+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 10. péntek, 20:41
Örvendeznek a dzsihadisták, és jó okuk van rá: Szulejmánival egyik legkomolyabb ellenfelüket veszítették el, és amíg az USA és Irán egymással vannak elfoglalva, az Iszlám Állam levegőhöz jut.

Onnan kapott támogatást Donald Trump amerikai elnök, ahonnan a legkevésbé számított rá: az Iszlám Állam terrorszervezet pénteken üdvözölte, hogy egy Trump által elrendelt amerikai dróntámadásban január 3-án meghalt Kasszem Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges hadtestének vezetője – tudósít a BBC.

 

Persze ilyen közvetlenül azért a terrorszervezet sem dicsérte az Egyesült Államokat, közleményében ugyanis

 

a tábornok megölését a dzsihadistákat segítő isteni beavatkozásként értékelte:

 

de arról, hogy végső soron mégiscsak az Egyesült Államok rendelte el a Szulejmáni elleni támadást, nem tett említést.

 

De miért örül ennek mégis az Iszlám Állam?

 

Hát azért, mert a síita Irán - ezen belül is Szulejmáni a Forradalmi Gárda Jeruzsálem (Qodsz) Hadtestének vezetőjeként – a radikális szunniták, köztük az Iszlám Állam kérlelhetetlen ellenfele volt. Ahogy Sárközy Miklós iranista nemrég az Azonnalinak adott interjújában is rávilágított:

 

„Szulejmáni kisöpörte az ISIS-t Irakból, nélküle ez aligha sikerült volna”.

 

Irán az Irakon és Szírián át a Földközi-tengerig terjedő érdekszféráját (az úgynevezett síita félholdat) ugyanis nagyban akadályozta az Iszlám Állam jelenléte, így a perzsa állam is kivette a részét a terrorszervezet elleni harcból. No meg az Irakban állomásozó, Egyesült Államok-vezette nemzetközi koalíció is jelentős részt vállalt az Iszlám Állam elleni harcban, csakhogy Szulejmáni megölése után az Egyesült Államok és ott tartózkodó szövetségesei rögtön bejelentették: elsődleges feladatuk egyelőre, hogy magukat védjék.

 

Az Iszlám Államnak tehát nem csak az kedvez, hogy Szulejmáni képében az egyik legveszélyesebb és legtapasztaltabb ellenfelüket vesztették el, hanem az is, hogy az Egyesült Államok és Irán közti szembenállás következtében az IS-ellenes nemzetközi koalíció is defenzívába szorult.

 

Egymást ütik az ellenségeik

 

Irakban is a terroristák kezére játszik a nemzetközi csapatok visszaszorulása, hiszen az ottani elit katonai és rendőri egységeket pont a nemzetközi koalíció képezte ki, most azonban többek között az Egyesült Államok, Dánia és Németország is beszüntette a kiképzést. Mindezek miatt most megnyílik a lehetőség a „kalifátus” előtt,

 

hogy az utóbbi évek folyamatos gyengülése után kis levegőhöz jussanak és újra teret nyerjenek.

 

Az Iszlám Államot tehát, mint territoriális egységet sikerült megszüntetni, kisöpörni Irak területéről, valamint Szíriában is jelentősen csökkenteni a befolyását. Ugyanakkor hiába halt meg vagy került börtönbe a szervezet rengeteg tagja, az Iszlám Állam, mint terrorszervezet jelenleg is működik. Az pedig csak a dzsihadistáknak segít, ha ellenfeleik közül ketten (az Egyesült Államok és Irán) egymással vannak elfoglalva.

 

Kasszem Szulejmánit egy, a bagdadi reptér közelében történt amerikai dróntámadás ölte meg január 3-án. Pár nap múlva Irán légitámadásokkal válaszolt (ezekben senki nem sérült meg), a légicsapások után pár órával (egyre inkább úgy tűnik, iráni rakéták miatt) lezuhant egy ukrán utasszállító gép is. Az esetről bővebben itt írtunk, Szalai Máté itt fejtette ki, milyen hatása is lehet a Szulejmáni-ügynek, nemrég pedig Sárközy Miklós iranistát kérdeztük meg, hová vezethet a konfliktus.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás