+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Dániel
2019. október 6. vasárnap, 09:27
Az Iszlám Állam több mint száz boszniai tagja vár arra, hogy hazaszállítsák Szíriából hazájába. Szarajevó azonban még nem tudja, mit kezdjen a többségükben nőkkel és gyerekekkel.

Az Egyesült Államok támogatásával bíró kurd erők által működtetett északkelet-szíriai menekülttáborokban mintegy 110 boszniai dzsihadista tartózkodik. A Balkan Insight értesülései szerint köztük 30 nő, 70 gyerek és 10 férfi van. Ez az arány szemléltető, ugyanis az al-Hol menekülttáborban becslések szerint mintegy 70 ezer ember tartózkodik, akiknek a többsége nő és gyerek. Az ENSZ szerint a táborban uralkodó körülmények folyamatosan romlanak,

 

idén már 390 gyerek halt bele kezelhető betegségekbe.

 

Bosznia-Hercegovina lakosságának nagyjából a fele muszlim. A hatóságaik jelenleg azon dolgoznak, hogy a terrorszervezetbe belépett állampolgáraikat hazaszállítsák, de abban megoszlik a vélemény, hogy mit is kezdjenek a nőkkel és gyermekeikkel. 

 

Korábban Dragan Mektic, Bosznia-Hercegovina belbiztonsági minisztere kijelentette

 

ahelyett, hogy megfosztanák az állampolgárságuktól, otthon állítják bíróság elé a terroristákat. Jóllehet, a tárcavezető vélhetően a férfiakra gondolt, a nők és gyerekek sorsa továbbra is kényes kérdés.

 

Becslések szerint több mint 40 ezer külföldi utazott Szíriába és Irakba, hogy belépjen a terrorszervezetbe.

 

A külföldiek többek közt Csecsenföldről, Afganisztánból, Kína ujgurok lakta tartományából, Tádzsikisztánból, közel-keleti, észak-afrikai országokból származnak, de Európából, így Németországból, Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából és az Egyesült Királyságból is sokan csatlakoztak a terrorszervezethez. 

 

Ebből a több mint 40 ezer dzsihadistából legalább hétezren tértek haza származási országukba. Persze van olyan ország, amely hallani sem akar a dzsihadista állampolgárai repatriálásáról, azok meg, amelyek visszafogadják őket, nem feltétlenül tudják megfelelően rehabilitálni őket. Erre ugyanis nincs univerzális formula. 

 

Bosznia sem akar nőket büntetni

 

A boszniai biztonsági ügynökségek információi szerint több olyan nő is van, aki aktívan részt vett a harci cselekményekben, vagy az Iszlám Állam vallási rendőrségében „szolgáltak”, aminek berkein belül bűncselekményeket követtek el civilek ellen. A balkáni állam azonban

 

egyelőre nem emelt vádat, vagy adott ki elfogatóparancsot egyetlen, ISIS-hez kötődő női állampolgára ellen sem, ügyvédek szerint pedig ha nem is terrorizmus vádjával, gyermekek veszélyeztetése miatt bíróság elé lehetne őket állítani.

 

Branko Peric bíró viszont nem látja annak értelmét, hogy a hazatérő nőket bűnvádi eljárás alá helyezzék. Meglátása szerint mégiscsak nőkről, mi több, anyákról van szó, akiknek a gyermekeik megfelelő nevelésére kell koncentrálniuk. Pont ezért más módon kell a visszatérésüket kezelni.

 

Malik Garibija boszniai munkaügyi miniszter álláspontja az, hogy a nőket kizárólag áldozatként szabad kezelni. Szerinte ezek a nők és gyerekek nem azok, akik a fronton harcoltak, hanem maguk is az erőszak valamely formájának elszenvedői. Olyan dolgokat láthattak és élhettek meg, amelyek mély nyomot hagytak bennük, a boszniai társadalom ezért két választási lehetőség előtt áll: nem törődik a hazatérő nőkkel és gyerekekkel, vagy megtesz mindent, hogy mielőbb a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. A tárcavezető hozzátette: 

 

különleges csoportot állítanak fel, hogy a Szíriából hazatérő nőkkel és gyerekekkel foglalkozzanak.

 

Az Európia Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bosznia-hercegovinai missziója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az ország, főleg az anyagi források hiánya miatt jelenleg nem áll készen arra, hogy hatékonyan rehabilitálja és reintegrálja az Iszlám Állam egykori tagjait. A nemzetközi szervezet szerint a visszatérőket befogadó közösségeknek el kell kerülniük azt, hogy megbélyegezzék vagy előítélettel fogadják a nőket és a sok esetben az Iszlám Állam fennhatósága alatt álló területeken született gyermekeiket. A gyerekeknek biztonságos környezetet kell teremteni, és szavatolni azt, hogy folyamatosan érintekezzenek az őket körülvevő világgal – hangsúlyozta az EBESZ.

 

BORÍTÓKÉP: Pixabay & Wikimedia Commons, Kiss Dániel / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

Három ütemben érkezik nagy mennyiségben a Sputnik-V hazánkba, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Gulyás Márton és a Partizán műsora Gajdics Ottóval tarolt, TGM és a többi véleményvezér pedig a nyomukban!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás