+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. május 17. péntek, 07:54
Melyik volt az emberi történelem legnagyobb atomkatasztrófája? Csernobil? Fukusima? Közel sem. Az 1957-es majaki tragédia még Csernobilnál is kétszer nagyobb szennyeződést hordott szét, de erről a szovjet vezetés sem a saját népét, sem a nyugatot nem tájékoztatta.

Az HBO Csernobil-sorozata miatt mindenki kedvenc témája lett a mai Ukrajna területén lévő atomkatasztrófa, nyilván nem véletlenül: a sorozat kendőzetlen őszinteséggel mutatja be a százezrek életét kioltó tragédia hátterét, és mutat rá az emberi felelőtlenség legaljára. Egy valami viszont nem teljesen egyértelmű: valójában nem a csernobili atomkatasztrófa volt az emberiség történetének legsúlyosabb hasonló esete. Sokáig így tudta a világ,

 

de ahhoz képest, ami Majakban történt, még a szovjet rendszer által agyonhallgatott csernobilit is korrektül kommunikálták a világ felé. 

 

A titkos erőmű

 

A majaki atomról eleve nem lehetett tudni semmit: az amúgy 17 ezer embert foglalkoztató erőműhöz tartozó várost a térképek sem jelölték, ugyanis a szovjetek titkos komplexuma főleg az atomfegyverekhez szükséges plutónium előállítását szolgálta. Az építkezések 1945-ben kezdődtek, és már a kezdetektől fogva figyelmen kívül hagyták a radioaktív anyagokra vonatkozó előírásokat, emiatt pedig 1953 és 1998 között csak nagyobb balesetből harminc történt Majakban: a hűtéshez szükséges vizet a Tecsa folyóból nyerték, a radioaktívvá vált vizet pedig azonnal vissza is engedték a folyóba, így mérgezve például 120 ezer ember ivóvizét. A hűtővizet később egy tóba eresztették, ami 1968-ban kiapadt, az elszáradt radioaktív iszapot a szél hordta szét nagyjából 25 ezer négyzetkilométeren. 

 

A legnagyobb baleset 1957-ben történt: a Kistim-tragédia kétszer akkora szennyeződést okozott, mint a csernobili katasztrófa.

 

Ezt annak köszönheti a történelem, hogy nagyjából egy évig nem törődött senki egy meglazult hűtővezetékkel.

 

Emiatt leállt egy 250 köbméteres tartály hűtése, ami tele volt radioaktív és robbanékony vegyszerekkel, amik a kiszáradás után be is robbantak. 

 

 

Az esetet több száz kilométerről is lehetett látni, de a sajtó villámlást, illetve északi fényt hazudott. A szovjet vezetés nem csak eltitkolta az egészet, de a saját polgárait is szemrebbenés nélkül küldte halálba azzal, hogy a környék lakosságának csak egy nagyon kis részét menekítették ki. Azt a kevés embert is lépcsőzetesen telepítették ki évek alatt, hogy nehogy feltűnő legyen. Természetesen a nyugat felé sem kommunikáltak semmit, mivel a 20 ezer négyzetméternyi szennyeződést a szélnek hála az Urál régiói kapták meg, és ezekből Európa igazából semmit nem érzett meg.

 

Gorbacsov miatt tudunk róla

 

A katasztrófa után tíz nap alatt nagyjából 200 ember halt meg, de a becslések szerint összesen 250 ezer embert betegített vagy ölt meg a sugárzás. Azért nehéz pontos számokat mondani, mert a majaki szennyeződést jóval nagyobb területen hordta szét a szél, illetve a szovjet vezetés sem vett igazán tudomást az egészről.

 

Épp ezért a mai napig nem tudni minden részletet és számot a Majak körül történtekről, a nyugati világ egyáltalán akkor szembesülhetett az egész mértékével, amikor Mihail Gorbacsov 1980-ban nyitni kezdett a világ felé, és nyilvnosságra hozott dokumentumokat.

 

A jelenleg a Roszatomhoz tartozó területen ennek ellenére nem állt le a munka: egy újrafeldolgozó-létesítmény és hét atomreaktor található arra, bár 2003-ban legalább a lakosság tiltakozásának lett annyi eredménye, hogy az üzemeket bezárták.

 

Kistim örökségében viszont nem a még mindig működőképes atomreaktorok a fontosak, hanem a természetre gyakorolt hatása: az atomhulladék-lerakó a fél világ atomszemetét tárolja jelenleg is, 1998-ig például a mi Paksunkból származó radioaktív hulladékot is oda öntötték. A Karacsáj-tó jelenleg is az egész bolygó egyik legszennyezettebb helye, újabb örök emléket állítva a Szovjetunó gusztustalanságainak.

 

FORRÁSOK: Encyclopedia Britannica, Guardian

 

FOTÓ: A majaki hulladéktároló / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A januárban megválasztott Dézsi Csaba András azt mondja: egyelőre tünetmentes és folytatja a munkáját polgármesterként.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán.

Hatósági árakat nem tervez a kormány, viszont arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzatokat, figyeljék, jogosan emelik-e az árakat a piacokon, tudta meg az Azonnali.

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A posztszovjet térség nagy figurái mellett Irán és Szváziföld fért be a megszavazható listára, de a végső döntés a tiéd lesz ebben a történelmi versenyben!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás