+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Katona Mariann
2018. július 18. szerda, 17:40
Zaklatás az utcán leszólítani egy képviselőt? A nyaralásán odamenni hozzá? Hétvégén egy újságírónak felhívni? Gumiszabállyal védené a képviselők magánéletét a Fidesz.

Újabb törvényt módosítana a Fidesz annak érdekében, hogy – mások mellett az országgyűlési képviselőket, vagy éppen a minisztereket – ne lehessen csak úgy, bármikor zaklatni. A zaklatást itt szó szerint kell érteni, hiszen a büntető törvénykönyvben éppen ez a tényállás egészülne ki. Bár a metoo-botrányok kapcsán a zaklatásnak gyakran tulajdonítanak szexuális jellegű jelentést, büntnetőjogilag ez teljesen mást jelent: azt, ha valaki mást – alapvetően bárkit – az akarata ellenére rendszeresen felkeres, telefonon hívogat, leszólít, és hasonlók.

 

Czunyiné Bertalan Judit módosító javaslata  külön nevesítené azt az esetet, ha egy hivatalos személyt „hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben” zaklatnak – nem mintha a zaklatás általános tényállása eddig nem vonatkozott volna bárkire, tehát a politikusokra is –, és ilyesmiért két, vagy akár három év szabadságvesztés is járhatna.

 

A megfogalmazás gumiszabálynak tűnik, és igen nehezen értelmezhető.

 

Ki mondja meg például, hogy a köztársasági elnök mikor van a hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen?

 

Pláne, mikor van a hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető időben? De ugyanez igaz egy országgyűlési képviselőre, egy miniszterre, vagy egy államtitkárra is.

 

Az ellenzéki politikusok is csak a sötétben tapogatóznak

 

Igyekeztünk a parlamenti pártoktól megtudni a válaszokat ezekre a kérdésekre, de látszólag az ellenzék is sötétben tapogatózik. A jobbikos Jakab Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy őt bármikor megszólítja egy választó, akár a boltban, akár a háza előtt, akkor képviselői minőségében fog vele beszélgetni. Vagyis, esetében nincs olyan, hogy hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető hely. Úgy látja, hogy megint a politikusok védelmében hoznak egy jogszabályt, a politikusokat meg akarják védeni az emberektől.

 

Márpedig szerinte olyan ne lépjen politikusi pályára, akit meg kell védeni a választóktól.

 

A Jobbik véleménye már csak azért is érdekes, hiszen a mostani tervnek az alapja az Alaptörvény nemrég elfogadott módosítása, amely a gyülekezési joggal szemben erősebben védi a magánélethez való jogot, és ezt a Jobbik is megszavazta.

 

Erre rímel egyébként az új gyülekezési törvényről szóló javaslat is, amely széleskörű mérlegelést biztosít a hatóságoknak, hogy betiltsanak egy tüntetést, többek között a magánszférához való jogra hivatkozva. Nem nehéz erről a politikusok háza előtt tartott demonstrációkra asszociálni. Ugyanezen a logikán alapszik a mostani javaslat is. Jakab Péter kérdésünkre azonban azt mondta, hogy az alapvetéssel, vagyis a magánélet védelmével egyetértenek, az már más kérdés, hogy azt milyen tartalommal töltik meg.

 

A Jobbikhoz hasonlóan az LMP is amiatt aggódik, hogy a kormánypártok tovább szűkítik a politikai viták nyilvánosságát, és a politikusok aránytalan büntetőjogi védelmet kapnak. Márpedig egy politikusnak, ezt ők is elismerik, többet kell tűrnie – legalábbis ennyit közölt kérdésünkre a párt sajtóosztálya.

 

Az MSZP-s Harangozó Tamás egy másik érdekes szempontot is behozott. Hivatalos személynek ugyanis rengetegen minősülnek, a bírótól kezdve a közjegyzőn keresztül, egészen a halőrig.

 

„Ez olyan mint az ötvenes évek. Sarkosan fogalmazva, ha a rendőrre, képviselőre, hivatalnokra bármit mersz mondani, mész a börtönbe.”

 

Harangozó Tamás megfogalmazása szerint ez tehát egyértelmű erőfitogtatás, nem más.

 

A javaslatot egyébként úgynevezett kivételes eljárásban nyújtották be, vagyis csak hétfőn került be a parlament elé, de pénteken már szavaznak is róla. Kerestük természetesen a törvényjavaslat benyújtóját, Czunyiné Bertalan Juditot is, de egyelőre nem sikerült elérnünk. A Fidesz a képviselő elfoglaltságaira hivatkozott, de azt írták, igyekeznek időt szakítani, hogy mégis beszélni tudjon velünk.

 

NYITÓKÉP: Czunyiné Bertalan Judit / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás