+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. április 29. csütörtök, 18:08
A Political Capital közép-európai kutatása rámutat: túlzottan is széles értelemben használjuk az oltásellenes kifejezést. A kutatás szerint legalább öt árnyalata van a koronavírus elleni vakcinákról folytatott közgondolkodásnak.

Nem feltétlenül oltásellenes az, aki kritikusan szemléli a vakcinákat Közép-Kelet-Európában. Ez derült ki a Political Capital csütörtökön publikált felméréséből, amelyhez egyszerre vettek fel adatokat a négy visegrádi országban: Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon. A végül 4000-es, nagymintás kutatás eredményeiből kiderült: a járvány által sújtott országokban

 

jóval árnyaltabb gondolkodás folyik a vakcinák kérdéséről, és nem feltétlenül áll meg az oltáspárti/oltásellenes ellentétpár a témánál.

 

A politikai elemzőcég ugyanis eleve öt nagy csoportot különített el a védőoltásokhoz való hozzáállást tekintve. Az egyik kutatási állításra amely az volt: „A védőoltások több bajt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak”, csak egyetért/nem ért egyet válaszokat lehetett jelölni, de az eredményeket kiértékelők összevetették ezt a választ a kitöltő oltási hajlandóságával is. Így jöttek ki a következő alcsoportok:

 

+ Klasszikus oltásellenesek: ők azok, akik valóban nem hisznek az oltás hasznosságában, sőt károsnak tekintik azokat, és be sem oltatnák magukat

 

+ Általános szkepitkusok: ők egyetértettek a fenti állítással, mégis beoltatnák magukat, vagy már meg is tették.

 

+ Koronavírus vakcina-szkeptikusok: általában nem tartják károsnak a védőoltásokat, de a koronavírus-vakcinákkal mégsem oltatnák be magukat.

 

+ Biztosan akarnak oltást: nem is értenek egyet a vakcinák károsságával, és vagy beoltatnák magukat, vagy már meg is tették ezt.

 

+ Bizonytalanok: Nincs a kérdésben kiforrt véleményük, sem a védőoltások terén általánosan, sem azt tekintve, tervezik-e az oltást.

 

A keményvonalas oltásellenesek mindenhol kisebbséget képeznek a térségben.

 

Lengyelországban vannak a legtöbben, 14 százaléknyian, Magyarországon pedig a legkevesebben, csupán 4,4 százalék tartozik ide. A cseheknél 10 százaléknyian vannak, és a szlovákoknál is nálunk jóval magasabb, 8,3 százalék jött ki erre a csoportra.

 

Ezzel szemben a biztosan oltakozni akarók száma Magyarországon a társadalom fele, 50,5 százalék, amivel a V4-ek között kicsivel lemaradva a másodikak vagyunk, Szlovákiában 51,6 százalék akar biztosan oltást.

 

A második legnagyobb magyar csoport a bizonytalanoké, utánuk jönnek a covidvakcinával szemben szekptikusok (17,9 százalék), majd azok, akik általában az oltásokat is ellenzik (4,3 százalék). A covidra fejlesztett oltóanyagokban egyébként a lengyelek közül kicsivel kevesebben (15,7 százalék), a cseheknél ugyanannyian nem bíznak, mint nálunk, míg a szlovákoknál jóval kevesebben (11,6 százalék).

 

Akkor ki az oltásellenes?

 

A Political Capital kutatást összegző ismertetője szerint tehát

 

nagyon téves irány egy kalap alá venni mindenkit, aki bármiféle vakcinával szemben kritikus,

 

ugyanis, mint az a felmérésből látszik, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy nem is oltatná be magát. Ugyanakkor igaz az is, hogy a kutatócég által „összeesküvés-elméleteknek” nevezett, interneten terjedő, megalapozatlan oltásellenes információk és a vakcina-szkepticizmus között erős az összefüggés, de a biztos oltakozók és a bizonytalanok között az általánosan oltásellenes és a koronavírus-konteók sem népszerűek.

 

Jellemző és fontos részlet továbbá, hogy azok a válaszadók, akik csupán a koronavírus elleni védőoltással szemben szkeptikusak, csak nagyon alacsony arányban támogatják ezeket az összeesküvés-elméleteket. A kutatócég ezzel kapcsolatban összesen hét kérdést tett fel, amely különböző teóriákkal való egyetértésre kérdezett rá, eldöntendő jelleggel. Ilyen teóriák voltak azok, hogy a techcégek visszatartják előlünk a valódi ellenszert, az 5G tornyok a hibásak, vagy hogy a koronavírus biokémiai fegyver.

 

A csak a covidvakcinákkal szemben szkeptikusok körében ezzel szemben azok a nézetek az uralkodóak, amelyek szerint a védőoltásokat túl gyorsan fejlesztették ki, ezért még nincs elég tapasztalat velük kapcsolatban ahhoz, hogy azokat egyértelműen biztonságosnak tudjuk nevezni, avagy a mellékhatások túl nagyok és túl súlyosak.

 

Így tehát ezek az emberek nem klasszikus oltásellenesek és döntő többségükben nem konteó-hívők, sőt pontosan követik az oltások fejlesztéséről szóló híreket, csupán az eredmények nem győzték meg őket.

 

Ahogyan azt a kutatócég is kiemelte, „A koronavírus elleni oltás elutasítása és a védőoltásokkal szembeni általános bizalmatlanság nem mindig jár kéz a kézben. Vannak a társadalomban olyan csoportok, akik szerint az oltásoknak általában több hátránya van, mint előnye, mégis, az aktuális problémának, a koronavírus-járványnak hatékony ellenszereként tekintenek a vakcinára. Még többen vannak azok, akik annak ellenére utasítják el a Covid-vakcinát, hogy a védőoltásokról általánosságban jó véleménnyel vannak.”

 

A térségben a vizsgált országok közül amúgy Magyarország áll a legjobban az oltási kampánnyal, minket Szlovákia, Lengyelország és Csehország követ a sorban.

 

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

Nemes Balázsnak a körzet jelenlegi országgyűlési képviselőjével, Mellár Tamással kell majd megmérkőznie.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás