+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. június 9. kedd, 14:03
A sokezer kilométerrel arrébb megölt George Floydra tudunk közösen emlékezni az interneten, hiszen úgysincs semmi tétje, de a környezetünkben tapasztalt problémákkal már nem foglalkozunk ilyen lelkesen.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A globalizáció úgy tűnik, végleg lezajlott, és az Egyesült Államok legyőzte a világot, hiszen előállította a tökéletes kulturális exportcikket: saját magát. Lehet itt jönni Kínával, ameddig egy kis megborzongáson kívül az égvilágon senkit nem érdekel, mi történik ott, amit csak tovább tetéz, hogy a neveiket is nehéz megjegyezni.

 

Ezzel szemben Amerika belső történései már megint úgy tűnnek, hogy a világ történései is egyben: most éppen az egész világ azt figyeli, mi ez a Black Lives Matter dolog,

 

hirtelen fontossá vált az angyalföldi lakótelepen, milyen arányban térdelnek rendőrök feketék nyakára Oklahomában, fideszes nénik tömkelege ismerkedett meg az antifa szó jelentésével

 

és nem is olyan régen az egész magyar internetet is elöntötték a George Floyddal szolidálást kifejező fekete négyzetek.

 

Egy percig sem szeretném elbagatellizálni George Floyd történetét, de Közép-Európából nézve ez a sok látványos statement az egyenlőségről valójában egyetlen egy dolgot viszonyít: azt, hogy a magyar társadalom végleg elvesztette a kapcsolatot a saját országával. Mivel az elmúlt években a magyar kormány is inkább a nemzetközi politikát akarja helyre rakni, mint a hazai dolgokat, annyira nem is szabad rajta meglepődni, hogy a lakosságot is az foglalkoztatja főleg, mi történik tőlünk 8000 kilométerre.

 

Alapesetben amúgy nem is lenne baj, hiszen szerintem is sokkal érdekesebb téma a türkmén diktatúra, mint mondjuk Kecskemét, de az a helyzet, hogy

 

ezúttal pont olyan témában érzi mindenki szükségesnek az amerikai helyzettel foglalkozni, amihez hasonló amúgy Magyarországon is létezik.

 

Csak ugye Magyarországon közéletről beszélni vékony jég: a közszereplők nem politikával foglalkozó része eleve lapít, ha bármiféle megosztó társadalmi kérdésről van szó. Hiszen egyrészt félnek pár rajongó elvesztésétől, másrészt pedig valóban bármikor benne van a pakliban, hogy később baj lehet egy-egy nyilvános véleménynyilvánításból: emlékezzünk csak arra, amikor Fluor Tomi egy olcsó sorosgyörgyözésért kikerült a közrádió lejátszási listájából.

 

Tehát van tétje, azt pedig nem szeretjük, hiszen még a végén mást gondol a főnök, és kirúg. Egy baj van ezzel: miközben George Floydot gyászoljuk teátrálisan az interneten, az már nem üti meg senki ingerküszöbét, hogy közben

 

az állam közpénzből tett pár év alatt egy országot muszlimgyűlölővé úgy, hogy a lakosok többsége maximum az Aladdin-rajzfilmben látott muszlimokat.

 

Amikor arról van szó, hogy ugyanez a magyar állam nem akar kifizetni a hangsúlyozottan roma származású embereknek a bíróság által jogerősen megítélt kártérítési pénzeket, vagy esetleg némi rásegítéssel sikerül elterjeszteni azt a fals infót, hogy Budapesten cigányok késeltek, erre az infóra pedig egy megemlékezésnek álcázott tüntetést is sikerül felhúzni, akkor már közel sem ennyire egyértelmű az ország kiállása a gyengébbek mellett.

 

Van ebben némi gyávaság is, hiszen szemben az Egyesült Államok rendőrhelyzetéről való okoskodással ezeknek még a végén tétje is lenne, vagy akár olyan ára, hogy az Instagramra posztolás helyett mondjuk tényleg ki kell menni az utcára nekünk is, netán véleményt ütköztetni más emberekkel. Ezek pedig már tényleg kívül esnek a komfortzónánkon.

 

A komfortzóna nagyjából egyenlő azzal, hogy ismerjük a legnépszerűbb hashtageket:

 

kiállunk az elnyomott feketék mellett, imádkozunk azokért a településekért, ahol történik valami katasztrófa, lecseréljük a profilképünket Facebookon, aztán csináljuk is tovább a dolgainkat, hiszen mindent megtettünk, amit lehetett.

 

Olvass még Fekő Ádámtól az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj nekünk!

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás