Miért nem lett ez az évtized az e-könyvek évtizede?

Szerző: Pintér Bence
2019.12.28. 10:09

Európában az adópolitika, világszerte pedig az öt nagy kiadócsoport kartellezése akadályozta az e-könyv-forradalmat.

Miért nem lett ez az évtized az e-könyvek évtizede?

Az évtized elején úgy tűnt, hogy a jól használható, elektromos tintával működő – tehát a szemnek a nyomtatott könyvhöz teljesen hasonló – e-könyv-olvasókkal eljön az e-könyv-forradalom,

azonban az e-könyvek nagy forradalma, és a printkönyvek halála mégis elmaradt. De miért?

A dologra két válasz is van. Az egyik mostanra hazai specifikum: az EU-ban egészen a közelmúltig nem a könyvek csökkentett áfáját ( itthon 5%) kellett fizetni az e-könyvekre, hanem a rendes áfát (itthon 27 százalék). EU-s szinten végül hosszas küzdelem után engedélyezték, hogy ettől eltérjenek az országok, és 18 ország így is tett – Magyarország viszont nem. Az áfától persze nem csökkene nagyot az ekönyvek ára, amely most is a printkönyvek ára alatt van Magyarországon, hiszen egy könyv és egy ekönyv ára az áfán és a nyomtatási költsén túl még rengeteg elemből adódik össze.

A másik okról pedig a Vox írt egy hosszú cikket: az csak az egyik része a dolgonak, hogy az e-könyvet végül nem a fiatalabb generációk, hanem az idősebbek találták meg maguknak. A másik viszont az, hogy a magyar helyzettől eltérően,

ha körbenézünk például az Amazonon, azt láthatjuk, hogy az e-könyvek gyakran drágábbak is, mint a printkönyvek, ami elég paradoxnak tűnik.

Az ok egyszerű: az öt nagy kiadóvállalat, amely az angolszász kiadók túlnyomó többségét a kezében tartja, rendesen beijedt az e-könyves időszak kezdetén az Amazontól, amely 10 dollárért akart árulni minden e-könyvet, és az akkori árusítási modell alapján ezt meg is tehette. Ezért az iPad indulásakor összejátszottak annak gyártójával, az Apple-lel, hogy egy másik árusítási módot találjanak ki, ami miatt még eljárást is indított kartellezés miatt az amerikai állam, amiben el is marasztalták a feleket – az árusítási modell azonban megmaradt.

Ezért aztán az Amazon is köteles azon az áron adni az e-könyveket, amit a kiadók megszabnak, viszont eközben a printkönyvekre más szabályok vonatkoznak, itt tehát annyit akciózhat az online bolt, amennyit akar. Így jöhet létre ez az anomália, amiből nem látszik kiút, viszont ami nyomán évről évre temetni szoktátk az e-könyveket, pedig egyszerűen csak a kiadók árazási politikája okozza a gondokat.

Kérdés, hogy sikerül-e ezt megoldani, a másik, hazai kérdés pedig, hogy mikor alkalmazza a magyar állam is az új szabályokat, és csökkenti az e-könyvek áfáját is öt százalékra.

FOTÓ: Pintér Bence / Azonnali

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali megbízott főszerkesztője

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek