+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter & Bukovics Martin
2019. február 18. hétfő, 15:50
Hogyhogy csak 5 százalék körül mérik a Momentumot, miközben a régió hasonló liberális pártjai rég 10 százalék körül szerepelnek? És milyen abban az ALDE pártcsaládban lenni, amelynek egyik befolyásos szereplője a Sargentini-jelentés elfogadásakor Orbán mellett lobbizott? Hány NER-ről tud Fekete-Győr András? Videó a párt EP-kampányindítójáról!

Aki olvassa az Azonnalit, tudja: a Momentumhoz hasonló újhullámos centrista-liberális pártok minden szomszédos országban sikeresebbek, mint nálunk. Se a román USR-nek, se az osztrák NEOS-nak, sem a Progresszív Szlovákiának, sem a horvát Startnak nem kell attól félnie, hogy nem lépi át a bejutási küszöböt az EP-választáson. A Momentumot azonban 3-5 százalék között mérik a közvélemény-kutatók, a pártnak ezért komoly siker lenne, ha EP-képviselői helyet szerezne májusban.

 

De miért van ez így?

 

„A környező országokban nem épült ki a félelem és az elnyomás rendszere. A Momentumnak komoly kihívást jelent, hogy országszerte kis- és közepes településeken is megvesse a lábát, és olyan emberek álljanak ki és vállaljanak politikai szerepet, akik nem félnek attól, hogy másnap elbocsátják őket” – magyarázta az Azonnalinak Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. Mint mondta,

 

ő eleve nem gondolta azt két évvel ezelőtt, hogy gyors sikere lesz a Momentumnak,

 

hiszen „NER-ből egy van. Illetve van még egy a putyini Oroszországban, és ez az ellenzéknek rendkívül nehéz”.

 

„Sokan azt várták a Momentumtól két éve a Nolimpia után, hogy itt is macroni szárnyalás lesz. De nem, a magyar társadalom más, itt szép, fokozatos fejlődés kell” – mondta nekünk Nagy Károly, a párt ifiszervezetének, a TizenX-nek a vezetője, hozzátéve, itthon nehezen bomlanak meg a politikai szekértáborok. Szarvas Koppány Bendegúz szerint az sem segíti őket, hogy a magyar választó kockázatkerülő, és az erősebbhez húz, ha azt látja, hogy egy párt a küszöbön billeg.

 

Miért épp az ALDE?

 

Arra is kíváncsiak voltunk, miért éppen az ALDE pártcsaládhoz csatlakozott a Momentum. Cseh Katalin, a párt EP-listavezetője szerint az ALDE-nak fontos a magyar ügy, értékalapon is egy platformon vannak a Guy Verhofstadt volt belga kormányfő vezette alakulattal.

 

Az ALDE-ben főleg liberális pártok vannak – de akkor liberális-e a Momentum? Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja a liberális helyett inkább a progresszív jelzőt szereti használni. „Történelmileg Magyarországon a liberalizmus meg lett ismerve. (...) A rendszerváltás idején a demokrácia és a kapitalizmus pozitív fogalmak voltak. Ma eljutottunk oda, hogy ezek a szavak nem népszerűek. A liberalizmus is ebbe a kategóriába tartozik. Azért, mert a rendszerváltás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, álmokat.”

 

Berg Dániel, aki szintén elnökségi tag a pártban, leginkább a radikális centrista jelzőt aggatná a Momentumra, ahogy azt Emmanuel Macron La République En Marche nevű pártja is teszi

 

„Azért nem szoktuk mondani, hogy mi full liberálisok vagyunk, mert az nem lenne őszinte”

 

– ezt már Nagy Károlytól tudjuk meg, aki elmondta, vannak a Momentum programjában balos és jobbos elemek is.

 

Milyen a viszony az ALDE orbánista szárnyával?

 

Fekete-Győr András az Azonnalinak azt is elmesélte,

 

milyen volt együtt vacsorázni Berlinben a szintén ALDE-tag német liberálisok, az FDP főtitkárával, Nicola Beerrel, aki a Sargentini-jelentés szeptemberi EP-beli szavazása előtt arról győzködte pártja EP-képviselőt, utasítsák azt el.

 

„Neki mérsékeltebb a véleménye az ALDE vagy akár az FDP vezetőjéhez képest.”

 

Az ALDE-nak szintén tagja a menekültellenes, populista cseh kormányfő-oligarcha Andrej Babiš ANO nevű pártja. Mikor Berg Dánielt arról kérdeztük, őket kritizálja-e a Momentum a pártcsaládon belül, azt a választ kaptuk, hogy igen, de az ő munkáját megítélni elsősorban a cseh választók dolga.

 

Most pedig nézd meg a teljes videót!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás