+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Techet Péter
2019. április 3. szerda, 17:43
Bár Macron pártja nemrég közölte, hogy nem ül be a liberális ALDE frakcióba az EP-választás után, mert az ALDE multiktól, például a génmódosított vetőmagokkal foglalkozó Monsantótól is fogadott el pénzt, most úgy tűnik, mégis közös frakciójuk lehet. Nem az ALDE-hoz ülnek be majd a macronisták, hanem új frakciószövetséget alakítanak, mondta az Azonnalinak a Momentum listavezetője, amit az ALDE brüsszeli központja is megerősített.

Amint arról az Azonnali több cikkben is beszámolt: Emmanuel Macron francia államfő La République En Marche (LREM) mozgalma az európai parlamenti választás előtt nem kötelezte el magát egyetlen mai európai pártcsalád mellett sem.

 

Kezdetben úgy nézett ki: a hazájában liberálisnak számító Macron a liberális ALDE-val indul közösen, erről született is megállapodás – bár az En Marche sohasem lépett be az ALDE-ba. Miután azonban kiderült, hogy az ALDE – noha elég csekély mértékű, pár tízezer eurós – anyagi támogatást kapott olyan cégektől, mint a génmódosított vetőmagokat és glifozátos gyomirtót előállító Monsanto, Macron kiszállt az ALDE mellől.

 

Ez két okból történhetett.

 

Egyrészről Franciaországban teljességgel tilos a pártoknak akár csak egy eurócentnyi támogatást is elfogadniuk magánvállalkozásoktól, Macron nem akart tehát emiatt otthon magyarázkodni.

 

Másrészről ez is megmutatta:

 

a magát konzekvensen nem liberálisnak, hanem progresszívnek nevező En Marche az ALDE-től igazából balra áll.

 

Az ALDE-ban ma is ülnek menekültellenes vagy EU-kritikus pártok, mint például Andrej Babiš cseh kormányfő-oligarcha ANO-ja. De nem csak az ANO az egyetlen problematikus párt. Az ALDE-ban vannak a német Szabad Demokraták (FDP) is, akik viszont európapolitikai kérdésekben csak addig hívei a föderalizmusnak, amíg az a német tőkésosztály érdeke. Macron több Európát szorgalmazó javaslatait el is vetette az FDP, azokat inkább a német Zöldek támogatják.

 

Ráadásul az FDP-t az a Nicola Beer vezeti az európai parlamenti választásokon, aki – amint az Azonnali megírta – tavaly szeptemberben Orbán mellett lobbizott az ALDE több képviselőjénél, és eleve családilag is kötődik a fideszes holdudvarhoz: Balog Zoltán páter adta össze őt a férjével tavaly Budapesten, Beer férjének első házasságából származó gyerekeinek pedig Balog a keresztapjuk.

 

Macron föderálisabb és szociálisabb Európát akar – ez pedig nem liberális célkitűzés

 

Az En Marche tehát Európai Reneszánsz néven saját politikai kört szervez: ennek érdekében több macronista politikus is bejárja az EU-s országokat. Magyarországon az ALDE-tag Momentummal és a baloldali S&D frakciójában ülő Demokratikus Koalícióval találkozott az induló pártok közül.

 

Nem kizárt, hogy amint Orbán a Néppárt szuverenista részét szeretné megszerezni, Macron több frakció föderalista, progresszív pártjára vetett szemet: a spanyol El País szerint például Spanyolországban Macron már nem is az ottani ALDE-párt Ciudadanos-szal, hanem a jelenleg a szocialista frakcióban ülő, a választásokat vélhetően megnyerő Szocialista Munkáspárttal (PSOE) fogna össze. Az ALDE sajtóosztálya azonban nem akarta kommentálni, hogy esetleg a PSOE is elfogadható szövetséges lenne-e nekik.

 

Magyarországon az idei európai parlamenti választásokon – 2004 óta újra, amikor az SZDSZ szerzett mandátumot – ismét eséllyel indul egy párt, amely a liberális frakcióba készül. A Momentum az ALDE tagpártja, bár a momentumosok se szeretik – hasonlóan Macronhoz – magukat liberálisként leírni, inkább a progresszív vagy centrista jelzőket használják.

 

A Momentum Macron pártjával jó kapcsolatokat ápol, de közben az ALDE mellett kötelezte el magát: Cseh Katalin listavezető – többek között Nicola Beer mellett – az ALDE egyik kampányarca, a héttagú Európa Csapat tagja.

 

Hova áll a Momentum?

 

Az Azonnali kíváncsi volt arra, hogy a Momentum az ALDE-val vagy Macronnal tartana-e. Cseh Katalin kérdésünkre azonban azt mondta: nem érez vagy-vagy szituációt, ugyanis szerinte Emmanuel Macron pártja a választások után az ALDE-val fog frakciószövetséget kötni.

 

Ma is vannak ilyen frakciószövetségek az EP-ben: a zöldek a regionális és kisebbségi pártokkal, a kommunisták pedig a skandináv zöldekkel ülnek közösen. Cseh szerint tehát egy ehhez hasonló ALDE-En Marche-frakciószövetség jönne létre. Ami persze azt is jelenti: Macron a választások után se állna be tagpártként Guy Verhofstadt szervezetébe.

 

A Momentum listavezetője arra számít, hogy az ALDE együttmarad – de kibővül mind Macronékkal, mind esetleg más frakciókból átűlőkkel, akiket Macron tud behúzni.

 

Az ALDE brüsszeli pártközpontjában is megerősítették a Momentum listavezetőjének elképzelését, de nyomatékosan hangsúlyozták, hogy

 

az En Marche és esetleg újonnan megszerzett szövetségesei nem a mostani ALDE frakcióba lépnek majd be, hanem az ALDE-tagpártokkal egy teljesen új frakciót hoznak létre.

 

Didrik de Schaetzen, az ALDE sajtóosztályának vezetője az Azonnali figyelmét ugyanis felhívta arra, hogy a mai ALDE-frakcióban is valójában két európai pártcsalád ül, ugyanis a liberális pártokat tömörítő ALDE mellett, amelynek a Momentum is tagja, itt találtak helyet az Európai Demokrata Párt (EDP) képviselői is. (Ennek a pártcsaládnak is van amúgy magyar tagja: a Gémesi György vezette Új Kezdet, amelynek képviselője a magyar Országgyűlésben pedig azon LMP frakciójában ül, amely viszont európai színtéren a Zöldekhez tartozik. Az EP-választáson azonban nem indul az Új Kezdet.)

 

Tehát Macron pártja nem a meglévő pártok egyikéhez, az ALDE-hoz vagy a demokratákhoz csatlakozna, hanem önálló pártcsaládként – ez lenne az Európai Reneszánsz – az ALDE-val és a demokratákkal alkotna egy új frakciószövetséget. De Schaetzen szerint várhatóan eleve új is lesz ezért a frakció neve.

 

Kérdésünkre, hogy szerinte miért ódzkodik annyira Macron az ALDE-tól – elvégre egyszerűbb lenne, ha csatlakozna hozzájuk –, az ALDE sajtóosztályának vezetője azt mondta: ennek szerinte elsősorban szemantikai oka van.

 

Franciaországban a liberalizmus jobboldaliságot jelent, Macron ezért nem szeretné ezt a jelzőt az otthoni kampányban felvállalni.

 

Macronék tényleg nem kötelezik el magukat a kampányban

 

Az En Marche ennek értelmében még a múlt heti kampánynyitón is azt hangsúlyozta: egyetlen mai pártcsalád és frakció mellett sem köteleződnek el, kivárják a választásokat.

 

„Szoros és baráti kapcsolatban vagyunk az ALDE-val, de nem csak ők vannak“ – mondta a híveknek Nathalie Loiseau, az En Marche listavezetője,

 

aki kiemelte: a párt listáján se csak liberálisok, hanem konzervatívok, baloldaliak és a zöldek is indulnak. A közös pont: a föderális és szociális Európa igenlése. Maga Loiseau is az Alain Juppé-féle jobbközéphez állt eddig közel.

 

A sokszínű Macron-lista mögött azonban a baloldali Les Inrockuptibles politikai-zenei magazin inkább „kaotikus indulást“ lát: az En Marche listáján helyet kaptak ugyanis a jobbközép Republikánusok (LR) szakadár juppéistái ugyanúgy, mint a zöldpárttól érkezett baloldali környezetvédők.

 

Ha az En Marche várható mandátumait a párt minden függetlenkedése ellenére is hozzászámoljuk az ALDE-pártoknak jósoltakhoz (feltéve, hogy az ALDE egyben marad), akkor

 

egy ilyen új progresszív frakciószövetség az előrejelzések szerint valamivel száz mandátum felett lenne a 705 fős Európai Parlamentben.

 

Verik-e a szuverenisták a progresszíveket?

 

Hogy ez hányadik helyre elég, az nagyban függ attól, hogy az EU-ellenes erőknek, amelyek ma három különböző frakcióban is ülnek, sikerül-e összefogniuk, és pláne: sikerül-e mondjuk más frakciókból EU-elleneseket (például a most még néppárti Orbánt vagy a hivatalosan liberális Babišt) átcsábítaniuk.

 

A francia neokonzervatív Causeur havilap úgy számol:

 

ha tényleg teljes lesz a szuverenista erők együttműködése, akkor 180 mandátummal az első helyet is megszerezhetik a Néppárt előtt.

 

Ez esetben az ALDE-En Marche csak negyedik lehetne a széljobb, a néppártiak és a balközép után. De ha a Néppárt meg is tartja első helyét, akkor is a szuverenisták vélhetően a progresszívak előtt végeznek – hacsak nem dől teljesen össze a szuverenista egység terve, elvégre az EU- és idegenellenességen túl nagyon más véleményeket valló pártokról van szó.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fabrizio Piscitelli 53 évet élt, de az SS Lazio legnagyobb ultracsoportjának vezéreként hagyott örökségével még sokáig fog küzdeni a futball.

Kik szavazhatnak az önkormányzati választáson? Mi kell ahhoz, hogy ajánlhasd a kedvenc polgármesterjelöltedet? Tudsz-e máshol szavazni, mint a lakóhelyed? Összeszedtük.

Ez pedig nem jó jel a német ipari teljesítményre nagyban alapozó magyar gazdaságnak sem.

Az '56-os magyar szabadságharc leveréséről is ismert Ivan Konyev szobrát vörös festékkel öntötték le, a polgármester szerint maradhat úgy, ahogy van.

Ez a fotó önmagában érdekes képet fest a kapitalizmusról.

A hét kérdése

Miből néznéd ki, hogy valójában nem is létezik? Vagy mi az, amiről kifejezetten szeretnéd, hogy ne létezzen? Szavazz, és kiderül, mekkora a klubod!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás