+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 9. szerda, 16:26
Az alapítvány rengeteg, Putyinéknak kellemetlen korrupciós ügyet tárt fel, most a hatóságok rájuk sütnék az ügynök-címkét.

Hozzáadta az orosz igazságügyi minisztérium Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus korrupcióellenes alapítványát a civil szervezeteket „külföldi ügynökökként” listázó nyilvántartáshoz szerdán – írja a Vedomosztyi üzleti lap a minisztérium közleménye alapján.

 

Korrupcióellenes tevékenység? Idegen ügynökök!

 

Az úgynevezett „idegenügynök-törvényt” még 2012-ben fogadták el Oroszországban, ezek alapján az „idegen ügynökök funkcióit ellátó szervezetek” regiszterébe azon civil szervezeteknek kell csatlakozniuk, amelyeket bármilyen formában külföldről finanszíroznak, és emellett politikai tevékenységet látnak el. Külföldi finanszírozásnak minden olyan pénz és tulajdon is számít, amelyet egy szervezet külföldi kormánytól, állampolgártól, nemzetközi vagy külföldi szervezettől, illetve szintén a fenti forrásokból részesülő orosz jogi személytől kap. Az ostor rendszerint az ellenzéki civil szervezeteken csattan a törvénnyel kapcsolatban, akiknek így szigorúbb ellenőrzésen kell átesniük az igazságügyi minisztérium felől, ráadásul

 

az elég pejoratívan hangzó „idegen ügynök” (inosztrannij agent) elnevezést mindenhol – honlapjukon és kiadványaikon is – fel kell tüntetniük,

 

így már sokan nem is szívesen állnak szóba velük. Ha ezt nem teszik meg, a civil szervezetet megbírságolhatják, ha pedig sokadszor sem regisztrálják magukat, az már büntetőjogi kategóriába esik.

 

Navalnijék számára egy további fontos hátránnyal is jár a külföldiügynök-regiszterbe való felvétel: az orosz választási jogszabályok szerint a külföldi ügynökök nem vehetnek részt a választások során a jelöltállításban nem vehetnek részt, nem adhatnak be népszavazási indítványokat és választási és népszavazási kampányokban sem szerepelhetnek. Ez a rendszeren kívüli orosz ellenzéket vezető Alekszej Navalnij számára komoly érvágás lehet.

 

A politikus még 2011-ben alapította meg a Korrupcióellenes Alapítvány (FBK) nevű civil szervezetet, akik azóta számos értékes munkát tettek le az asztalra, egyúttal feltárva Vlagyimir Putyin legközelebbi köreinek visszaéléseit és Dmitrij Medvegyev miniszterelnök ügyeit is. A szervezet talán leghíresebb, „őt ne hívd Gyimának” nevű videójában a miniszterelnök óriási, és még Oroszország határain is túlnyúló ingatlanbirodalmáról ír, míg egy másik filmben egy eszkortlány közösségimédia-bejegyzései alapján állította azt, hogy Oleg Gyeripaszka Kreml-közeli milliárdos egy prostituáltakkal teli jachton találkozik az orosz miniszterelnök-helyettessel.

 

Putyin parancsát sejti Navalnij a döntés mögött

 

Az FBK tehát oknyomozó munkájával veszélyt jelentett a hatalomra, a helyzetet ráadásul tovább súlyosbította a „forróra” sikerült moszkvai nyár. Júliustól kezdve ugyanis óriási ellenzéki tüntetések folytak az orosz fővárosban amiatt, mert a moszkvai városi duma (Moszgorduma) szeptember 9-én történt választásain

 

több Navalnij-közeli – és sok esetben az FBK munkájában is résztvevő – ellenzéki politikust és aktivistát nem engedtek rajthoz állni a hatóságok.

 

Akkor a választási bizottság arra hivatkozott, a jelölteknek hiába volt elég ajánlása, azok között túl sok volt az érvénytelen, ezért nem vehettek részt a voksoláson.

 

Ivan Zsdanov, az FBK igazgatója az igazságügyi minisztérium mai döntésére a szervezet honlapján úgy reagált: „az FBK és munkatársai soha nem részesültek semmilyen külföldi finanszírozásban. Az alapítványt kizárólag az orosz állampolgárok – önök – támogatják. Minden tevékenységünk teljesen átlátható, és mivel rendszeresen küldünk nekik jelentéseket, ezt az igazságügyi minisztérium is tudja”. Hozzátette: az alapítvány minden rendben csinál, csupán a hatóságok gyakorolnak rájuk nyomást, hogy hagyják abba az oknyomozói munkát. Az alapító Navalnij azt követelte, hogy az igazságügyi minisztérium adjon hivatalos indoklást a listába való felvételről, és bizonyítékot arról, hogy akár egy kopejka külföldi támogatást kapott volna az FBK.

 

„A minisztérium döntése egyáltalán nem törvényes és nyilvánvalóan Putyin személyes parancsának eredménye” – tette hozzá Navalnij.

 

Az FBK ellen még augusztusban indított eljárást az orosz Vizsgálóbizottság (Szledsztvennij komityet) egy egymilliárd rubeles pénzmosás vádjával. Az ügyben csupán két nappal a moszkvai választások előtt rendőrök szállták meg az FBK székházát, kilenc munkatársat letartóztattak – hogy aztán másnap hajnalban kiengedjék őket –, és mindent elvittek, ami mozdítható: a kamerákat, a számítógépeket, a monitorokat, a világítást, a szervergépeket, a merevlemezeket, a telefonokat, a laptopokat, a széfekben található dokumentumokat, de még az ételt is elvitték az irodából.

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás