+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Tóth Tamás
2019. február 17. vasárnap, 10:40
„A közvélemény egy jelentős része visszafojtott lélegzettel drukkolt a gyilkosoknak” – hangzott el a kelet-magyarországi romagyilkosságok tizedik évfordulóján rendezett pénteki, debreceni konferencián, ami ellen korábban flashmobon tiltakozott a helyi Fidelitas. Mi köze volt a lezüllött közbeszédnek és a vergődő kormánynak az egészhez? Miért pont Debrecen? Erről is beszéltek a résztvevők.

Erőszak és kirekesztettség a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat tükrében címmel egész napos konferenciát szervezett pénteken a Debreceni Egyetem Germanisztika Intézete és az Együtt Debrecenért Egyesület. A rendezvény apropója az volt, hogy idén van a tízéves évfordulója a 2008 és 2009 folyamán elkövetett bűncselekménysorozat több, halálos kimenetelű támadásának, valamint a gyanúsítottak elfogásának is.

 

A két éven át tartó, romák ellen irányuló fegyveres támadássorozat következtében hat ember meghalt,

 

öten pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. A vádlottak közül 2016-ban három debreceni férfit, Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot a Kúria jogerősen tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.

 

A Fidelitas korábban sorosozással tiltakozott

 

Az esemény közvetlen előzményéhez tartozik, hogy kedden délelőtt

 

a helyi Fidelitas néhány fős flashmobbal és közleménnyel is tiltakozott a konferencia megrendezése ellen. Kifogásolták, hogy a Debreceni Egyetemen „nyilvánvalóan politikai töltetű” eseményt készülnek megtartani. A konferencia témájáról egyáltalán nem beszéltek,

 

így azt sem magyarázták meg, hogy miből gondolják, hogy az tartalmi szempontból kifogásolható lenne. Közleményükből kiderült, hogy elsősorban a rendezvény szervezőivel és a panelek résztvevőivel voltak problémáik, mivel többek között korábbi SZDSZ-es politikusok és a Magyar Helsinki Bizottság jogásza is meghívást kaptak. 

 

A konferenciát a jelenlétükkel már nem tisztelték meg a Fidelitas tagjai. Csatár Péter, a Debreceni Egyetem (DE) dékánhelyettese is csak annyiban reagált a kritikáikra, hogy megnyitóbeszédében leszögezte: a konferenciával politikamentes, a tudomány talaján álló párbeszédet szeretnének folytatni a témáról. Dr. Iványi Zsuzsanna, a DE Germanisztikai Intézetének igazgatója hangsúlyozta, a konferencia nem csak az évforduló miatt aktuális, hanem azért is, mert az események feldolgozása még nem történt meg a társadalmi tudatosság szintjén. Giczey Péter szociológus, az Együtt Debrecenért egyesület elnöke pedig elmondta, 2009. augusztus 21-én nem volt jó debreceniként felébredni.

 

A gyilkosok Debrecenben történő elfogása felvet rengeteg kérdést: miért pont ők, miért pont itt, és egyáltalán hogyan keveredik bele ebbe az egészbe Debrecen városa?

 

Bárhol megtörténhetett volna?

 

A konferencia első paneljében a magyarországi romák helyzetével sokat foglalkozó Krémer Balázs és Nagy Zsófia szociológusok, valamint a gyilkosságokról 2012-ben Nem leszek áldozat címmel könyvet író Kácsor Zsolt újságíró arra keresték a választ, hogy miért pont Északkkelet-Magyarországon, és miért pont a kétezres évek végén került sor a romagyilkosságokra.

 

Krémer Balázs szociológus szerint a modernitás folyamán a magyar társadalomban eluralkodott a faji megkülönböztetésen alapuló gondolkodás, ez pedig kibeszéletlen maradt.

 

„Amikor demográfiai válságról beszélünk, valljuk be, a fehér faj kihalásáról beszélünk”

 

– mondta. A sorozatgyilkosság elkövetőit nyilvánvalóan jellemezte ez a fajta gondolkodás.

 

A magyarázathoz Krémer szerint hozzátartozik a magyar középosztály válsága is. Úgy látja, a középrétegek jelentős része borzasztóan sokat veszített a társadalmi rangjából és a magabiztosságából a rendszerváltás után. Krémer szerint a polgárőrségek és az őrző-védő szervezetek elterjedése miatt állam a kétezres évek végére elveszítette a legitim erőszakmonopóliumot. Egyre többen gondolhatták azt, hogy jogosultak az erőszak alkalmazására.

 

A fenti tényezők Krémer szerint az egész országra jellemzőek voltak, így a gyilkosságsorozat bárhol megtörténhetett volna.

 

Kácsor Zsolt újságíró viszont úgy látja: teljesen egyértelmű, hogy miért az északkeleti régióból kerültek ki a gyilkosok. Szerinte fontos előzmény volt Szögi Lajos 2006-os meglincselése, a Magyar Gárda 2007-es megalakulása, melynek tagjai jórészt ebből a térségből származtak, valamint a 2008-as válság is kiemelten sújtotta ezt a régiót. Fontos szempont még Kácsor szerint, hogy sok roma él Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében is.

 

Egy egész várost Kácsor szerint semmiképpen nem lehet felelősségre vonni a történtekért. Ugyanakkor az elkövetőknek volt szerepe Debrecen életében, hiszen a négy vádlott közül három is a Loki B-közép tagja volt. „Ebben a városban korántsem olyan erős a református szellemiség, mint ahogy azt a propaganda próbálja a mindennapokban erőltetni” – magyarázta Kácsor.

 

Kácsor hozzátette: ahhoz, hogy a gyilkossági sorozat ilyen sokáig eltarthasson, szükség volt egy nagyon komoly társadalmi támogatottságra is.

 

„Úgy emlékszem, a közvélemény egy jelentős része visszafojtott lélegzettel drukkolt a gyilkosoknak.

 

Nem volt nagy tiltakozás, a magyar társadalom nem mozdult meg ezeknek az embereknek a védelmében” – mondta.

 

A közeg szerepe: Gyurcsánytól a Kurucinfóig

 

Krémer Balázs szociológus szerint a kétezres években a politikai közbeszédben az agresszió lett a norma. A középosztály eladósodása és a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok gazdaságpolitikája pedig csak rontott a helyzeten.

 

„Ez az időszak tulajdonképpen a magyar kormányzat tehetetlen vergődésének korszaka is”

 

– mondta. Krémer értékelése szerint a kormány nem tudott mit kezdeni a problémákkal, amelyekkel szembesült. Az emberek pedig úgy gondolták, hogy nekik kell kézbe venniük a problémák kezelését.

 

Nagy Zsófia szociológus szerint ugyanakkor nem lehet mindent a körülményekre fogni. 

 

„Ezek az emberek döntéseket hoztak, nem különböző válságok áldozatai.”

 

Még ha hatást is gyakoroltak ugyan rájuk a korábban említett makrotényezők, nyilván nem azok követték el a gyilkosságokat.

 

Kácsor Zsolt a lehetséges magyarázatokat sorolva megemlítette még, hogy

 

szoros kapcsolatot lát a romagyilkosságok, valamint a Magyar Gárda és a Kurucinfó között.

 

Nem lehet szerinte figyelmen kívül hagyni 2008 júniusában a Pest megyei Galgagyörk esetét, ahol megjelent a Magyar Gárda, pár héttel később pedig már ott voltak a romagyilkosok is. De ugyanez történt meglátása szerint Tarnabodon is. A településről folyamatosan írt a Kurucinfó, szeptember 29-én pedig ott is megjelentek a romagyilkosok. „Az uszító portálok és szélsőjobbos alakulatok tevékenysége mindig is oda fog vezetni, hogy emberek gyilkolni fognak” – zárta mondandóját.

 

A beszélgetés közben többször is felmerült, hogy a romák elleni gyűlölet kéz a kézben járhat más kisebbségek elleni előítéletekkel is. Kiss Árpád elsőrendű vádlott ugyanis 2008-ban először a debreceni menekülttábor felé intézett lövéseket, ezt követően vett csak részt a romák elleni támadásokban. A beszélgető felek ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a többi vádlottnak nem voltak fenntartásai a menekültekkel szemben.

 

Arról ugyanakkor, hogy az elmúlt évek migránsellenes kampányainak lehetnek-e olyan következményei, mint amilyeneket Kácsor Zsolt a Kurucinfónak és a Magyar Gárdának tulajdonított, nem beszéltek a résztvevők.

 

NYITÓKÉP FORRÁSA: Debreceni Fidelitas / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kik szavazhatnak az önkormányzati választáson? Mi kell ahhoz, hogy ajánlhasd a kedvenc polgármesterjelöltedet? Tudsz-e máshol szavazni, mint a lakóhelyed? Összeszedtük.

Ez pedig nem jó jel a német ipari teljesítményre nagyban alapozó magyar gazdaságnak sem.

Az '56-os magyar szabadságharc leveréséről is ismert Ivan Konyev szobrát vörös festékkel öntötték le, a polgármester szerint maradhat úgy, ahogy van.

Ez a fotó önmagában érdekes képet fest a kapitalizmusról.

Meg sem jelentek annak a szerzőnek a könyvei, aki a KSH közben eltűnt adatai szerint a legnagyobb példányszámban jelent meg Magyarországon.

A hét kérdése

Miből néznéd ki, hogy valójában nem is létezik? Vagy mi az, amiről kifejezetten szeretnéd, hogy ne létezzen? Szavazz, és kiderül, mekkora a klubod!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás