+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 6. hétfő, 08:00
Európa egységének vágyában van valami birodalmi, ebben igaza van Orbánnak. De nem csak a nacionalisták, a kozmopoliták is Európa-ellenesek. Köztük viszont ott vannak a konzervatív páneurópaisták.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A hétvégén zajlott a német Páneurópai Unió éves találkozója a festői, mélybajor Straubingban – sok arisztokratával, katolikus pappal, elhízott CSU-s politikussal, Habsburg-történésszel, szudétanémet vagy éppen koszovói muzulmán résztvevőkkel.

 

Ma, amikor megszoktuk – legalábbis a Magyarország nevű szellemi fekete lyukban – hogy ami jobboldali, az nacionalista és EU-ellenes, ami pedig baloldali vagy liberális, az meg nem; igencsak üdítő volt ezt az amúgy nagyon is régies, sok tekintetben idejétmúlt, bajor zakós és dirndlis társaságot látni, hallgatni.

 

Európára ugyanis van konzervatív válasz is.

 

Nem szabad elfelejteni:

 

Európa egységének vágyában mindig ott van (és ebben a pogány-nacionalista lázadónak, Orbán Viktornak igaza is van) valami birodalmi.

 

Európa egysége ugyanis a római birodalmi és a katolikus univerzalisztikus eszméken képzelhető el leginkább. Ezzel szemben jelentek meg a különféle nacionalizmusok főleg a 19. században, amelyek – Garibalditól Kossuthig – alapvetően baloldali, liberális mozgalmak voltak. A 19. század progresszív, modern eszmeisége volt ugyanis a nacionalizmus, a vele szemben álló imperializmust pedig – és itt most értelemszerűen elsősorban a mi térségünkről beszélek – a katolikus egyház és a birodalmi uralkodó család képviselte, jelenítette meg.

 

Az első világháború után, amikor a nemzetek megkapták – köztük a magyarok a trianoni békeszerződéssel – a hőn áhított függetlenségüket, szuverenitásukat; monarchista katolikus arisztokraták között – akik von Haus aus nem tudtak otthonra lelni a nemzetállamokra szabdalt, behatárolt szép új világban – jelent meg a páneurópai gondolat.

 

Richard von Coudenhove-Kalergi – akinek otthonában németül, csehül és japánul, de azért sokszor latinul, olaszul, franciául, részben magyarul folyt a társalgás (szerinte eleve egy igazi európainak legalább tíz nyelven tudnia kell, ami nagyon is igaz, kedves, csak Guardiant olvasó magyar és bármilyen progresszívek) – alapította meg 1922-ben a Páneurópai Uniót, amely egy olyan korban, amikor a nacionalizmus látszott győzni, amikor Prága és Trieszt között három-négy határon is fel kellett mutatni az útlevelet, igencsak anakronisztikusnak és utópikusnak hatott egyszerre: jöjjön létre egy egységes konföderáció az európai kontinensen az USA mintájára.

 

A páneurópaisták meggyőződéses katolikusok és konzervatívok voltak, sokuk elsők között esett a nácik áldozatául,

 

Coudenhove-Kalerginek is menekülnie kellett Bécsből a Gestapo elől, amikor bevonultak a németek.

 

A második világháború után aztán ismét katolikus politikusok, Konrad Adenauer, Robert Schumann vagy Alcide de Gasperi álltak az európai egységesülés élére. Ahogy előtte a náci, úgy utána a kommunista totalitarizmussal szemben akarták megvédeni Európát, az európai civilizációt.

 

A páneurópaisták szerint ma is veszélyben van az európai egység, mert – ahogy több felszólaló is mondta a bajorországi Straubingban a hétvégén, a Páneurópai Unió éves találkozóján – „a pogány nacionalizmus“ fenyeget.

 

A nacionalizmus mögötti törzsi gondolkodás ugyanis valóban pogány, ami idegen a katolicizmus univerzalizmusától. Aki katolikus, nem lehet nacionalista.

 

Ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne erős nemzeti, regionális, de akár vallási, politikai vagy egyéb identitása – Európa ugyanis ezt nem zárja ki.

 

A straubingi találkozó ismét bebizonyította: a felhangosított populisták versus progresszívek vitája nem mutatja a politikai válaszok egész terjedelmét. Ma ugyanis úgy nézhet ki: vannak az EU-ellenes populisták, akik bezárkóznának nemzetállami határaik mögé, és ott építenének homogén társadalmakat; mellettük pedig vannak a progresszív kozmopoliták, akik minden határt lebontanának, és számukra igazából Európa is csak az első lépés a világállam, a teljes kozmopolitizmus felé.

 

Ha jól belegondolunk: mindkét nézet Európa-ellenes.

 

Nem csak az Európa-ellenes ugyanis, aki visszazárná magát a nemzetállamokba, de az is, aki feloldaná az európai civilizációt a világ egészében.

 

Ezzel szemben a páneurópaisták elutasítják a nacionalizmust, de világos képük van arról, mi Európa: a zsidó-keresztény-muzulmán értékvilágra, a görög filozófia és a római jog antikvitására és az ezek nélkül elképzelhetetlen felvilágosodásra épülő európai kultúra, amelynek a nyelvi, nemzeti, etnikai sokszínűség is része.

 

E sokszínűségre ma egyszerre jelent veszélyt szerintük az Orbán-féle nemzetállami nacionalizmus (amely homogén nemzetállamokat akar) és a liberális kozmopolitizmus (ami minden hagyományt felszámolna).

 

Ha most olvastad ezt a cikket először, az azért lehet, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele, amelynek olvasói ezt a cikket és még sok mást is megkaptak a postafiókjukba már reggel hétkor. Iratkozz fel te is a hírlevélre, hetente háromszor küldjük!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás