Se a székely, se az orosz nem lesz kisebbség Magyarországon

A székelyek azért, mert a magyar nemzet részét képezik, az oroszok meg azért, mert nincsenek itt száz éve. A vitához még csak hozzá sem szóltak a fideszesek.

A parlament kormánypárti többségű igazságügyi bizottsága olyan határozati javaslatokat fog az Országgyűlés elé terjeszteni, amelyek sem a székelyek, sem az oroszok hivatalos kisebbséggé válását nem támogatják – derült ki a bizottság keddi ülésén.

A szocialista Varga László mind a székely, mind az orosz kezdeményezés estén hangsúlyozta: érzékeny kérdésről van szó, ezért feltétlenül hallgassák meg a kezdeményezők, illetve az MTA szakembereinek az álláspontját is a bizottságban. Javasolta azt is, hogy csak ezt követően döntsenek arról, milyen határozati javaslatot fogadjanak el. Ez a fideszes többséget nem hatotta meg.

Mióta vannak nálunk oroszok?

Míg a székelyek kisebbségként való elismerését kezdeményező Váradi Barna nem jelent meg a bizottság mai ülésén, az oroszokkal kapcsolatos indítványozó, Döbrei István igen, aki fel is szólalt az ügyben.

Igaz, ezt egészen komikus közjáték előzte meg: az ülést levezető kormánypárti Vejkey Imre bizottsági elnök először háromperces időkeretet kívánt biztosítani neki, ám a DK-s Arató Gergely azt javasolta, inkább legyen hat perc, hátha hosszabban fejtené ki álláspontját. Vejkey végül nagylelkűségéről tanúbizonyságot téve négy egész percet biztosított Döbreinek, amit meg is szavazott neki a bizottság.

Döbrei elmondta, az akadémia a kisebbségként való elismerés egyik objektív feltételét kérdőjelezi meg, mégpedig azt hogy valóban száz éve vannak-e oroszok az országban. Ez Döbrei szerint azért különös, mert nagyon sok történésszel, muzeológussal beszéltek, így például tudnak olyan statisztikáról, ami már az 1910-es évben is említ oroszokat. Vagyis

míg nekik ez állítólag sikerült, és csatolták is beadványukhoz.

A DK-s Arató Gergely arról beszélt, szerinte is a legfontosabb kérdés a százéves jelenlét. Emlékeztetett: egy 2006-os, oroszokkal kapcsolatos hasonló kezdeményezéskor az akadémia már jelezte, hogy 1917-18-ban nagy számú orosz hadifogoly maradt Magyarországon. Másrészt a statisztikák kapcsán azért látja nehéznek a helyzetet, mert a monarchia idején a német és a magyar terminológia is eltért egymástól, különböző népcsoportok esetén nem teljesen egyértelműek az elnevezések, ráadásul politikai okai is voltak annak, hogy mely népcsoportokat regisztráltak és melyeket nem.

A kormány most nem harcol az MTA-val

Végül a fideszes többségű bizottság mindkét ügy esetén olyan határozati javaslatot szavazott meg, amely elkaszálná a kezdeményezéseket. Bár a kormány mostanában amúgy harcban áll az MTA-val, mindkét határozati javaslatot az ő indoklásukra hivatkozva alapozta a bizottság. Így

Magyarországon jelenleg tizenhárom törvényben elismert nemzetiség él: a cigányok, a németek, a szlovákok, a horvátok, az ukránok, a románok, a ruszinok, a szerbek, a szlovének, a lengyelek, a görögök, a bolgárok és az örmények. A parlamentben közülük a németek a legaktívabbak.

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali