+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 17. szombat, 18:56
A cseheknek, a horvátoknak és a lengyeleknek már van top 500-as egyetemük, nekünk még nem jött össze. De ha lenne, melyik lenne az? Szavazz!

Csütörtökön az egyetemeket rangsoroló neves szervezet, a ShanghaiRanking Consultancy megjelentette a 2019-re szóló Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsorát.

 

A kínaiak által már 2003 óta megjelentetett ARWU-rangsor idővel az egyik legismertebb egyetemi rangsorrá nőtte ki magát, így komoly jelentősége van annak, hogy kik is alkotják az élmezőnyt abban. Ebből a szempontból rossz hír, hogy az ARWU magyar egyetemeket egyáltalán nem válogatott be a világ ötszáz legjobb intézménye közé:

 

a legjobb magyar intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, mely az 501-600. hely közötti tartományba esett.

 

Ennél az ELTE teljesített már a rangsorban erősebben is, egészen 2015-ig a legjobb ötszáz stabil szereplője volt. Az ELTE-t a Szegedi Egyetem 601-700., majd a Budapesti Műszaki Egyetem 801-900. tartományai követik. Az ezres lista végére még éppen elfért a 901-1000. hely környékén tanyázó Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem is, más magyar intézményeket azonban az ARWU vagy nem vizsgált, vagy azok nem fértek bele a rangsorba.

 

A régió egyes felsőoktatási intézményei valamivel jobban teljesítettek a magyaroknál: Csehországban a prágai Károly Egyetem 201-300. helyével vívott ki magának előkelő helyet, míg Lengyelországban a krakkói Jagelló Egyetem elfért a 301-400. hely környékén, és még a Varsói Egyetem is belefért a legjobb ötszázba. Emellett még a Zágrábi Egyetem is helyet kapott az ötszázas listán a 401-500. hely közötti tartományban. Románia, Szlovákia és Szlovénia egyetemei a magyarokhoz hasonlóan nem fértek be a legjobb félezerbe, az osztrákok a térségben ugyanakkor – nem meglepő módon – mindenkit lenyomtak: nyugati szomszédunktól hat intézmény is bekerült az ötszázas elitklubba.

 

Ami a nemzetközi kitekintést illeti: az ARWU listájának élén túlnyomó többségben vannak az amerikai és brit felsőoktatási intézmények.

 

A legjobb száz egyetemből negyvenöt az Egyesült Államokban,

 

nyolc az Egyesült Királyságban, hét Ausztráliában, öt Svájcban, négy-négy Németországban, Kínában, Hollandiában, illetve Kanadában, valamint három-három Franciaországban, Svédországban, valamint Japánban található, persze a fentiek között jócskán vannak holtversenyes helyezések is. A dobogóra a Harvard, a Stanford és a Cambridge fértek fel, az Oxfordi Egyetem csupán a hetedik lett. A kontinentális Európán belül a tizenkilencedik helyig kell mennünk a legjobb egyetemért, a zürichi Szövetségi Technikai Főiskoláé (ETH) az előkelő helyezés.

 

A nemzetközi rangsorokat három tényező – tudományos publikációs tevékenység, nemzetközi presztízs, külföldi hallgatói érdeklődés – alapján állítják össze, az ARWU készítői többek között a Nobel- és Fields-díjas volt hallgatókat és oktatókat, a tudományos munkák idézettségét veszik figyelembe, írja még a tavalyi rangsor metodológiájáról az Eduline. Ezért is lehet, hogy elég korlátozott azon intézmények száma, amelyeknek van esélyük felkerülni a listára.

 

BORÍTÓKÉP: Az ELTE Bölcsészettudományi Karának épülete Budapesten, a Múzeum körúton

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje, bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás