+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. december 28. szombat, 10:09
Európában az adópolitika, világszerte pedig az öt nagy kiadócsoport kartellezése akadályozta az e-könyv-forradalmat.

Az évtized elején úgy tűnt, hogy a jól használható, elektromos tintával működő – tehát a szemnek a nyomtatott könyvhöz teljesen hasonló – e-könyv-olvasókkal eljön az e-könyv-forradalom,

 

azonban az e-könyvek nagy forradalma, és a printkönyvek halála mégis elmaradt. De miért?

 

A dologra két válasz is van. Az egyik mostanra hazai specifikum: az EU-ban egészen a közelmúltig nem a könyvek csökkentett áfáját ( itthon 5%) kellett fizetni az e-könyvekre, hanem a rendes áfát (itthon 27 százalék). EU-s szinten végül hosszas küzdelem után engedélyezték, hogy ettől eltérjenek az országok, és 18 ország így is tett – Magyarország viszont nem. Az áfától persze nem csökkene nagyot az ekönyvek ára, amely most is a printkönyvek ára alatt van Magyarországon, hiszen egy könyv és egy ekönyv ára az áfán és a nyomtatási költsén túl még rengeteg elemből adódik össze.

 

A másik okról pedig a Vox írt egy hosszú cikket: az csak az egyik része a dolgonak, hogy az e-könyvet végül nem a fiatalabb generációk, hanem az idősebbek találták meg maguknak. A másik viszont az, hogy a magyar helyzettől eltérően,

 

ha körbenézünk például az Amazonon, azt láthatjuk, hogy az e-könyvek gyakran drágábbak is, mint a printkönyvek, ami elég paradoxnak tűnik.

 

Az ok egyszerű: az öt nagy kiadóvállalat, amely az angolszász kiadók túlnyomó többségét a kezében tartja, rendesen beijedt az e-könyves időszak kezdetén az Amazontól, amely 10 dollárért akart árulni minden e-könyvet, és az akkori árusítási modell alapján ezt meg is tehette. Ezért az iPad indulásakor összejátszottak annak gyártójával, az Apple-lel, hogy egy másik árusítási módot találjanak ki, ami miatt még eljárást is indított kartellezés miatt az amerikai állam, amiben el is marasztalták a feleket – az árusítási modell azonban megmaradt.

 

Ezért aztán az Amazon is köteles azon az áron adni az e-könyveket, amit a kiadók megszabnak, viszont eközben a printkönyvekre más szabályok vonatkoznak, itt tehát annyit akciózhat az online bolt, amennyit akar. Így jöhet létre ez az anomália, amiből nem látszik kiút, viszont ami nyomán évről évre temetni szoktátk az e-könyveket, pedig egyszerűen csak a kiadók árazási politikája okozza a gondokat.

 

Kérdés, hogy sikerül-e ezt megoldani, a másik, hazai kérdés pedig, hogy mikor alkalmazza a magyar állam is az új szabályokat, és csökkenti az e-könyvek áfáját is öt százalékra.

 

FOTÓ: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

Utazás, kiállítás, zene, egy jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás