+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 6. hétfő, 14:06
Putyin eddig nem hitt az ember által okozott klímaváltozásban, most a miniszterelnök Medvegyev azt keresi, hogyan segíthet a felmelegedés az orosz közlekedésnek és mezőgazdaságnak.

Nemzeti cselekvési tervet hozott nyilvánosságra az orosz kormány az év elején a klímaváltozás kezelésére: a tizenhét oldalas dokumentum még tavaly decemberben íródott, és hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy semlegesítse a klímaváltozás által okozott károkat, de egyúttal ki is használja az abban Oroszország számára rejlő lehetőségeket. A kormányfő,

 

Dmitrij Medvegyev által szignózott, 2020-2022-es időszakra szóló dokumentum egyúttal

 

elismeri a klímaváltozást az országot érintő problémaként, ami komoly elmozdulást jelent a Vlagyimir Putyin elnök által már többször is hangoztatott állásponttól, ő ugyanis nem hisz az ember okozta klímaváltozásban.

 

Putyin még tavaly decemberi éves sajtókonferenciáján fejtette ki, „senki nem ismeri a globális klímaváltozás eredetét”. „Tudjuk, hogy a Föld történetében voltak felmelegedési és lehűlési időszakok, ez pedig függhet az univerzumban végbemenő folyamatoktól is” – fejtegette az elnök, akinek kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a klíma az emberi tevékenység miatt változna.

 

Az elnöknek nem ez az egyedüli megnyilvánulása a klímakérdésben: az APF tudósítása szerint a szélenergiával kapcsolatban is szkeptikus, miután az veszélyt jelent a madarakra és a földben élő kukacokra is.

 

De mégis milyen „új lehetőségekről” beszélnek az oroszok?

 

Természetesen elsősorban arról, hogy nem lenne olyan hideg: ez csökkenő energiafogyasztást jelent majd a fűtési szezon alatt, de jót tesz a mezőgazdaságnak is. A felmelegedéssel ugyanis kiterjedne a növények termesztésére alkalmas földterület, és kellő körültekintéssel még az állattenyésztés hatékonysága is növelhető.

 

Nem szabad elfeledni az Oroszország előtt megnyíló új hajózási útvonalak fontosságát sem: az olvadással ugyanis a sarkköri tengereken megnőnek az áruszállítási lehetőségek,

 

valamint az ország kontinentális területei is jobban megközelíthetővé válnak majd a Jeges-tengeren.

 

Persze a dokumentum kiemeli az Oroszországra nézve káros változásokat is

 

A klímaváltozás közegészségügyi kockázatot jelent, könnyebben terjedhetnek miatta a különböző fertőző és parazitikus betegségek, taglalják. Emellett egyes régiókban a szárazságok intenzívebbek és hosszabbak, máshol az esőzések extrémebbek lehetnek, az árvizek pedig a mezőgazdaságnak okozhatnak kárt. Emellett pedig felborul az ökológiai egyensúly, egyes fajokat mások fognak kiszorítani, megnő a tűzveszély az erdőkben, valamint a permafroszt, vagyis a tartósan fagyott talaj felolvadásával sok kommunikációs vonal és épület kerül veszélybe a sarkkörön túl, emlékeztet a dokumentum. Ettől érdemes is tartani, hiszen

 

a sarkkörön túli orosz területek infrastruktúrájának jelentős része a permafrosztra épül:

 

például az az eszméletlen pénzekből Csukcsföldön épülő kétezer kilométeres autópálya is, amelyről az Azonnalin is ejtettünk már szót.

 

Mindenesetre az akcióterv szerzői felhívják a figyelmet egy aggasztó tényezőre: Oroszországban az 1970-es évek kezdetétől kezdve napjainkig tízévente átlagosan 0,47 Celsius fokkal növekedett az átlaghőmérséklet,

 

ami a tízévenként 0,18 fokos növekedést mutató globális átlag két és félszerese.

 

„Ezen körülmények mellett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szükséges annak kérdekében, hogy csökkentsük a károkat és kihasználjuk az előnyöket a jelenleg megfigyelt és a jövőbeli klímaváltozással kapcsolatban” – érvel a megjelentetett dokumentum.

 

Az oroszoknál sincs fehér karácsony

 

Az akcióterv ennek értelmében harminc meghozandó döntési javaslatot tesz: többek között a kormány szerint az iskolákban a klímaváltozásról új oktatási anyagokból kell tanulniuk a gyerekeknek, de Oroszországnak arra is oda kell figyelnie, hogy termékei ne váljanak versenyképtelenné a piacon és emellett feleljenek meg a klímavédelmi követelményeknek is.

 

A dokumentum még az orosz ortodox karácsony előtt jelent meg: az ünnepek alatt idén Oroszországban is szokatlanul enyhe az idő. Az orosz meteorológiai szolgálat például emlékeztetett:

 

az ország Urálon túli területein akár 10-16 fokkal is melegebb az idő idén karácsonykor a normálisnál, míg az európai területeken 4-8 fok a különbség.

 

BORÍTÓKÉP: A sarkkörön túli szibériai városka, Pevek kikötője / Wikipédia

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás