+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. december 6. péntek, 11:35
Békét hirdetett a bírósági szervezeten belül az Országos Bírósági Hivatal leendő elnöke, Senyei György Barna a parlamenti igazságügyi bizottsági meghallgatásán, akit a kormánypártok mellett a jobbikosok is megszavaztak. Volt, hogy egy-két kérdésre a bizottság KDNP-s elnöke már előre válaszolt helyette, viszont az uniós jog elsőbbsége tekintetében jól helyrerakta a fideszes Bajkai Istvánt.

Pénteken hallgatta meg a parlament igazságügyi bizottsága az Országos Bírósági Hivatal élére jelölt Senyei György Barnát. A bíróságok igazgatását ellátó hivatal élére azért kellett új elnököt jelölni, mert az eddigi elnök, Handó Tünde alkotmánybíró lett. A héten korábban a bírák önkormányzati szerve, az Országos Bírói Tanács is meghallgatta Senyeit. Az OBT-nek Handóval elég feszült volt a viszonya, de Senyeit egyhangúlag támogatták, meggyőzőnek találták az attitűdjét, amint azt Vadász Viktor OBT-szóvivő elmondta az Azonnalinak.

 

Senyeit majd a parlamentnek kell megszavaznia kétharmados többséggel, előtte azonban az igazságügyi bizottság hallgatta meg a jelöltet. Aki csak az eredményre kíváncsi, annak elárulom az elején a lényeget:

 

nagy többséggel támogatták Senyei jelöltségét a bizottságban. A kormánypártiak mellett a jobbikosok is megszavazták, csak a DK-s Sebián-Petrovszki László tartózkodott,

 

ellenszavazat nem volt.

 

Az igazságügyi bizottság ülésén elég foghíjasan jelentek meg a képviselők. A fideszesek jórészt helyettesítőket küldtek, az ellenzékből jobbikos és DK-s képviselők voltak jelen (LMP-s tagja nincs a testületnek). A jobbikos Varga-Damm Andrea Mikulás napja alkalmából csokit osztogatott minden jelenlévőnek.

 

Békét hirdetett az OBH leendő elnöke

 

Senyei György Barna a beszédét azzal kezdte, hogy két dolognak, a békességnek és a rendnek van nagy jelentősége az igazságszolgáltatás működésében. Szerinte káros, hogy az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács ellentéte (amiről többször is írtunk részletesen) tematizálta a közbeszédet, már a sajtóba is átszivárgott, holott

 

a két szervezet nem ellenfele egymásnak, hanem együtt kell működniük. Épp ezért nagyon fontosnak tartja, hogy az OBT teljes létszáma álljon helyre, tehát le kell bonyolítani a póttagválasztást.

 

(Épp a foghíjas létszám miatt tekintette ugyanis Handó illetigimnek az OBT-t, miközben viszont ő maga halogatta a póttagválasztást.)

 

A bírósági kommunikációs környezetet is megváltoztatná Senyei. Míg Handó hatalmas súlyt helyezett a kommunikációra és az olyan, nagyközönségnek szóló programokra, mint a Nyitott bíróságok, Senyei szerint a bíróságokkal kapcsolatos híreknek a közérdeklődésre számot tartó ügyekről, és csak azokról kellene szólniuk. A közvéleményre ugyanis az tartozik, hogy milyen ügyekben milyen ítéletek születtek. Az OBT-szóvivő Vadász Viktor korábbi nyilatkozatához hasonlóan megismételte: az ideális az lenne, ha nem is tudnák az emberek, hogy ki az OBT vagy az OBH szóvivője.

 

A Handó által kitalált Nyitott bíróságok programmal kapcsolatban később azt is megjegyezte: fontos, hogy az állampogárok megismerjék a bíróságokat, de az is fontos, hogy tiszteljék őket. Szeretni úgyse fogják, mert valaki úgyis pervesztes lesz, valakit elítélnek. „A bíróságokra nem önként megyünk, mint a múzeumban, tehát ez a fajta nyitottság az ügyfélforgalmi időn kívül meggondolandó.”

 

 

A gyakorlat legyen fontosabb a bírói előmenetelben, ne az, hogy hányas a diploma!

 

A bírók képzésével kapcsolatban a jelölt kifejtette: az új bírói generáció képzése szerinte is nagyon fontos, viszont a nagyobb gyakorlattal rendelkező bírókat jobban bevonná ebbe az instruktorbírói rendszeren keresztül (mellettük dolgoznak a fogalmazók, azaz a leendő bírók). Senyei szerint fontos, hogy az alapokat a fiatal bírák úgy sajátítsák el, ahogy ő is kezdte annak idején.

 

A bírói pályázatokkal kapcsolatban – amelyekkel elődje, Handó Tünde gyakran visszaélt, érvénytelenítve azokat – azt mondta: az egy-egy álláshelyre jelentkező bírók értékelésére szolgáló pontrendszer bevezetése hasznos volt, hiszen az előtt nagyjából kihalásos alapon kerültek a bírók egy-egy álláshelyre (Senyei ezt némileg diplomatikusabb szóhasználattal írta körül, de ez a lényeg). Szerinte a pontrendszer a kezdő bírókra van kitalálva, ugyanis túl nagy jelentőséget tulajdonít a diploma minősítésének, plusz szakjogászi képzettségnek és ilyesmiknek, és túl keveset a gyakorlatnak. 

 

„A bíráskodás olyan, mint az autóvevzetés vagy a sebészet. Aki sokat vezet, és sokat műt, az jól vezet, és jól műt. Ennek csak az első lépcsőfoka a képzettség, de nem helyettesítheti a tapasztalatot. Ez a bíróknál is így van.”

 

Az, hogy 1987-ben hányasra szakvizsgázott egy bíró, aki harminc éve ítélkezik, eléggé irreleváns egy ítélőtáblai kinevezésnél – tette még hozzá, mire egyetértő kuncogás volt a válasz a bizottság tagjai részéről. Senyei ugyanakkor hangsúlyozta, hogy megtartaná a pontrendszert, csak a gyakorlatot az eddiginél hangsúlyosabban értékelné a pontozásnál.

 

Végül arról is beszélt, hogy fontos, hogy a bírói statisztikáknál az ügy nehézségét súlyozottan vegyék figyelembe. Ezt büntetőügyeknél most is figyelik valamennyire, de polgári ügyekben is jobban kéne törekedni erre.

 

A képviselők kérdeztek pár marhaságot is

 

A jelölt beszéde után a bizottság tagjai kérdezhettek. A DK-s Sebián-Petrovszki László (aki egyébként új tagja a bizottságnak, mivel új országgyűlési képviselő) rengeteg dolgot akart megtudni, például azt, hogy mit szól Senyei az OBT legitimitását megkérdőjelező OBH-s nyilatkozatokhoz, és visszavonja-e azt az alkotmánybírósági beadványt, amely az OBT és az OBH közti konfliktusra vonatkozik.

 

A képviselő ezzel elárulta, hogy nem tudja, hogy az AB előtti beadványt nem is az OBH tette (nem is tehette), így visszavonni se tudná, még ha akarná is, erre az utólagos normakontroll iránti kérelemre ugyanis az ombudsmannak van hatásköre.

 

Azt is megkérdezte Sebián-Petrovszki, hogy az OBH-elnökhelyettessé nemrég kinevezett Répássy Árpáddal (akiről mindenki azt gondolta, ő követi majd Handót) hogyan fog majd tudni együtt dolgozni a jelölt, valamint milyen a szakmai kapcsolata Varga Judit igazságügyi miniszerrel. Hogyan tenné átláthatóvá a bírói pályázatokat (a pályázatokkal kapcsolatban később a jobbikos Gyüre Csaba is érdeklődött), és mi a véleménye Handó érvénytelenítési gyakorlatáról, bevonná-e a Helsinki Bizottságot a bírák képzésébe? – sorolta a kérdéseit a DK-s képviselő, aki a végén azt is megjegyezte, hogy a jelöltnek nincs igazgatási tapasztalata, miközben a bírói igazgatási szervezet élére pályázik.

 

 

Vejkey Imre KDNP-s bizottsági elnök nem állta meg, hogy ne rakja helyre Sebián-Petrovszkit: mielőtt bárki másnak szót adott volna, rögtön leszögezte, hogy a jelöltnek a víziójával kapcsolatos kérdésekre, és nem az elődje tevékenységére vonatkozó kérdésekre kell válaszolnia, és a személyes kapcsolatai sem képezik a meghallgatás tárgyát. Vejkey viszont a jelölt alkalmasságát érintő kérdésre is rögtön reagált, miszerint egyszer az a baj, hogy van igazgatási tapasztalata valakinek, most meg az, hogy nincs.

 

A fideszes Bajkai István azt kérdezte, hogy hogyan ítéli meg a jelölt az Európai Bíróság ítéleteinek hatását a magyar ítélkezésre és jogrendszerre.

 

Ez azért furcsa kérdés egy leendő igazgatási vezető meghallgatásán, mert ez teljesen független kérdés a bíróságok igazgatásától. Az uniós jog alkalmazása az ítélkezés tartalmi oldalához tartozik,

 

amihez egy parlamenti képviselőnek és egy igazgatási vezetőnek (még ha bíró is) sincs köze. Vejkey mégse oktatta ki Bajkait, hogy nem megfelelő a kérdése. (Egyébként az Európai Bíróság előtt van épp folyamatban egy ügy Handó pályázatérvénytelenítési gyakorlata kapcsán, de Bajkai ezt nem nevesítette úgy, mintha konkrétan erről érdeklődne.)

 

Senyei nem minősíti Handót, viszont hitet tett az EU-jog elsődlegessége mellett

 

Senyei György Barna a DK-s Sebián-Petrovszkinak azt válaszolta, hogy nem akarja minősíteni Handó munkáját. A Répássyval való közös munkáról azt mondta, ezt akkor tudja majd meg, ha megpróbálta. Személyi változásokról egyelőre nem tud semmit mondani a jelenlegi tudásával.

 

A bírói pályázatokkal kapcsolatban leszögezte: az OBH-elnök mérlegelési jogkörébe tartozik az eredménytelenné nyilvánítás, mindenesetre ez szerinte kerülendő.

 

Az oktatást a bírósági szervezeten belül akarja megoldani, nem kívánja a Helsinki Bizottságot bevonni, mondta még a DK-s képviselő felvetésére.

 

Bajkainak az EU-s bírósági joggyakorlat beépítéséről szóló kérdésére elég határozottan válaszolt: 2004. május 1. óta a teljes EU-s jogrendszer a magyar jogrendszer része,

 

az uniós jog elsődlegességét számos esetben kimondta az Európai Bíróság, ez pedig teljes mértékben irányadó.

 

Zárásként Vejkey megkérdezte, valaki szeretne-e még véleményt mondani a jelöltről, mire a jobbikos Varga-Damm Andrea lelkendezve kijelentette, hogy „borsózik a háta az örömtől”, az ő álmait sorolta fel Senyei számos témában.

 

Ezt követően jött a szavazás a fent már említett eredménnyel: tíz igen és egy tartózkodás mellett, kormánypárti és jobbikos szavazatokkal támogatták a jelöltet, így Senyeit már csak egy kétharmados parlamenti szavazás választja el az OBH-elnökségtől.

 

Egyébként az ülés után megkérdeztük a fideszes Bajkai Istvánt, hogy szerinte az uniós jog és az Európai Bíróság joggyakorlata alkalmazásának mi köze a bíróságok igazgatásához, de nem volt hajlandó nyilatkozni.

 

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

Ha a salgótarjáni Turcsány László valóban lemond, akkor időközi választás jön a nógrádi megyeszékhelyen.

Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót Karácsony Gergely főpolgármester.

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Az igazi baj az a főpolgármester szerint, hogy a kormány nem tárgyal Budapesttel a fővárost érintő uniós források elosztásával kapcsolatban.

Székesfehérvár tízezer eurót küld az ausztrál bozóttüzek okozta károk enyhítésére. De adakozik-e a főváros és a többi önkormányzat? Körbekérdeztünk!

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás