+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2019. március 13. szerda, 10:21
Tényleg csak mélymagyar és szélsőjobboldali szempontból lehet támogatni a székelyek autonómiáját? És van-e a dolognak bármi realitása?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A Székely Nemzeti Tanács minden évben megrendezi Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napját március tizedikén: amikor ezt az egészet kitalálták, akkor rettenetes nagy haragban voltak a Romániai Demokrata Szövetséggel, és kihasználva, hogy az RMDSZ végső soron csak választási időszakokban puffogtatta az autonómia fontosságát, azt mondták, hogy na, majd ők akkor kézbe veszik az ügyet.

 

Kellett hát találni egy olyan helyet és dátumot, amivel borsot lehet törni az RMDSZ orra alá, így lett ez az egész Marosvásárhelyre kitalálva.

 

Egyrészt, mert március 10-e pont jó arra, hogy az embereknek választania kelljen: vagy erre az eseményre mennek, vagy az RMDSZ által szervezett március 15-i megemlékezésre.

 

Másrészt Marosvásárhely az a hely, ahol az RMDSZ-t könnyű volt ütni: szervezeti botrányok sokasága színesbítette itt az életet, a tagok között folyamatosan jelen voltak a konfliktusok (azóta is vannak, például most az RMDSZ le szeretné váltani a párt alpolgármesterét, azonban ő nem mond le). Bonyolult sztori, hogy ez miért pont abban a városban történik a párttal, ahol a legnagyobb magyar közösség él.

 

Mindenesetre azóta felvonulnak ott a székelyek, hogy autonómiát követeljenek maguknak, de évről évre kevesebben vannak, idén maximum kétezren lehettek. Ebbe az ünnepi hangulatba tenyerelt bele most a Jobbik. A párt Gyöngyösi Márton frakcióvezető és Bencsik János budapesti elnök révén elment koszorúzni, és irtózatos kifütyülést és kihurrogást kaptak, szintúgy az utánuk jövő LMP-s társelnök, Keresztes László Lóránt is: a jelenlevők hazaárulózták, meg elmondták mindenféléknek őket. Gyöngyösi ezzel kapcsolatban nyilatkozott nekünk, mondván: a Fidesz propagandagépezete átmosta az ottaniak agyát. És ezzel nagyon nem lehet vitatkozni, ha megnézzük, hány százalékuk szavazott a Fideszre.

 

Kié az autonómia?

 

Orbán János Dénes, a NER kedvenc irodalmára a Magyar Nemzet hasábjain élcelődött az LMP azon kijelentésén, hogy kiállnak a székely autonómia mellett. A cikk egy kicsit hebehurgya, de csont nélkül utánaközölte például a romániai Háromszék napilap (ennyit a kiegyensúlyozott tájékoztatásról). Főbb állítása, hogy az LMP-nek semmi köze a székely néplélekhez, ugyanis az LMP urbánus, a székelyek meg amolyan természetközeliek; majd a végére egy kérdőívet is tesz, amiben például arra utal, hogy Székelyföldnek amúgy sincs „balliberális” hagyománya, úgyhogy a balliberális LMP-nek hagynia kellene a székelyeket.

 

Tulajdonképpen a cikk lényege, hogy Magyarországon csak a Fidesztől hiteles támogatni a székelyek ügyét. Ez pedig eléggé orbitális nagy baromság.

 

Egyrészt a Jobbik már akkor odaállt nyíltan a székelyek mellé, amikor a Fidesz még az RMDSZ-re duzzogott, mert nem akarták megválasztani pártelnöknek az azóta elítélt és kereket oldott Olosz Gergelyt, másrészt az LMP még meg sem volt születve akkor, amikor megtörtént az egyébként gyalázatos uszítósdi a határon túliak ellen a 2004. december 5-i népszavazással, ahol, úgy tűnik, a Fidesz érzelmileg örökre maga mellé állította a határon túliak zömét – már csak hab volt a tortán a kettős állampolgárság későbbi megadása és a választójog kiterjesztése.

 

Mindenesetre az LMP is folyton támogatásáról biztosította a székelyeket, és mentek ők is folyamatosan a határon túlra: tüntetni, Tusványosra, még akkor is, ha ezzel kvázi csak legitimizálták az egész tusványosi fideszes házibulit, a Fidesz meg mondhatta, hogy lám, van itt párbeszéd, hiszen itt vannak az ellenzékiek is.

 

A szélsőjobb mindig is el akarja hitetni, hogy az autonómia az csak valami mélynemzeti dolog lehet, ezt tette annak idején a Jobbik is, és teszi most a Fidesz is, holott ennél nagyobbat nem is tévedhetnek:

 

az autonómia, a közösség önrendelkezési joga egyáltalán nem szükségszerűen nemzeti érzületekből fakad, számos baloldali gondolkodó fogadja el ezeket, hiszen a nemzeti alapú elnyomás elleni küzdelem mindenképp prioritást élvez. Másrészt OJD-nek nem ártana utánajárni, hány székely volt a harmincas években a Magyar Dolgozók Szövetségének (MADOSZ) tagja, hiszen tömegesen léptek be a mozgalomba a papoktól a parasztokig az emberek.

 

Ők márpedig elég elvhű kommunisták voltak (ez semmiképp nem egyenlő a sztálinizmussal), akik vállvetve küzdöttek a román elvtársakkal együtt a nemzetiségi egyenlőségért, részt vettek a marosvásárhelyi találkozó megszervezésében is, amelynek során –  a romániai jobboldal szembetűnő előretörésének közepette – kísérlet történt az ifjúság különböző világnézetet valló csoportjai közötti szemléletbeli eltérések feloldására, valamiféle cselekvési egység megteremtésére a nemzeti erők összefogása érdekében. Végül számos baloldali került be a találkozó után felállított Állandó Bizottságba.

 

Persze nem kell régi baloldali mozgalmakat keresni ahhoz, hogy azt mondjuk, bőven volt a székelyekben baloldaliság régen is. Eleve olyan volt a társadalmi berendezkedésük:

 

egyrészt egyáltalán nem volt náluk olyan erőteljes a nemesség, mint Erdély többi területén, alapvetően nem is jobbágyságra alapult a társadalmuk, másrészt olyan vagyonszerveződési formák, mint a székely közbirtokosság, elég baloldaliak. A közbirtokosságnak ugyanis az volt lényege, hogy a közösség együtt birtokolta az erdőt, amit így nem nagyon loptak el, mint mostanában (lám, mégis inkább zöld, mint nemzeti pártra lenne ott szükség).

 

Mint ahogyan elég baloldali, már-már anarchista dolog a kaláka is, ahol emberek segítenek vagyoni ellenszolgáltatás nélkül a másiknak házat építeni. Szóval volt ott baloldal, még akkor is, ha aztán a Ceaușescu-féle szélsőjobboldali nacionalista diktatúra, amely következetesen baloldalinak hazudta magát, és annak hazudják mások is, mára már kiölte belőlük. Különben meg vajon miért nem zavarja az ultrajobboldali székelyeket, hogy egyik legjobb iskolájuk Gyergyószentmiklóson a nagyon is munkásmozgalmi Salamon Ernő nevét viseli?

 

Szóval szerintem támogassa az autonómiát, aki csak akarja, de némiképp óvatosabban, mint teszi a Fidesz, és tette a Jobbik is: hogy odamennek, nyilatkoznak valami nagyot, valami öt százalék alatt stagnáló politikus meg felkapja, és botrányt csinál belőle, mert erre az erdélyi magyaroknak és a székelyeknek nagyon, de nagyon nincs szükségük.

 

Végső soron mindegy is

 

Ugye nem gondolta senki, hogy a román állam valaha is autonómiát ad egy olyan kisebbségnek, amelynek jelentős hányada egy másik, szomszédos ország állampolgára? 

 

Ez a kérdés körülbelül akkor dőlt el, amikor a kettős állampolgárság megadása megtörtént. A Fidesz meg nem is igazán akarja, hogy az erdélyi magyarok ott maradjanak, hanem pont azt szeretné, ha minél többen bevándorolnának, ugyanis ebben a nagy munkaerőhiányban mégiscsak jobban jönnek ők, mint a sokezer ukrán vendégmunkás.

 

Evidens, hiszen tudnak magyarul, és miattuk nem lehet szívatni a pártot, mint a magyar felmenőjű venezuelaiak miatt. A NER-nek is sokszor jól jönnek: lojálisak, sokszor valós hálát éreznek a párt felé, kapnak szolgálati lakást, élhetnek egy nagyvárosban, és mindent megtesznek parancsra, aztán meg könnyű tőlük megszabadulni, ha túl kellemetlenek. Gondoljatok csak a 888-as Oláh Gellért balladájára.

 

Különben tök mindegy, nincs olyan politikai erő Romániában, amely valaha be merné vállalni a választói előtt az autonómiát: alkotmánymódosítás is kellene hozzá, ahhoz meg népszavazás, szóval messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.

 

Szavakban meg könnyű támogatni bármit, melldöngetésre alapozott politikai tőkét lehet belőle kovácsolni. De ahogyan nekem tegnap Traian Băsescu volt román államelnök írta: „elvesztettek két világháborút és egy birodalmat. Szevasztok!”

 

Hogy mi, te csak most találkozol ezzel a szöveggel? Ez azért van, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hetente háromszor érkező hírlevele! Kattints ide, és járni fog!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás