+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2018. október 23. kedd, 08:05
Elismerjük a bátorságot, de érzelmileg nem tudunk viszonyulni hozzá. Nem a mienk volt, nem sokkal van több közünk hozzá, mint a Prágai Tavaszhoz.

Ezt a cikket az Azonnali Reggeli fekete nevű hírlevelének olvasói már tegnap reggel megkapták postaládájukba. Kérj hírlevelet te is!

 

Majdnem úgy kezdtem, hogy jó reggelt kívánok a legkevésbé jelentős nemzeti ünnepen. Ez persze nem lenne igazságos, de tény, hogy

 

október 23-a nekünk, erdélyieknek sokáig fehér folt volt, és többnyire még mindig az. Tudtuk persze, hogy fontos, ismertük Nagy Imre nevét,

 

tudtunk tankokról és Molotov-koktélokról, de többségünk gyakorlatilag körülbelül ennyit. Több oka is van ennek, egyrészt én iskoláimban végig a még rendszerváltás előtt diplomát szerzett tanároktól tanultam történelmet, akik nem voltak túl képzettek a témában, ha meg igen, akkor is le kellett adni a penzumot, Románia történelmét, és erre nem maradt idő.

 

Másrészt meg az erdélyi történetírásnak amúgy is van egy vákuuma: a második világháború után nagyon kevés életmű, esemény van feldolgozva. Harmadrészt pedig '56-ban éppen, hogy megnyíltak kissé a határok, hogy aztán megint jó hosszan bezáruljanak, tehát nem volt igazán szerves kapcsolat az erdélyi magyarok és a magyarországiak között, s mint ilyen,

 

ez magyarországi ügy volt, nem haltak meg ott a mieink. Holott egy fenét volt csak magyarországi ügy!

 

Erdélyben bár igaz, hogy alig volt forradalmi kezdeményezés, de a politikai és kulturális elit életét nagy mértékben meghatározta '56. Hiába ítélte el az erdélyi magyar értelmiség szinte kivétel nélkül (a méltatlanul elfeledett Jordáky Lajos például nem) nyilatkozatban a forradalmat, az állam ürügyet látott arra, hogy a nacionalista és revizionista eszmékre hivatkozva tisztogatásba kezdjen. 

 

Ezrek kerültek börtönbe, és arányaiban többen a Magyar Autonóm Tartományból, mint az ország többi részéről. A magyar forradalom adott löketet az államnak az etnikai arányok megváltoztatásának felerősítéséhez, ami a Magyar Autonóm Tartomány megszüntetéséhez vezetett (itt egy szöveg a történeti áttekintéshez).

 

Még egy rövid megjegyzés az azonosulás nehézségeihez: ha egyszer a mostani magyar kormánynak sincs nagyon mit kezdenie az '56-os örökséggel, azzal, hogy végső soron az mégis többnyire egy szocialista forradalom volt; úgy az erdélyi magyaroknak végképp nincs mit ezzel mit kezdeniük, hiszen nyolcvan év alatt az erdélyi baloldali mozgalmakról sem igazán beszélnek széles körben – mintha bizony nekünk ott csak és kizárólag nemzeti irányvonalas megmozdulásaink lettek volna.

 

1956 tehát kicsit olyan nekünk, mint egy olyan féltestvér, akit sosem látott az ember, aztán találkozik vele, kedvelnie kellene, de tulajdonképpen nem tartja családtagnak.

 

Míg evidens, hogy Erdély Szent István államának részének tudja érezni magát, és még inkább involváltnak az 1848-49-es eseményekben, addig a Corvin-köz, Mindszenty és Rajk nem jelent sokat. És ez nem úgy megy, hogy akarjuk, és aztán előbb-utóbb majd jelenteni fog.

 

Mert elismerjük a bátorságot, de érzelmileg nem tudunk viszonyulni hozzá.

 

Nem a mienk volt, nem sokkal van több közünk hozzá, mint a Prágai Tavaszhoz.

 

De persze úgy tartjuk, hogy tiszteletreméltó tettek mentek végbe. Ahhoz, hogy ez változzon, talán az kell, hogy felfedezzük és széles körben megismertessük az erdélyi magyar, román és német anyanyelvű '56-osokat, a Szoboszlay-per áldozatait, meg a temesvári diákokat.

 

Tetszett a cikk? Ha kérsz még ilyeneket, iratkozz fel a Reggeli fekete nevű hírlevelünkre! Hetente háromszor küldjük!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás