+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. április 29. csütörtök, 18:08
A Political Capital közép-európai kutatása rámutat: túlzottan is széles értelemben használjuk az oltásellenes kifejezést. A kutatás szerint legalább öt árnyalata van a koronavírus elleni vakcinákról folytatott közgondolkodásnak.

Nem feltétlenül oltásellenes az, aki kritikusan szemléli a vakcinákat Közép-Kelet-Európában. Ez derült ki a Political Capital csütörtökön publikált felméréséből, amelyhez egyszerre vettek fel adatokat a négy visegrádi országban: Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon. A végül 4000-es, nagymintás kutatás eredményeiből kiderült: a járvány által sújtott országokban

 

jóval árnyaltabb gondolkodás folyik a vakcinák kérdéséről, és nem feltétlenül áll meg az oltáspárti/oltásellenes ellentétpár a témánál.

 

A politikai elemzőcég ugyanis eleve öt nagy csoportot különített el a védőoltásokhoz való hozzáállást tekintve. Az egyik kutatási állításra amely az volt: „A védőoltások több bajt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak”, csak egyetért/nem ért egyet válaszokat lehetett jelölni, de az eredményeket kiértékelők összevetették ezt a választ a kitöltő oltási hajlandóságával is. Így jöttek ki a következő alcsoportok:

 

+ Klasszikus oltásellenesek: ők azok, akik valóban nem hisznek az oltás hasznosságában, sőt károsnak tekintik azokat, és be sem oltatnák magukat

 

+ Általános szkepitkusok: ők egyetértettek a fenti állítással, mégis beoltatnák magukat, vagy már meg is tették.

 

+ Koronavírus vakcina-szkeptikusok: általában nem tartják károsnak a védőoltásokat, de a koronavírus-vakcinákkal mégsem oltatnák be magukat.

 

+ Biztosan akarnak oltást: nem is értenek egyet a vakcinák károsságával, és vagy beoltatnák magukat, vagy már meg is tették ezt.

 

+ Bizonytalanok: Nincs a kérdésben kiforrt véleményük, sem a védőoltások terén általánosan, sem azt tekintve, tervezik-e az oltást.

 

A keményvonalas oltásellenesek mindenhol kisebbséget képeznek a térségben.

 

Lengyelországban vannak a legtöbben, 14 százaléknyian, Magyarországon pedig a legkevesebben, csupán 4,4 százalék tartozik ide. A cseheknél 10 százaléknyian vannak, és a szlovákoknál is nálunk jóval magasabb, 8,3 százalék jött ki erre a csoportra.

 

Ezzel szemben a biztosan oltakozni akarók száma Magyarországon a társadalom fele, 50,5 százalék, amivel a V4-ek között kicsivel lemaradva a másodikak vagyunk, Szlovákiában 51,6 százalék akar biztosan oltást.

 

A második legnagyobb magyar csoport a bizonytalanoké, utánuk jönnek a covidvakcinával szemben szekptikusok (17,9 százalék), majd azok, akik általában az oltásokat is ellenzik (4,3 százalék). A covidra fejlesztett oltóanyagokban egyébként a lengyelek közül kicsivel kevesebben (15,7 százalék), a cseheknél ugyanannyian nem bíznak, mint nálunk, míg a szlovákoknál jóval kevesebben (11,6 százalék).

 

Akkor ki az oltásellenes?

 

A Political Capital kutatást összegző ismertetője szerint tehát

 

nagyon téves irány egy kalap alá venni mindenkit, aki bármiféle vakcinával szemben kritikus,

 

ugyanis, mint az a felmérésből látszik, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy nem is oltatná be magát. Ugyanakkor igaz az is, hogy a kutatócég által „összeesküvés-elméleteknek” nevezett, interneten terjedő, megalapozatlan oltásellenes információk és a vakcina-szkepticizmus között erős az összefüggés, de a biztos oltakozók és a bizonytalanok között az általánosan oltásellenes és a koronavírus-konteók sem népszerűek.

 

Jellemző és fontos részlet továbbá, hogy azok a válaszadók, akik csupán a koronavírus elleni védőoltással szemben szkeptikusak, csak nagyon alacsony arányban támogatják ezeket az összeesküvés-elméleteket. A kutatócég ezzel kapcsolatban összesen hét kérdést tett fel, amely különböző teóriákkal való egyetértésre kérdezett rá, eldöntendő jelleggel. Ilyen teóriák voltak azok, hogy a techcégek visszatartják előlünk a valódi ellenszert, az 5G tornyok a hibásak, vagy hogy a koronavírus biokémiai fegyver.

 

A csak a covidvakcinákkal szemben szkeptikusok körében ezzel szemben azok a nézetek az uralkodóak, amelyek szerint a védőoltásokat túl gyorsan fejlesztették ki, ezért még nincs elég tapasztalat velük kapcsolatban ahhoz, hogy azokat egyértelműen biztonságosnak tudjuk nevezni, avagy a mellékhatások túl nagyok és túl súlyosak.

 

Így tehát ezek az emberek nem klasszikus oltásellenesek és döntő többségükben nem konteó-hívők, sőt pontosan követik az oltások fejlesztéséről szóló híreket, csupán az eredmények nem győzték meg őket.

 

Ahogyan azt a kutatócég is kiemelte, „A koronavírus elleni oltás elutasítása és a védőoltásokkal szembeni általános bizalmatlanság nem mindig jár kéz a kézben. Vannak a társadalomban olyan csoportok, akik szerint az oltásoknak általában több hátránya van, mint előnye, mégis, az aktuális problémának, a koronavírus-járványnak hatékony ellenszereként tekintenek a vakcinára. Még többen vannak azok, akik annak ellenére utasítják el a Covid-vakcinát, hogy a védőoltásokról általánosságban jó véleménnyel vannak.”

 

A térségben a vizsgált országok közül amúgy Magyarország áll a legjobban az oltási kampánnyal, minket Szlovákia, Lengyelország és Csehország követ a sorban.

 

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás