+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. március 12. kedd, 18:20
Marine Le Pennek igaza volt: az európai liberálisokat összefogó ALDE jelentős támogatásokat kap multinacionális cégektől, így például a génmódosított élelmiszereket előállító Monsantotól.

Pár napja a francia RTL rádió vendégeként Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke azt állította, hogy „Macron pártcsaládját” a Monsanto és más multinacionális cégek pénzelnék.

 

Mostanra kiderült: Le Pennek igaza van. Egyetlen tévedése, hogy Macron hivatalosan (még) nem része az európai liberálisokat, köztük a magyar Momentumot összefogó ALDE-pártcsaládnak. Viszont tény és való:

 

az európai liberálisok 2018-ban 122 ezer eurót (38,4 millió forint) kaptak nyolc különböző multinacionális cégtől.

 

Ezek között volt a Monsanto, a Bayer vagy a környezetszennyező permetezőanyagokat előállító svájci Syngenta. De a Walt Disney, az Uber és a Google is annyira fontosnak találta az ALDE-t, hogy például a tavalyi madridi kongresszus egy részét is ők finanszírozták.

 

Cserébe az ALDE a multinacionális cégek képviselőinek, PR-osainak adott terepet, hogy szakmainak álcázott vitákban mondhassák el véleményüket.

 

Franciaországban, ahol a pártok magáncégek általi támogatása (ellentétben például a németekkel) teljességgel tilos, eléggé kiverte ez a hír a biztosítékot – ráadásul nem csak Marine Le Pen híveinek körében, de a baloldalon is.

 

Összességében persze a pénz, amit az ALDE kapott, elenyésző a pártcsalád összköltségvetésében: tavaly három és fél millió euróból gazdálkodhatott a liberális pártcsalád, ezen belül

 

a multinacionális vállalatoktól kapott 122 ezer euró valóban nem óriási.

 

A francia baloldali lapok, mint a Le Monde vagy a Libération, azonban attól tartanak, hogy ezzel igenis lobbitevékenységet fejtettek ki e cégek EP-képviselők között.

 

Marine Le Penék európai pártcsaládjának van is joga ezen felháborodni: a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) frakció, amely a szélsőjobboldali képviselőket fogja össze, nulla eurót kapott az összesen félmillió eurós büdzséjéhez.

 

Annál népszerűbb viszont a másik EU-kritikus frakció, a Konzervatívok és Reformerek (ECR) a multinacionális tőke számára: a lengyel PiS-t, a brit torykat vagy a cseh ODS-t magába foglaló pártcsalád százezer eurót kapott, ami ugyan kevesebb, mint a liberálisok támogatottsága, de majdnem duplája annak, amit az Európai Néppártnak juttattak a nagy vállalatok.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

Utazás, kiállítás, zene, egy jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás