Nincs magyar a világ ötszáz legjobb egyeteme között

Szerző: Illés Gergő
2019.08.17. 18:56

A cseheknek, a horvátoknak és a lengyeleknek már van top 500-as egyetemük, nekünk még nem jött össze. De ha lenne, melyik lenne az? Szavazz!

Nincs magyar a világ ötszáz legjobb egyeteme között

Csütörtökön az egyetemeket rangsoroló neves szervezet, a ShanghaiRanking Consultancy megjelentette a 2019-re szóló Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsorát.

A kínaiak által már 2003 óta megjelentetett ARWU-rangsor idővel az egyik legismertebb egyetemi rangsorrá nőtte ki magát, így komoly jelentősége van annak, hogy kik is alkotják az élmezőnyt abban. Ebből a szempontból rossz hír, hogy az ARWU magyar egyetemeket egyáltalán nem válogatott be a világ ötszáz legjobb intézménye közé:

a legjobb magyar intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, mely az 501-600. hely közötti tartományba esett.

Ennél az ELTE teljesített már a rangsorban erősebben is, egészen 2015-ig a legjobb ötszáz stabil szereplője volt. Az ELTE-t a Szegedi Egyetem 601-700., majd a Budapesti Műszaki Egyetem 801-900. tartományai követik. Az ezres lista végére még éppen elfért a 901-1000. hely környékén tanyázó Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem is, más magyar intézményeket azonban az ARWU vagy nem vizsgált, vagy azok nem fértek bele a rangsorba.

A régió egyes felsőoktatási intézményei valamivel jobban teljesítettek a magyaroknál: Csehországban a prágai Károly Egyetem 201-300. helyével vívott ki magának előkelő helyet, míg Lengyelországban a krakkói Jagelló Egyetem elfért a 301-400. hely környékén, és még a Varsói Egyetem is belefért a legjobb ötszázba. Emellett még a Zágrábi Egyetem is helyet kapott az ötszázas listán a 401-500. hely közötti tartományban. Románia, Szlovákia és Szlovénia egyetemei a magyarokhoz hasonlóan nem fértek be a legjobb félezerbe, az osztrákok a térségben ugyanakkor – nem meglepő módon – mindenkit lenyomtak: nyugati szomszédunktól hat intézmény is bekerült az ötszázas elitklubba.

Ami a nemzetközi kitekintést illeti: az ARWU listájának élén túlnyomó többségben vannak az amerikai és brit felsőoktatási intézmények.

A legjobb száz egyetemből negyvenöt az Egyesült Államokban,

nyolc az Egyesült Királyságban, hét Ausztráliában, öt Svájcban, négy-négy Németországban, Kínában, Hollandiában, illetve Kanadában, valamint három-három Franciaországban, Svédországban, valamint Japánban található, persze a fentiek között jócskán vannak holtversenyes helyezések is. A dobogóra a Harvard, a Stanford és a Cambridge fértek fel, az Oxfordi Egyetem csupán a hetedik lett. A kontinentális Európán belül a tizenkilencedik helyig kell mennünk a legjobb egyetemért, a zürichi Szövetségi Technikai Főiskoláé (ETH) az előkelő helyezés.

A nemzetközi rangsorokat három tényező – tudományos publikációs tevékenység, nemzetközi presztízs, külföldi hallgatói érdeklődés – alapján állítják össze, az ARWU készítői többek között a Nobel- és Fields-díjas volt hallgatókat és oktatókat, a tudományos munkák idézettségét veszik figyelembe, írja még a tavalyi rangsor metodológiájáról az Eduline. Ezért is lehet, hogy elég korlátozott azon intézmények száma, amelyeknek van esélyük felkerülni a listára.

BORÍTÓKÉP: Az ELTE Bölcsészettudományi Karának épülete Budapesten, a Múzeum körúton

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek