Rákényszerítettek egy díjat a tavalyi év egyik legjobb magyar sci-fi regényére

Kis magyar abszurd: hiába határolódott el az egyetlen magyar sci-fi irodalmi díjtól a szerző, mégis ő kapta az elismerést.

Tegnap tartották a HungaroCont, ami Magyarország legrégebbi sci-fi irodalmi találkozója. Ezen szokta kiosztani az Avana Egyesület Zsoldos Péter-díjakat, ami pedig Magyarország egyetlen sci-fi irodalmi díja. Annyit kell még róla tudni, hogy régóta viták övezik, ezért több, korábban a díjat elnyerő író már évek óta nem nevezte az új regényeit. (Itt, itt és itt lehet utánaolvasni.)

Az idei díjat a Brandon Hackett álnéven alkotó Markovics Botond kapta Xeno című regényéért, amit az Agave Könyvek adott ki tavaly. A csavar az, hogy Hackett az egyik szerző, aki direkt nem szokta jelölni magát a díjra; most azonban úgy változtatták meg a szabályzatot, hogy bárki jelölhetett könyvet. A jelöltlista nyilvánosságra kerülése után vele együtt László Zoltán is tiltakozott az ellen, hogy akaratuk ellenére jelöljék őket a díjra, de nem sikerült elérniük, hogy töröljék a nevüket.

ennek megfelelően a díjat és a pénznyereményt nem is vette át.

A Xeno egyébként tényleg a tavalyi év legjobb hazai sci-fi könyve volt, alaptémáját pedig a menekültválság és az itthon elaharpózó xenofóbia inspirálta. A történet szerint a közeli jövőben egy titokzatos idegen faj érkezik a Naprendszerbe, akik mindenféle magyarázat nélkül féreglyukak ezreivel kötik össze a Föld bolygót három másik bolygóval, és az embereket, illetve az idegen lényeket kölcsönös lakosságcserére kényszerítik.

A balhé mellett már-már el is felejtődik a tény, hogy a novellák között pedig Fedina Lídia nyert, aki ezzel ő az első nő a Zsoldos-díj húsz éves történetében, aki bármelyik kategóriában elnyerte az elismerést. Győztes munkája, a Nincs, ki üzenjen a Galaktika 324. számában jelent meg. A közönségdíjat Bakti Viktor Integrálva című regénye kapta.