+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 25. hétfő, 09:14
Óriási környezeti terhe van annak, hogy az EP-képviselőknek folyamatosan Brüsszel és Strasbourg között kell ingázniuk, az európai konzervatívok változtatnának.

Hétfő délután ötkor vitáznak arról az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, hogy kihirdesse-e az EP a klímavészhelyzetet, számol be a Politico brüsszeli szaklap reggeli hírlevele, a Brussels Playbook.

 

Óriási a strasbourgi ingázás ökológiai költsége

 

A macronista liberális képviselők által előterjesztett vita ugyanakkor még ötletgazdája, a francia Pascal Canfin szerint is inkább diplomáciai húzás, mintsem valami nagyon komoly dolog, mindenesetre az erről való párbeszédet a nagyobb pártcsaládok, a liberális Renew Europe, a szocialista S&D és a Zöldek is támogatták az EP-ben. A liberálisok egyik szóvivője úgy fogalmazott, „Európában sürgősen klímavészhelyzetet kell hirdetni”, „egyértelmű üzenetet kell küldeni, hogy az EU klímavédelmi csomagja egy projekt az egész generációnk számára”.

 

Ugyanakkor hiába a szép szavak, ha az EU a klímavédelmet nem magán kezdi. Az Európai Parlament strasbourgi épülete ugyanis az év több, mint háromszáz napján áll üresen (a parlamenti munka leginkább Brüsszelben folyik), miután

 

a belga fővárosból csak évi tizenkétszer négy napra utaznak az elzászi városba a képviselők.

 

Ennek ellenére az épületet továbbra is kivilágítják és karban is tartják, mivel pedig óriási épületről beszélünk, ennek költségei igen magasak.

 

A papíron 751 EP-képviselő EU-ba utazása egyes tanulmányok szerint 11 000 és 19 000 tonna közötti szén-dioxidmennyiséget pöfékel a levegőbe, hiszen a képviselők jobb esetben vonattal, de inkább autóval vagy repülővel teszik meg a Brüsszel-Strasbourg távot. Tömegközlekedéssel ráadásul nincs is közvetlen kapcsolat a két város között, így a Strasbourgba jutás igen körülményes, ha valaki nem autóval szeretne menni. Arról nem is beszélve, hogy ha az Európai Parlamentnek a mostani kettő helyett csak egy székhelye lenne (kizárólag Brüsszelben), az évi 114 millió eurós megtakarítást jelentene.

 

Csak nevezzük át a Brüsszeli üléstermet Strasbourgnak!

 

Ezért is vetette fel a klímaakciózással egyébként gyakran kritikus Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportja az EP környezetvédelmi szakbizottsága előtt, hogy ha már ennyire aggódunk a klíma miatt, miért is nem csinálunk egy tanulmányt, hogy milyen környezeti költségei is vannak a strasbourgi épület fenntartásának? A Politico Brussels Playbook által megszerzett ECR-es dokumentumban a konzervatív képviselők hozzáteszik: a Strasbourgba való folyamatos ingázás csak

 

„aláássa és elsilányítja a Parlament ígéretét, hogy karbonsemlegessé váljon”.

 

Még ennél is nagyobb trollkodást adott elő a német viccpárt Die Partei EP-képviselője, Nico Semsrott. A képviselő ugyanis levelet írt David Sassoli EP-elnöknek, miszerint talált egy megoldást arra, hogy megszüntessék a felesleges strasbourgi üléseket. "A szerződések a Parlament székhelyének meghatározásakor csupán úgy fogalmaznak, hogy annak Strasbourgban kell összeülnie, de azt már nem teszik hozzá, hogy ez a franciaországi Strasbourg, vagy éppen [a kanadai] Saskatchewanban található Strasbourg. Sőt, még arról sem fogalmaznak, hogy Strasbourg város-e egyáltalán!

 

„Ezért is neveztem át a brüsszeli plenáris üléstermet Strasbourgnak, így a szerződéseknek megfelelve találkozhatunk ott tizenkétszer egy évben”.

 

Bármilyen vicces is Semsrott ötlete, és bármilyen jó is az ECR felvetése, vajmi kevés az esélye, hogy a strasbourgi épülettől egyhamar megszabadulunk: ahhoz, hogy ez megváltozzon, a tagállami állam- és kormányfők egyhangú szavazatával módosítani kéne az EU alapító szerződéseit. Ez pedig nem fog megtörténni, amíg Emmanuel Macron is ott ül az asztalnál: a francia álláspont nagyon egyértelműen elutasítja a Parlament székhelyének áthelyezését, hiszen akkor egyik kulcsfontosságú uniós intézménynek sem lenne francia székhelye. Miközben Belgiumnak ott lenne az Tanács és a Parlament, Luxemburgnak a Bíróság, Frankfurtnak pedig a Központi Bank.

 

BORÍTÓKÉP: Az Európai Parlament strasbourgi épülete / EP (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

HC Strache úgy indulna Bécsben saját listával, hogy azt se tudni róla, bécsi lakos-e egyáltalán. Ha Strachét kizárják a versenyből, akkor a Stache-párt óv, ha nem zárják ki, akkor meg a volt pártja teszi ezt.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden héten elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

A hét kérdése

Maradjon Lukasenka? Jöjjön a rezsimváltás? Egyesüljenek az oroszokkal? Vagy Litvániával? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás