Finnország esetleges NATO-csatlakozásával 1300 kilométeres közös határa lesz a katonai szövetségnek Oroszországgal, úgy, hogy a térségben találhatók az orosz hadsereg legkomolyabb erői, melyeknek alapvető szerepet szán Moszkva egy esetleges NATO-orosz háborúban. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, lapunk állandó szerzője a lehetséges közvetlen hatásokat vázolja fel röviden.
Aljakszandr Lukasenka először orosz területnek ismerte el a Krímet, majd jelezte, jöhet az atom is.
Hiába az érdekegyezés és a csillagok szerencsés állása, lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Irán mégsem tudnak megállapodni a nukleáris egyezmény „újraélesztéséről”. Az első ránézésre paradox helyzetet Szalai Máté négy okra vezeti vissza, amelyek mind a nemzetközi politikai tárgyalások jellegzetességeiből adódnak. A bizalom hiánya, az időzítéssel kapcsolatos viták és egyéb okok miatt a felek közötti egyeztetés olyan, mintha egy leromlott, de drága lakást akarnánk kivenni egy simlis tulajdonostól, miközben a szomszéd folyamatosan keresztbe akar nekünk tenni, és a család is érzelmileg zsarol minket, hogy ne költözzünk el otthonról.
A brit konzervatívok az eddigi védelmi politikájukat felülbírálva óriási fegyverkezésbe kezdenek, és a katonai nagyhatalom-státusz megerősítésével próbálják meg megadni az EU utáni Nagy-Britannia kezdőlökését. Ez mindenki szerint rossz ötlet, aki nem az angol jobboldali elit embere.
Melyik volt az emberi történelem legnagyobb atomkatasztrófája? Csernobil? Fukusima? Közel sem. Az 1957-es majaki tragédia még Csernobilnál is kétszer nagyobb szennyeződést hordott szét, de erről a szovjet vezetés sem a saját népét, sem a nyugatot nem tájékoztatta.
Annyira felpörgött az adok-kapok az indiai-pakisztáni határon található, vitatott hovatartozású Kasmírban, hogy már vadászgépek potyognak az égből. Bár hivatalosan egyik fél sem akarja, hogy tovább eszkalálódjon a konfliktus, de elég csúnya dolgok is kisülhetnek a legfrissebb összecsapásokból. Miért fontos egyáltalán Kasmír? Vezethet atomháborúhoz negyven katona halála?
Az amerikaiak és az oroszok után nekik van a legtöbb nukleáris robbanófejük. Az INF-szerződés bedőlése miatt elég feszült légkörben került sor a gyakorlatra.
Az amerikai elnök politikája komoly félelmeket váltott ki Berlinben. A stratégák német kézbe vennék az ország védelmi ügyeit, a társadalom és a hadsereg azonban még nincs felkészülve erre.