+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. december 19. szerda, 07:48
A felvett hitelben mért magyar államadósság szintje lassú tempóban csökken, a magyar állam hitelessége mégis nagyon labilissá vált. Minden belső feltétel adott hozzá, hogy a magyar jobboldal átka újra lesújtson.

Az állam által felvett hitelek összege jól tükrözi egy ország magatartását. Vannak vidékek, ahol a kormányok hosszú éveken keresztül növelik az állam adósságállományát, a lakosság pedig szavazatokkal támogatja ezt. A felvett hitelekből így szociális programokat finanszíroznak a kormányok, a tömegek örülnek, a hitelezők pedig állják a cechet – egészen addig, amíg kételkedni nem kezdenek az állam hitelességében.

 

Vajon vissza tudja az adott ország fizetni a maga előtt görgetett óriási adóssághegyet? – teszik fel maguknak a kérdést a hitelt nyújtók, és amikor az eladósodott ország kormánya újabb hitelért folyamodik, egyszer csak már nem adnak neki több pénzt. Sőt, kérik vissza a korábbi hiteleket, kamatostul. Ekkor jön a pénzügyi pánik, adósságválság, összeomlás, tüntetések, az álmodozás után eljön az ébredés fájdalmas pillanata.

 

A kormányok, amelyek felelőtlen ütemben veszik fel a hiteleket, általában tisztában vannak azzal, hogy tovább nyújtóznak a takarónál. Mégis ennek ellenkezőjét mondják a tömegeknek és a hitelezőknek, és talán önmagukat is becsapják a hamis illúziókkal. Felelőtlenül játszanak az ország hitelességével – a közgazdaságtan ezt nevezi baloldali populizmusnak.

 

Ezzel ellentétben a jobboldali populizmus – miközben sokszor egészen jól kordában tartja az államháztartás egyensúlyát – a szavazatok tömegét egy másik illúzióval szerzi meg: ellenségképek kreálásával, akik ellen a kormány és a nép összefogásának programját hirdetik meg. Jólét és gazdagodás helyett ez a fajta populizmus inkább biztonságot ígér a népnek. Ez a fajta politika egy ideig sokkal olcsóbbnak tűnik a baloldali populizmusnál, pedig hosszú távon ennek is nagy ára van: 

 

a nemzetközi konfliktusoknak egyre nagyobb hullámait kell kelteni, hogy a veszélyérzet és a harci helyzet illúzióját fenn lehessen tartani.

 

Az ilyen politika előbb sikeresen stabilizálja az ország pénzügyeit, majd az országot felesleges konfliktusba sodorja. A magyarországi jobboldal kulturális kódjaiban ez a viselkedés, úgy tűnik, nagyon mélyen benne van. A mai Magyarország sodródása sokban emlékeztet, sajnos, a dualista nemzetépítő politikára és a Bethlen-Teleki-féle korszakra.

 

Azért sajnos, mert minden aktuális eredményei ellenére mindkét kurzus megállíthatatlanul sodródott a totális konfliktusok felé. Amikor a feltüzelt hangulatnak az elit egy-egy tagja próbált ellenállni – mint Tisza István vagy Teleki Pál a világháborúk előestéjén –, igazából egy olyan mozdonyt próbáltak feltartóztatni a saját testükkel, amelyet saját maguk tüzeltek fel. 

 

A külföld elleni, „idegenek” elleni hangulatépítés brutális tehetetlenségi erővel sodorta az országot a külföld előtti teljes hitelvesztés, erkölcsi és politikai összeomlás felé.

 

Ami aztán minden eredményt megkérdőjelezett, zárójelbe tett. Ezekről a jobboldali reflexekről írt lesújtó kritikát Márai Sándor – késő bánat volt ez a háború utáni füstölgő romok között. 

 

Minden belső feltétel adott hozzá, hogy a magyar jobboldalnak ez az átka újra lesújtson. A totálisan központosított migránsellenes média és az eurokonform politikai irányzat teljes háttérbe szorítása mellett mindenre egyetlen, reflexszerű válasz buggyan fel a mélyből: a külföldiek (brüsszeliták, migránsok, sorosok) gonoszsága.

 

Bármilyen gőgösen és cinikusan nyugtázzák a kormánypárti, „új-jobboldali” elemzők Magyarországon, hogy a Soros-Brüsszel-Migráns-tengellyel való riogatás milyen (ijesztően) jól működik, igazából nem történik más, mint a baloldali populizmus esetén: az ország hitelességével szórakoznak.

 

Kollai István írása a Pozsonyban szerkesztett, idén hetven éves Új Szó napilapban jelent meg először. Azért olvashatod itt, az Azonnalin is, mert a két lap együttműködik ebben.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Most, hogy a Kvartal 95 alapítója maga lett Ukrajna elnöke, a stúdiónak találnia kell valakit, aki parodizálja majd. Ki tudja, akár még te is lehetsz az!

Tovább növelte előnyét a brit Konzervatívok vezetéséért vívott harcban a londoni expolgármester, a vitába új színt vivő Rory Stewart kiesett.

A bécsi szocdemek így tanítanák meg a kutyatartás alapjait. Szerinted kéne hasonló intézkedés itthonra is? Szavazz!

Bár már régóta ígérgetik ennek a három országnak, hogy beléphetnek a schengeni zónába, az Európai Bizottság illetékes biztosa most azt mondta: tényleg hamarosan Schengen-tagok lehetnek.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő mátrai szénerőművet azért záratná be a szervezet, hogy a lehető leggyorsabban a lehető legtöbb széndioxid-kibocsátást lehessen megspórolni.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Buda mellett, és még mindig van rá jegy! Június 19-22.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás