+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter & Bukovics Martin
2019. február 18. hétfő, 15:50
Hogyhogy csak 5 százalék körül mérik a Momentumot, miközben a régió hasonló liberális pártjai rég 10 százalék körül szerepelnek? És milyen abban az ALDE pártcsaládban lenni, amelynek egyik befolyásos szereplője a Sargentini-jelentés elfogadásakor Orbán mellett lobbizott? Hány NER-ről tud Fekete-Győr András? Videó a párt EP-kampányindítójáról!

Aki olvassa az Azonnalit, tudja: a Momentumhoz hasonló újhullámos centrista-liberális pártok minden szomszédos országban sikeresebbek, mint nálunk. Se a román USR-nek, se az osztrák NEOS-nak, sem a Progresszív Szlovákiának, sem a horvát Startnak nem kell attól félnie, hogy nem lépi át a bejutási küszöböt az EP-választáson. A Momentumot azonban 3-5 százalék között mérik a közvélemény-kutatók, a pártnak ezért komoly siker lenne, ha EP-képviselői helyet szerezne májusban.

 

De miért van ez így?

 

„A környező országokban nem épült ki a félelem és az elnyomás rendszere. A Momentumnak komoly kihívást jelent, hogy országszerte kis- és közepes településeken is megvesse a lábát, és olyan emberek álljanak ki és vállaljanak politikai szerepet, akik nem félnek attól, hogy másnap elbocsátják őket” – magyarázta az Azonnalinak Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. Mint mondta,

 

ő eleve nem gondolta azt két évvel ezelőtt, hogy gyors sikere lesz a Momentumnak,

 

hiszen „NER-ből egy van. Illetve van még egy a putyini Oroszországban, és ez az ellenzéknek rendkívül nehéz”.

 

„Sokan azt várták a Momentumtól két éve a Nolimpia után, hogy itt is macroni szárnyalás lesz. De nem, a magyar társadalom más, itt szép, fokozatos fejlődés kell” – mondta nekünk Nagy Károly, a párt ifiszervezetének, a TizenX-nek a vezetője, hozzátéve, itthon nehezen bomlanak meg a politikai szekértáborok. Szarvas Koppány Bendegúz szerint az sem segíti őket, hogy a magyar választó kockázatkerülő, és az erősebbhez húz, ha azt látja, hogy egy párt a küszöbön billeg.

 

Miért épp az ALDE?

 

Arra is kíváncsiak voltunk, miért éppen az ALDE pártcsaládhoz csatlakozott a Momentum. Cseh Katalin, a párt EP-listavezetője szerint az ALDE-nak fontos a magyar ügy, értékalapon is egy platformon vannak a Guy Verhofstadt volt belga kormányfő vezette alakulattal.

 

Az ALDE-ben főleg liberális pártok vannak – de akkor liberális-e a Momentum? Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja a liberális helyett inkább a progresszív jelzőt szereti használni. „Történelmileg Magyarországon a liberalizmus meg lett ismerve. (...) A rendszerváltás idején a demokrácia és a kapitalizmus pozitív fogalmak voltak. Ma eljutottunk oda, hogy ezek a szavak nem népszerűek. A liberalizmus is ebbe a kategóriába tartozik. Azért, mert a rendszerváltás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, álmokat.”

 

Berg Dániel, aki szintén elnökségi tag a pártban, leginkább a radikális centrista jelzőt aggatná a Momentumra, ahogy azt Emmanuel Macron La République En Marche nevű pártja is teszi

 

„Azért nem szoktuk mondani, hogy mi full liberálisok vagyunk, mert az nem lenne őszinte”

 

– ezt már Nagy Károlytól tudjuk meg, aki elmondta, vannak a Momentum programjában balos és jobbos elemek is.

 

Milyen a viszony az ALDE orbánista szárnyával?

 

Fekete-Győr András az Azonnalinak azt is elmesélte,

 

milyen volt együtt vacsorázni Berlinben a szintén ALDE-tag német liberálisok, az FDP főtitkárával, Nicola Beerrel, aki a Sargentini-jelentés szeptemberi EP-beli szavazása előtt arról győzködte pártja EP-képviselőt, utasítsák azt el.

 

„Neki mérsékeltebb a véleménye az ALDE vagy akár az FDP vezetőjéhez képest.”

 

Az ALDE-nak szintén tagja a menekültellenes, populista cseh kormányfő-oligarcha Andrej Babiš ANO nevű pártja. Mikor Berg Dánielt arról kérdeztük, őket kritizálja-e a Momentum a pártcsaládon belül, azt a választ kaptuk, hogy igen, de az ő munkáját megítélni elsősorban a cseh választók dolga.

 

Most pedig nézd meg a teljes videót!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás