+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. november 4. hétfő, 18:49
És egy új kutatás szerint ez a barátság sokkal tartósabb és stabilabb, mint eddig gondoltuk.

„Az állatok közti barátság bonyolult dolog: az állatok képesek tartós szociális kapcsolatokat létrehozni egymással” – így kommentálta Gerald G. Carter, a Marylandi Egyetem Biológiai Tanszékének PhD-kutatója azt a számos szerzőtársával írt tanulmányt, amiben kifejezetten a vérszívó denevérek társadalmi magatartását vizsgálták.

 

Barátság denevérmódra

 

Az már eddig is tudható volt, hogy a vérszívó denevérek sokszor barátként segítik egymást. Ennek praktikus, a túléléshez kapcsolódó oka van: a denevérek ezen fajtája – ahogy a név is sugallja – kizárólag állati vérrel táplálkoznak. Azonban vért szerezni nem olyan egyszerű, és nem ritka, hogy egy-egy példány nem tud minden nap belakmározni. Három egymást követő, táplálék nélküli éjszaka után a vérszívó denevérek a halál szélére kerülhetnek.

 

Ekkor kerül előtérbe az amúgy is kolóniákban élő denevérek szociális védőhálója:

 

a belakmározott egyedek képesek az elfogyasztott vér egy részét visszaöklendezni, hogy kevésbé szerencsés társaikat megetessék.

 

Ez a fajta baráti gesztus megfigyelhető volt olyan egyedek között is, akik nem álltak rokoni kapcsolatban egymással.

 

Ugyanakkor ennek a barátságnak a természete vitatott: vajon egyszerűen egy érdekalapú, eseti és gyorsan múló kapcsolatról van szó? Vagy a vérszívó denevérek éppen hogy válogatnak, és a számukra szimpatikus társaikkal állnak össze?

 

A denevérbarátság ha nem is egy életre, de legalább nyolc napra szól

 

Carterék ennek kiderítésére gyűjtöttek be huszonhárom denevért a közép-amerikai Panama egy mintegy kétszáz fős kolóniájából, hogy megfigyeljék azok fogságban töltött idejük alatti, majd a szabadon engedésüket követő viselkedését. A hipotézis az volt, hogy amennyiben valóban valamiféle szimpátiaalapú barátságról van szó, akkor annak meg kell maradnia teljesen eltérő körülmények között is: a fogság során kialakult kapcsolatok nem fognak megszakadni azután sem, hogy szabadon engedték a denevéreket.

 

A fogságban töltött idő során a kutatók figyeltek arra, hogy megteremtsék a lehetőséget a szociális hálózat kialakítására, és csak néhány denevér kapott minden éjszaka táplálékot. Ahogy az várható volt, a kivételezett helyzetű egyedek társaik segítségére siettek. Az idő múlásával egyes szociális kapcsolatok erősebbé váltak az egyedek között, mint mások. Ezt azon mérték le, hogy az egyes denevérek mennyi időt fordítottak egymás ápolására.

 

„Határozottan voltak olyan denevérek, amelyek kedvelték többé-kevésbé egymást” – kommentálta Carter.

 

Huszonkét hónap fogság után a kutatók visszaengedték a denevéreket természetes élőhelyükre, pont ugyanazon a helyen, ahol befogták őket. Mindegyik egyedre egy szenzort szereltek, ami a más egyedekre helyezett távolságot mérte. Kontrollcsoportként a kolóniához tartozó másik huszonhét egyedre is szenzort szereltek, és így követték a kutatók nyolc napig, hogy melyik denevér melyik társával töltött együtt több időt.

 

Az eredmények igazolták, hogy a denevérbarátság több puszta eseti kötődésnél:

 

a fogságban tartott denevérek szabadon engedésük után is szignifikánsan több időt töltöttek egymással, míg ugyanez a kontrollcsoport denevérei esetében nem volt kimutatható.

 

Ugyanakkor Carter hangsúlyozta, nem tudni, a baráti kapcsolat a nyolc napon túl, hosszú távon is fennmaradt-e.

 

Mindenesetre Carter szerint a fogságban tartott denevérek között egyfajta bizalmi viszony alakulhatott ki: logikus lenne, hogy a denevérek azon társaikhoz ragaszkodnak, akiket már ismernek, akikkel az egymás etetése és gondozása során létrejött valamilyen kötődés.

 

A tékozló fiú nem mindig tér vissza

 

Az eredményeket árnyalja, hogy az egymáshoz való ragaszkodás közel sem volt olyan erős annak a hat egyednek az esetében, akik a fogság alatt születtek. Míg a természetes környezetben született vérszívó denevérek rendkívül ragaszkodnak anyjukhoz, és a közöttük kialakuló kapcsolat erősebb bármilyen más szociális kapcsolatnál, addig

 

a fogságban született egyedek a természetes élőhelyükre kerülve már a nyolc nap alatt elhagyták nemhogy tulajdon anyjukat, még a kolóniát is.

 

„Nem tudjuk, miért történt ez” – mondta Carter. A találgatások szerint a fogságban született denevérek visszarepülhettek a szülőhelyük környékére, ami egyébként természetes viselkedés denevérek esetében, vagy akár a kolónia nem fogságban született egyedei is kitaszíthatták őket.

 

Az mindenesetre látszik, hogy a kutatók által megfigyelt a szociális kapcsolatok bizonyos körülmények változásával megszakadhatnak. „Talán ez nem is különbözik annyira az emberi kapcsolatoktól” – fűzte hozzá Carter.

 

MONTÁZS: Petróczi Rafael / Azonnali via Flickr.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás