+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 14. szerda, 11:08
Nem ez a párt fogja elhozni a szükséges változásokat, amelyeket Merkel végig elaludt vagy eltolt. Söder is talán már a 2025-ös választásra készül. Kívánjuk neki, hogy egy szociálliberális kormánnyal kelljen neki akkor megmérkőznie. Németországnak nem a csendélet folytatására van szüksége.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A német alaptörvény lehetővé teszi, hogy az ország kancellárja ne csak a CDU-tól érkezzék. Ezen alkotmányos jogukkal azonban nem sokszor éltek a németek.

 

1949 óta csak húsz éven át nem a CDU adta a kancellárt (1969 és 1982, majd 1998 és 2005) között.

 

Azaz a CDU mindenkori elnökének statisztikailag is nagy esélye van német kancellárrá válni.

 

Folytatja a CDU/CSU?

 

Jelenleg a CDU-nak azonban Armin Laschet az elnöke, őt megelőzően – egy rövid Annegret Kramp-Karrenbauer-időszakot leszámítva – Angela Merkel 2000-től 2018-ig állt a párt élén. Ehhez képest még kevésnek is tűnhet azaz a 16 év (2005 és 2021 között), ameddig Merkel kancellár volt.

 

A politikusnő nem várta meg, mint az eddigi rekordtartó Helmut Kohl, hogy a választók köszönjék meg a munkáját, hanem már 2018-ben bejelentette: több ciklust nem vállal. A párt mostanra belekényelmesedett a hatalomba, sőt mi több, magához kényelmesítette a legtöbb német pártot (a szocdemeket mint állandó kistestvért, a liberálisokat mint rövid egyéjszakás kalandot, a zöldeket pedig mint tartós plátói szerelmet). Azaz most nemcsak a CDU áll itt 18 évnyi Merkel-éra után, de egész Németország is 16 évnyi Merkel-kancellárság után – és nem tudja, mit csináljon.

 

A CDU/CSU fél évvel a választások előtt, azaz az elkövetkezendő napokban fogja eldönteni, hogy Armin Laschet CDU-elnök vagy Markus Söder CSU-elnök legyen-e a kihívó.

 

Laschet mellett szól, hogy mégiscsak ő a CDU-s, és kissé unalmas stílusa a merkeli pangás éveinek folytatását ígéri – márpedig a német egy konzervatív nép, azaz nála lehet jópontokat szerezni azzal, ha valaki dögunalmas.

 

Söder ezzel szemben a bajor oroszlán, bár nagyon az esetében se tudni, mi lenne a megújulás – igaz, ő volt már minden: menekültellenestől zöld hippiig, azaz a csomagja tartogathat még meglepetéseket. Söder mellett szól az is, hogy vagy háromszor népszerűbb, mint Laschet. De egyrészről a CDU se hülye: ha átengedi a CSU-nak a kancellárságot, azzal akár – már ha nyernek – a fentebb ismertetett okokból akár több ciklusra kéne lemondaniuk a posztról. Azaz keserű győzelem lenne ez. De

 

Söder se hülye (ő aztán különösen nem): neki csak akkor éri meg megmártózni a szövetségi politikában, ha nem bukják el az őszi választást.

 

Márpedig elbukhatják. Ha Söder nem lesz a napokban kancellárjelölt, az azt jelenti, hogy se a CDU, se Söder nem hülye: vigye el szépen a balhét Laschet, majd ráérnek utána egy alkalmas utódot találni. Kohlt, aki 16 évig volt kancellár és kerek 25 évig a CDU elnöke, se volt egyszerű követni: eltartott két évig (a mostani korrupciós ügyeknél súlyosabb, illegális pártfinanszírozási botrányokkal tarkítottan), amíg Wolfgang Schäublét és magát Kohlt is ki tudta csinálni Merkel.

 

Söder pedig abban is tanulhat Merkeltől, hogy a politikusnő elsőre hajlandó volt lemondani a kancellárjelöltségről. 2002-ben elegánsan átengedte a bukást Edmund Stoiber akkori CSU-vezérnek. Most Söder a CSU élén teheti ugyanezt meg – és

 

ha bejön a számítása: Laschet idén bukni fog, és Söder lehet 2025-ben a közös kancellárjelölt.

 

Még akkor se lesz 60 éves.

 

A CDU/CSU ne folytassa!

 

Reméljük, bejön Söder számítása. Nem azért, mert rajongunk a politikusért (bár el kell ismerni, hogy jó szervező és taktikus, minden bizonnyal jobb kancellár lenne, mint Laschet) – de főleg azért, mert Németországra ráfér a vérfrissítés.

 

A merkeli 16 év eredménye a teljes pangás, az ország nem mozdult el semerre,

 

a kancellár hiába volt hatalmon 16 évig, eredményeit egy üres könyvben is könnyen össze lehet foglalni.

 

„Forradalmi változásokra van szükség”

 

– ordította a Bundestag egyik nemrégi ülésén az egyik párt frakcióvezetője. És messzemenőkig egyet lehet vele érteni. Kicsit sajátossá teszi persze a felszólítást, hogy nem más, mint Ralph Brinkhaus, a CDU/CSU frakcióvezetője mondta ezt – azaz azon pártszövetségé, amely ezen, már forradalom után kiáltó állapotokért, csendéletért felelős. De mondata igazságtartalmából ez mit sem von le:

 

+ Merkel alatt Németország teljesen kihagyta a digitális forradalmat, Németország e téren sokszor rosszabbul áll, mint egyes kelet-európai államok;

 

+ a beharangozott környezetvédelmi reformok (Energiewende, Atomausstieg) semmit nem eredményeztek, az atomenergiát sok tekintetben sikerült egyrészről atomenergia-importra, másrészről a barnaszénerőművekre leváltani;

 

+ Németország csendélete kihatott az európai politikára, amelyet ezért szintén az iránytalan teszetoszaság jellemzett, Merkel ideje alatt semmiféle nagy előrelépés nem volt az integráció tekintetében (legfeljebb sikerült megszorító csomagokkal megutáltatni a dél-európaiakkal az EU-t és hagyni kiépülni az EU egyetlen autokráciáját Magyarországon);

 

+ a rosszul kezelt menekültválság hatására pedig megjelent a szélsőjobboldal ismét a Bundestagban – talán az egyetlen maradandó eredménye Merkelnek;

 

+ a CDU/CSU-nál vallási dogmaként kezelt költségvetési konzervativizmus, az alkotmányba is bevitt költségvetési hiány tilalma a szükséges infrasrukturális megújulásokat, innovációt és a szélesedő társadalmi egyenlőtlenségeket eleve megoldhatatlanná tette.

 

Azaz igen, forradalmi változásra van szükség. Csak ne a CDU-tól és a CSU-tól remélje ezt bárki is.

 

Váltson zöldre a lámpa!

 

Ezért lenne igazi felüdülés, ha az országot ősztől egy szociálliberális koalíció vehetné át – vélhetően

 

egy zöld kancellárral, egy szocdem alkancellárral és a liberálisokkal mint új partnerrel.

 

Utóbbiaknak is jót tenne ez, elvégre ők 1982 óta teljesen a CDU/CSU-hoz kötötték magukat, pedig azért

 

a liberalizmus jelenthetne többet is, mint a fogorvos uraknak és szállodatulajdonos-özvegyeknek kedvező adópolitika.

 

A zöldek, a piros szocdemek és a sárga liberálisok koalíciója – azaz a közlekedésilámpa-koalíció – valóban hozhatna változásokat, ha a pártok okosan felosztják egymás között a területeket:

 

+ a Zöldekkel Németország ismét az európai integráció motorja lehetne, a környezetvédelem meg nem ad hoc reakciókból, majd azok visszavonásából állna;

 

+ a szocdemek végre korrigálhatnák a schröderi neoliberális reformokat, amelyek 2005-ben esetleg szükségesek voltak (Németországban akkor 6 millió munkanélküli volt, és Európa beteg emberének nevezte az Economist az országot), de később – mert a CDU/CSU egyszerűen csak beléjük ült – semmiféle korrekció nem történt;

 

+ a liberálisoknak pedig valóban ejteniük kéne az adópolitikát mint egyetlen témájukat, de cserébe megmutathatnák, hogy mit jelent a modernitás a digitalizációban, az innovációban, az oktatásban és az infrastrukturális változásokban.

 

Most nem csendéletet festeni tudók kellenek,

 

mint a kisvárosi CDU romantikusai, hanem merész ecsetvonásokat is kipróbálók. Laschet, Söder vagy a kelet-vesztfáliai adótanácsadó Brinkhaus viszont csak csendéletet tud festeni.

 

Ezt a cikket – és még sok mást is – már péntek reggel hétkor megkapták a postaládájukba azok, akiknek jár a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele. Iratkozz fel te is, hogy ne maradj le semmiről! Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás