+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 10. péntek, 20:41
Örvendeznek a dzsihadisták, és jó okuk van rá: Szulejmánival egyik legkomolyabb ellenfelüket veszítették el, és amíg az USA és Irán egymással vannak elfoglalva, az Iszlám Állam levegőhöz jut.

Onnan kapott támogatást Donald Trump amerikai elnök, ahonnan a legkevésbé számított rá: az Iszlám Állam terrorszervezet pénteken üdvözölte, hogy egy Trump által elrendelt amerikai dróntámadásban január 3-án meghalt Kasszem Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges hadtestének vezetője – tudósít a BBC.

 

Persze ilyen közvetlenül azért a terrorszervezet sem dicsérte az Egyesült Államokat, közleményében ugyanis

 

a tábornok megölését a dzsihadistákat segítő isteni beavatkozásként értékelte:

 

de arról, hogy végső soron mégiscsak az Egyesült Államok rendelte el a Szulejmáni elleni támadást, nem tett említést.

 

De miért örül ennek mégis az Iszlám Állam?

 

Hát azért, mert a síita Irán - ezen belül is Szulejmáni a Forradalmi Gárda Jeruzsálem (Qodsz) Hadtestének vezetőjeként – a radikális szunniták, köztük az Iszlám Állam kérlelhetetlen ellenfele volt. Ahogy Sárközy Miklós iranista nemrég az Azonnalinak adott interjújában is rávilágított:

 

„Szulejmáni kisöpörte az ISIS-t Irakból, nélküle ez aligha sikerült volna”.

 

Irán az Irakon és Szírián át a Földközi-tengerig terjedő érdekszféráját (az úgynevezett síita félholdat) ugyanis nagyban akadályozta az Iszlám Állam jelenléte, így a perzsa állam is kivette a részét a terrorszervezet elleni harcból. No meg az Irakban állomásozó, Egyesült Államok-vezette nemzetközi koalíció is jelentős részt vállalt az Iszlám Állam elleni harcban, csakhogy Szulejmáni megölése után az Egyesült Államok és ott tartózkodó szövetségesei rögtön bejelentették: elsődleges feladatuk egyelőre, hogy magukat védjék.

 

Az Iszlám Államnak tehát nem csak az kedvez, hogy Szulejmáni képében az egyik legveszélyesebb és legtapasztaltabb ellenfelüket vesztették el, hanem az is, hogy az Egyesült Államok és Irán közti szembenállás következtében az IS-ellenes nemzetközi koalíció is defenzívába szorult.

 

Egymást ütik az ellenségeik

 

Irakban is a terroristák kezére játszik a nemzetközi csapatok visszaszorulása, hiszen az ottani elit katonai és rendőri egységeket pont a nemzetközi koalíció képezte ki, most azonban többek között az Egyesült Államok, Dánia és Németország is beszüntette a kiképzést. Mindezek miatt most megnyílik a lehetőség a „kalifátus” előtt,

 

hogy az utóbbi évek folyamatos gyengülése után kis levegőhöz jussanak és újra teret nyerjenek.

 

Az Iszlám Államot tehát, mint territoriális egységet sikerült megszüntetni, kisöpörni Irak területéről, valamint Szíriában is jelentősen csökkenteni a befolyását. Ugyanakkor hiába halt meg vagy került börtönbe a szervezet rengeteg tagja, az Iszlám Állam, mint terrorszervezet jelenleg is működik. Az pedig csak a dzsihadistáknak segít, ha ellenfeleik közül ketten (az Egyesült Államok és Irán) egymással vannak elfoglalva.

 

Kasszem Szulejmánit egy, a bagdadi reptér közelében történt amerikai dróntámadás ölte meg január 3-án. Pár nap múlva Irán légitámadásokkal válaszolt (ezekben senki nem sérült meg), a légicsapások után pár órával (egyre inkább úgy tűnik, iráni rakéták miatt) lezuhant egy ukrán utasszállító gép is. Az esetről bővebben itt írtunk, Szalai Máté itt fejtette ki, milyen hatása is lehet a Szulejmáni-ügynek, nemrég pedig Sárközy Miklós iranistát kérdeztük meg, hová vezethet a konfliktus.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás