Októberben jönnek a választások.
Izrael miniszterelnöke köszönetet mondott Bosznia-Hercegovinának is, mert az ország kiállt a zsidó állam mellett a jelenlegi konfliktusban. Erről azonban nem mindenki értesült Szarajevóban: a bosnyák társállamelnök és Szarajevó polgármestere kifejezetten Gáza mellett szólalt fel. A szerblakta részen viszont kint voltak az izraeli zászlók. Belobbantja a közel-keleti konfliktus a bosznia-hercegoviniai feszültségeket is?
Benjamina Karić fiatal szocdem politikust múlt héten választották meg Szarajevó élére. A korábbi muzulmán-nacionalista vezetéstől már abban is eltér, hogy ő egyetlen nemzetiséghez se akar tartozni, mert a bosnyákok, szerbek és horvátok közötti megosztottság helyett egy közös bosznia-hercegovinai identitásban bízik.
Csütörtökön elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, azaz „Jovo bácsi”, aki azzal vált híressé és választott új hazájában, Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a boszniai főváros 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.
A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság tagjai és munkatársai már megkapták a kínai koronavírus elleni oltást – mégpedig a szomszédos Szerbiában. Az országban lockdown nincs, a taláros testület is ellenzett minden korlátozást.
Vahidin Preljević a szarajevói egyetem tanáraként az egyik legismertebb értelmiségi hang az országban. Az Azonnalinak nyilatkozva a daytoni egyezmény teremtette Bosznia hibáiról beszél. Szerinte a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz valódi béke. A Habsburgokat – és főleg a magyar Kállay Bénit – hozza fel példaként, miként lehetne közös identitást teremteni a ma etnikailag szétszabdalt országban.
Aki szeret utazni, annak a koronavírus-járvány rendesen megnehezíti most a dolgát. Álmodozni viszont lehet, és érdemes is: a daytoni békeszerződés 25. évfordulójának alkalmából elmondjuk azt is, miért Szarajevóba vezessen az első utad, ha megnyílnak a határok.
Az osztrák-spanyol származású, Norvégiában oktató Sabrina P. Ramet a világ legismertebb Jugoszlávia-kutatója. Az Azonnalinak adott interjúban elmondja, mi vezetett a polgárháborúhoz Boszniában, és hogy hol tévedtek nagyot a nemzetközi szereplők. A daytoni egyezmény kapcsán nem táplál 25 év után se illúziókat: az ott megszületett békéből szerinte nem lesz egységes állam sohasem.
A szarajevói külügyminisztérium tiltakozott az ellen, hogy Magyarország szembemenve az Európai Unió politikájával a balkáni országban csak a szerbek felügyelte országrésznek nyújt támogatást a járvány elleni védekezésben.