1992. április 6-tól kezdődően a bosnyák fővárost négy évig tartották folyamatosan ostrom alatt a szerbek. Hogyan vészelték át Szarajevó lakói a mindennapokat, az izoláltságot, az élelmiszerhiányt és a különböző járványokat? És mi a helyzet most, hogy a koronavírus miatt újra kijárási tilalom van?

A monarchia, az 1984-es téli olimpia és a boszniai háború emlékei keverednek Bosznia-Hercegovina fővárosában, ahol ennek tetejébe minden sarkon van egy mecset. Mondunk hét tuti tippet, amit nem érdemes kihagyni Szarajevóban és környékén.

Az Iszlám Állam több mint száz boszniai tagja vár arra, hogy hazaszállítsák Szíriából hazájába. Szarajevó azonban még nem tudja, mit kezdjen a többségükben nőkkel és gyerekekkel.

Az ankarai kormány azt kéri Szarajevótól: adják ki a gülenistákat, akiket a török kormány a 2016-os puccs megszervezésével vádol. Noha mind a bosnyák, mind a szerb nacionalisták jó viszonyt ápolnak Recep Tayyip Erdoğannal, a boszniai legfelsőbb bíróság már tavaly kimondta: a gülenisták nem terroristák, azaz nem lehet kiadatni őket Törökországnak.

Szeptemberben szivárványszínbe öltözhet Bosznia-Hercegovina fővárosa, Szarajevó.

A hágai Jugoszlávia-bíróság utódszervezete ma meghozta az utolsó, még függőben lévő ügyben is az ítéletet: súlyosbítva az első fok három évvel ezelőtti ítéletét, életfogytigalni börtönre ítélte Radovan Karadžićot, a boszniai Republika Srpska egykori elnökét.

Egy kis alkotmányos válság mindig jól jön a boszniai nacionalista pártoknak. Most éppen a bosnyák (muzulmán) nacionalisták akarják a szerb országrész nevét megváltoztatni. A látszólagos ellenfelükkel azonban közben meg kormányzásra készülnek.

A két szarajevói csapat egymás elleni meccsén a lelátón sokkal izgalmasabb dolgok történtek, mint a pályán, amit olykor látni se lehetett a sűrű füsttől. A rohamrendőrök szokásos kiegészítői a szarajevói derbinek, de magyar drukkereket és Videoton-sálat is lehetett találni a lelátón.