+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Dániel
2019. október 6. vasárnap, 09:27
Az Iszlám Állam több mint száz boszniai tagja vár arra, hogy hazaszállítsák Szíriából hazájába. Szarajevó azonban még nem tudja, mit kezdjen a többségükben nőkkel és gyerekekkel.

Az Egyesült Államok támogatásával bíró kurd erők által működtetett északkelet-szíriai menekülttáborokban mintegy 110 boszniai dzsihadista tartózkodik. A Balkan Insight értesülései szerint köztük 30 nő, 70 gyerek és 10 férfi van. Ez az arány szemléltető, ugyanis az al-Hol menekülttáborban becslések szerint mintegy 70 ezer ember tartózkodik, akiknek a többsége nő és gyerek. Az ENSZ szerint a táborban uralkodó körülmények folyamatosan romlanak,

 

idén már 390 gyerek halt bele kezelhető betegségekbe.

 

Bosznia-Hercegovina lakosságának nagyjából a fele muszlim. A hatóságaik jelenleg azon dolgoznak, hogy a terrorszervezetbe belépett állampolgáraikat hazaszállítsák, de abban megoszlik a vélemény, hogy mit is kezdjenek a nőkkel és gyermekeikkel. 

 

Korábban Dragan Mektic, Bosznia-Hercegovina belbiztonsági minisztere kijelentette

 

ahelyett, hogy megfosztanák az állampolgárságuktól, otthon állítják bíróság elé a terroristákat. Jóllehet, a tárcavezető vélhetően a férfiakra gondolt, a nők és gyerekek sorsa továbbra is kényes kérdés.

 

Becslések szerint több mint 40 ezer külföldi utazott Szíriába és Irakba, hogy belépjen a terrorszervezetbe.

 

A külföldiek többek közt Csecsenföldről, Afganisztánból, Kína ujgurok lakta tartományából, Tádzsikisztánból, közel-keleti, észak-afrikai országokból származnak, de Európából, így Németországból, Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából és az Egyesült Királyságból is sokan csatlakoztak a terrorszervezethez. 

 

Ebből a több mint 40 ezer dzsihadistából legalább hétezren tértek haza származási országukba. Persze van olyan ország, amely hallani sem akar a dzsihadista állampolgárai repatriálásáról, azok meg, amelyek visszafogadják őket, nem feltétlenül tudják megfelelően rehabilitálni őket. Erre ugyanis nincs univerzális formula. 

 

Bosznia sem akar nőket büntetni

 

A boszniai biztonsági ügynökségek információi szerint több olyan nő is van, aki aktívan részt vett a harci cselekményekben, vagy az Iszlám Állam vallási rendőrségében „szolgáltak”, aminek berkein belül bűncselekményeket követtek el civilek ellen. A balkáni állam azonban

 

egyelőre nem emelt vádat, vagy adott ki elfogatóparancsot egyetlen, ISIS-hez kötődő női állampolgára ellen sem, ügyvédek szerint pedig ha nem is terrorizmus vádjával, gyermekek veszélyeztetése miatt bíróság elé lehetne őket állítani.

 

Branko Peric bíró viszont nem látja annak értelmét, hogy a hazatérő nőket bűnvádi eljárás alá helyezzék. Meglátása szerint mégiscsak nőkről, mi több, anyákról van szó, akiknek a gyermekeik megfelelő nevelésére kell koncentrálniuk. Pont ezért más módon kell a visszatérésüket kezelni.

 

Malik Garibija boszniai munkaügyi miniszter álláspontja az, hogy a nőket kizárólag áldozatként szabad kezelni. Szerinte ezek a nők és gyerekek nem azok, akik a fronton harcoltak, hanem maguk is az erőszak valamely formájának elszenvedői. Olyan dolgokat láthattak és élhettek meg, amelyek mély nyomot hagytak bennük, a boszniai társadalom ezért két választási lehetőség előtt áll: nem törődik a hazatérő nőkkel és gyerekekkel, vagy megtesz mindent, hogy mielőbb a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. A tárcavezető hozzátette: 

 

különleges csoportot állítanak fel, hogy a Szíriából hazatérő nőkkel és gyerekekkel foglalkozzanak.

 

Az Európia Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bosznia-hercegovinai missziója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az ország, főleg az anyagi források hiánya miatt jelenleg nem áll készen arra, hogy hatékonyan rehabilitálja és reintegrálja az Iszlám Állam egykori tagjait. A nemzetközi szervezet szerint a visszatérőket befogadó közösségeknek el kell kerülniük azt, hogy megbélyegezzék vagy előítélettel fogadják a nőket és a sok esetben az Iszlám Állam fennhatósága alatt álló területeken született gyermekeiket. A gyerekeknek biztonságos környezetet kell teremteni, és szavatolni azt, hogy folyamatosan érintekezzenek az őket körülvevő világgal – hangsúlyozta az EBESZ.

 

BORÍTÓKÉP: Pixabay & Wikimedia Commons, Kiss Dániel / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás