, 2017-ben Magyarországra próbált szökni. Ma szabadul a börtönből, szélsőjobboldali nézeteit nem adta fel.
„Heil Hitler, Friedman úr”

 

fordult Horst Mahler az újságíróhoz, aki a német Vanity Fair magazin számára akarta meginterjuvolni az egykori baloldali terroristából holokauszttagadóvá lett aktivistát.

 

Az újságíró a zsidó származású Michel Friedman volt, aki Mahlerrel a holokausztról akart beszélgetni, ő azonban folyamatosan tagadta, hogy az megtörtént volna. Az interjú nemcsak sajtótörténetileg szólt nagyot, Friedman magánemberként ugyanis feljelentést is tett miatta: az interjú egész leirata szolgált bizonyítékul arra, hogy

 

Mahler kimerítette az uszítás és a holokauszttagadás büntetőjogi tényállásait.

 

Horst Mahlert 2009-ben ítélték el végül tizenkét évnyi szabadságvesztésre összesen 15 rendbeli uszítás miatt különböző német bíróságok. A börtönben súlyos fertőzést kapott, mostanra mindkét lábát – combból – amputálni kellett. Feltételesen szabadulhat most október 27-én. A nyolcvannégy éves, súlyos beteg Mahler mögött azonban nemcsak szélsőjobboldali múlt van, de

 

az egész második világháború utáni német baloldal ellentmondásai is összesűrűsödnek életrajzában.

 

Mahler ugyanis csak a 1990-es évektől lett aktív a szélsőjobboldalon, előtte a hatvanas években még a baloldali terrorizmus pártján állt, emiatt az egész hetvenes éveket is már börtönben töltötte.

 

Schröder belügyminisztere védte

 

Mahler jogot végzett, a hatvanas években lett ügyvéd Nyugat-Berlinben. Mivel számos baloldali egyetemistát védett, kapcsolatba került az ún. parlamenten kívüli ellenzék (APO) mozgalmával, amely baloldalról akarta a bonni köztársaságot megdönteni. Több egyetemista is tüntetett Mahler mellett rendszeresen Nyugat-Berlinben (a nyitóképen is ez látszik).

 

Többek között ő volt az ügyvédje Beate Klarsfeld, ismert „nácivadásznak”, aki akkor még élő nácikat kutatott fel és próbált meg Mahler segítségével is bíróság elé állítani.

 

Mahler védte Rudi Dutschkét,

 

a '68-as nyugatnémet diáklázadások legendás vezérét is. Amint ő képviselte a rendőrség elleni perben azon Benno Onnesorg családját is, akit 1967-ben a perzsa sah látogatása elleni tüntetésen ölt meg egy nyugatnémet (mint utóbb kiderült: az NDK-nak dolgozó) rendőr.

 

Rövid idő alatt a védenceihez radikalizálódott Mahler, aki

 

1970-ben résztvett a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) megalapításában.

 

Az első akciójuk az volt, hogy megpróbálták Andreas Baader baloldali terroristát kiszabadítani. Ezután Mahler rövid időre Jordániába menekült, a RAF ugyanis jó kapcsolatokat ápolt a palesztin terrorszervezetekkel, többüket ott is képezték ki.

 

Amikor azonban még 1970-ban visszatért Nyugat-Berlinbe, részt vett egy bankrablásban – itt már nem tudott meglépni. A perben Otto Schily, később szociáldemokrata belügyminiszter és Hans-Christian Ströbele, a Zöldek későbbi kreuzbergi parlamenti képviselője védte – sikertelenül, mert Mahlert 14 évnyi szabadságvesztésre ítélték. Elmondása szerint Schily vitte be neki a börtönbe a Hegel-összest, ami nagy hatást tett rá.

 

Később náci fordulatát is a német idealizmus filozófusával igazolta.

 

KÖZÉPEN HORST MAHLER A NYUGAT-BERLINI BÍRÓSÁGON, A KÉP BALOLDALÁN HANS-CHRISTIAN STRÖBELE, A ZÖLDEK KÉSÖBBI PARLAMENTI KÉPVISELŐJE, AKI KREUZBERGBEN MINDIG EGYÉNI MANDÁTUMOT TUDOTT SZEREZNI; A KÉP JOBBOLDALÁN PEDIG OTTO SCHILY, AKI 1998-2002 KÖZÖTT VOLT SZOCDEM BELÜGYMINISZTER. FOTÓ: THORSTEN SCHEIBINGER / FB

 

A börtönben már elkezdett eltávolodni a szélsőbaloldaltól, az akkor éppen balliberális Szabad Demokratákat (FDP) támogatta. Gerhart Baum, liberális belügyminiszterrel még a börtönévei alatt kiadott egy beszélgetős könyvecskét. A hetvenes évek az ún. szociálliberális koalíció időszaka, amikor az FDP a szociáldemokratákkal kormányzott közösen.

 

Mahler 1980-ban tudott feltételesen szabadulni.

 

A kérvényét egy akkori fiatal baloldali ügyvéd, bizonyos Gerhard Schröder írta.

 

Schröder 1998-as győzelme után Mahler másik ügyvédje, Otto Schily belügyminiszter lett.

 

Továbbgondolt Amerika-ellenesség

 

Horst Mahler a kilencvenes évek közepétől kezdett folyamatosan jobbra tolódni: a baloldali hátteréből hozott Amerika-ellenességét egy agresszívabb antiszemitizmusban gondolta tovább. Szerinte Németországot katonailag az amerikaiak, morálisan pedig a holokauszt okán „a zsidók” tartják megszállva. Ezért szerinte „a német öngyűlöletből” csak a holokauszttagadással lehet kitörni. Erről könyvet is írt 2000-ben a szélsőjobboldali Republikánusok párt elnökével.

 

MAHLER (KÉP BALOLDALÁN) A NEONÁCI NPD-NÉL IS BEMUTATTA A KÖNYVÉT. FOTÓ: ROBERT REINHARD / FB

 

Már ebben az időszakban kapcsolatba került a neonáci Nemzeti Demokrata Párttal (NPD), bár egyes kérdésekben még náluk is jobbrább állt. Mahler például eleve nem fogadja el a berlini köztársaságot, hanem továbbra is

 

a német császárság jogrendjét tartja magára nézve kötelezőnek.

 

Németországban ezt a kört, akik ezt vallják, nevezik Reichsbürgereknek, azaz „birodalmi polgároknak”; a többségük adóelkerülési célból tagadja meg az NSZK jogrendjét.

 

2003-ban hozta létre a Holokauszttagadás Áldozatainak Szövetségét,

 

ezzel a holokauszttagadásnak – ami Németországban büntetőjogi tényállás – intézményes keretet adott. Meg persze bizonyítékot arra, amikor mindezért 2009-ben – többek között az említett interjúja és Michel Friedmann feljelentése után – perbe vonták.

 

A magyar nép Vezére nem segített rajta

 

A perben eleve felmerült, hogy Mahler pszichológiailag nem beszámítható, ugyanis a tárgyalást teljes szerepzavarban töltötte: azt hitte, ő az ügyész, és a német császári büntetőtörvénykönyv alapján folyamatosan halálbüntetést kért az ügyében eljáró bírákra. 2009-ben ítélték el összesen 12 évre többrendbeli holokauszttagadás és uszítás miatt.

 

HORST MAHLER A BÖRTÖNBEN. FOTÓ: GERD LEIENBACH / FB

 

Mivel egészségügyi állapota folyamatosan romlott, 2016-ban szabadlábra bocsátották. Amikor azonban a bíróság ennek felülvizsgálatát mondta ki, Orbán Viktortól kért politikai menedékjogot. Mahler akkor azt írta, hogy

 

„sorsomat a magyar nép Vezérének, Orbán Viktornak a kezébe helyezem”,

 

egyben kijelentve, hogy bízik „a magyar nép szabadságszeretetében”. A magyar nép Vezérét azonban nem hatották meg e sorok, mert Mahlert már a soproni határátlépésekor 2017 májusában őrizetbe vették, és visszatoloncolták Ausztriába, ahonnan újra visszakerült Németországba.

 

HORST MAHLER MELLETT TÜNTETNEK HAMBURGI NEONÁCIK A HELYI MAGYAR KONZULÁTUSNÁL. FOTÓ: LENNART SCHWARZBACH / FB

 

Horst Mahler 2020. október 27-én szabadul a börtönből. Radikalizmusával mára gyakorlatilag a neonáci világban is egyedül maradt. A vita, hogy élettörténete

 

pusztán egy bomlott elme eredménye vagy éppenséggel a szélsőségek közötti könnyű átjárás élő bizonyítéka,

 

ma is folyik. Egy biztos: a Hegel-kötetek, amelyeket még 1970-ben kapott a börtönben, mostanra arra szolgálnak nála, hogy az általa az antikapitalizmussal azonosított „német” és a szerinte kapitalizmussal azonosítandó „zsidó” szellem dialektikus harcaként értelmezze a világtörténelmet. Ennyiben egyszemélyben sikerült neki a bal- és a jobbhegelianusok táborát gyarapítania.

 

NYITÓKÉP: Berlini baloldali fiatalok tüntetnek 1968-ban Horst Mahler mellett / Deutsches Historisches Museum, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali szolidaritást
vállal a Klubrádióval: egyszeri alkalommal, hétfőn a Facebook-oldalunkon mi is élőben közvetítjük Bolgár György betelefonálós műsorát.

Azt is közölte a rendőrség, hogy a minipárt elnökét nem három, csak két óráig tartották bent, miután nem akarta igazolni magát a Gődény-féle tüntetésen.

A Feröer-szigetek lakóit nem különösen izgatja egyelőre a járvány harmadik hulláma.

Civilek is indulhatnak rajta, ha előre nyilatkoznak arról, hogy győzelmük esetén melyik párt frakciójába ülnének be. Aki 2022 áprilisáig betölti a 18. életévét, részt vehet az előválasztáson.

Hetvenöt éve írták alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás