+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. december 28. szombat, 10:09
Európában az adópolitika, világszerte pedig az öt nagy kiadócsoport kartellezése akadályozta az e-könyv-forradalmat.

Az évtized elején úgy tűnt, hogy a jól használható, elektromos tintával működő – tehát a szemnek a nyomtatott könyvhöz teljesen hasonló – e-könyv-olvasókkal eljön az e-könyv-forradalom,

 

azonban az e-könyvek nagy forradalma, és a printkönyvek halála mégis elmaradt. De miért?

 

A dologra két válasz is van. Az egyik mostanra hazai specifikum: az EU-ban egészen a közelmúltig nem a könyvek csökkentett áfáját ( itthon 5%) kellett fizetni az e-könyvekre, hanem a rendes áfát (itthon 27 százalék). EU-s szinten végül hosszas küzdelem után engedélyezték, hogy ettől eltérjenek az országok, és 18 ország így is tett – Magyarország viszont nem. Az áfától persze nem csökkene nagyot az ekönyvek ára, amely most is a printkönyvek ára alatt van Magyarországon, hiszen egy könyv és egy ekönyv ára az áfán és a nyomtatási költsén túl még rengeteg elemből adódik össze.

 

A másik okról pedig a Vox írt egy hosszú cikket: az csak az egyik része a dolgonak, hogy az e-könyvet végül nem a fiatalabb generációk, hanem az idősebbek találták meg maguknak. A másik viszont az, hogy a magyar helyzettől eltérően,

 

ha körbenézünk például az Amazonon, azt láthatjuk, hogy az e-könyvek gyakran drágábbak is, mint a printkönyvek, ami elég paradoxnak tűnik.

 

Az ok egyszerű: az öt nagy kiadóvállalat, amely az angolszász kiadók túlnyomó többségét a kezében tartja, rendesen beijedt az e-könyves időszak kezdetén az Amazontól, amely 10 dollárért akart árulni minden e-könyvet, és az akkori árusítási modell alapján ezt meg is tehette. Ezért az iPad indulásakor összejátszottak annak gyártójával, az Apple-lel, hogy egy másik árusítási módot találjanak ki, ami miatt még eljárást is indított kartellezés miatt az amerikai állam, amiben el is marasztalták a feleket – az árusítási modell azonban megmaradt.

 

Ezért aztán az Amazon is köteles azon az áron adni az e-könyveket, amit a kiadók megszabnak, viszont eközben a printkönyvekre más szabályok vonatkoznak, itt tehát annyit akciózhat az online bolt, amennyit akar. Így jöhet létre ez az anomália, amiből nem látszik kiút, viszont ami nyomán évről évre temetni szoktátk az e-könyveket, pedig egyszerűen csak a kiadók árazási politikája okozza a gondokat.

 

Kérdés, hogy sikerül-e ezt megoldani, a másik, hazai kérdés pedig, hogy mikor alkalmazza a magyar állam is az új szabályokat, és csökkenti az e-könyvek áfáját is öt százalékra.

 

FOTÓ: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

Nemes Balázsnak a körzet jelenlegi országgyűlési képviselőjével, Mellár Tamással kell majd megmérkőznie.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás