+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. augusztus 5. hétfő, 08:24
Az Európai Bizottság tart a homeopátiás szerek besorolásának szigorításától, miután a készítmények népszerűek az uniós országokban.

Ne lehessen a jövőben gyógyszernek hívni azokat a készítményeket, amelyek nem bizonyulnak valójában gyógyhatásúnak– ezt szeretné elérni Spanyolország. Mint a Politico írja, ez a gyakorlatban azt jelenti:

 

a spanyol igazságügyi miniszter, María Luisa Carcedo kampányba kezdett az Európai Bizottságnál, hogy változtassák meg azt a 2001-es uniós törvényt, amely a homeopátiás termékeket a gyógyszerek közé sorolja.

 

A spanyolok harcát segítheti, hogy a franciák már bejelentették, 2021-től az állam egyáltalán nem fizet a homeopátiás kezelésekért, míg Németországban is hasonlót követelnek az orvosok.

 

A homeopátia veszélyeire többek közt olyan esetek is felhívták a helyi közvélemény figyelmét, mint amilyen egy spanyol nő, Rosa Morillo halála is volt. Az esetről beszámoló El País szerint asszony mellrákban szenvedett, ám a kemoterápiás kezelést visszautasította, helyette homeopátiás szerekkel próbált gyógyulni. 2017-ben halt meg.

 

Ugyanakkor a spanyolok között viszonylag népszerű a homeopátia:

 

egy felmérés szerint huszonkét százalékuk véli úgy, hogy van tudományos alapja, míg négyből egy ember gondolja azt, hogy az ilyen szereknek jótékony hatásuk van.

 

Öt százalékuk pedig már használt homeopátiát vagy akupunktúrát a hagyományos gyógyszerek helyett. Vagyis éppen a homeopátia uniós országokban való népszerűsége az, ami miatt az Európai Bizottság vonakodhat megváltoztatni az ominózus 2001-es törvényt.

 

Ami Magyarországot illeti, idén március közepétől megváltozott a homeopátiás szerek kiváltása. A termék mellé már olyan tájékoztatót is kell adniuk, amely arra figyelmeztet: „a homeopátiás készítmények hatásossága a hagyományos gyógyszerekéhez hasonló vizsgálatokkal általánosan nem igazolt”, illetve hogy „a homeopátiás gyógyszer szedése nem helyettesíti az orvossal történő konzultációt”.

 

FOTÓ: Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Köszi, két kommentelő!

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás