+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2019. március 20. szerda, 16:48
A hágai Jugoszlávia-bíróság utódszervezete ma meghozta az utolsó, még függőben lévő ügyben is az ítéletet: súlyosbítva az első fok három évvel ezelőtti ítéletét, életfogytigalni börtönre ítélte Radovan Karadžićot, a boszniai Republika Srpska egykori elnökét.

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett emberiségellenes és háborús bűnök megítélésére létrejött bíróság (ICTY) egyik utolsó döntésében három évvel ezelőtt negyven év szabadságvesztésre ítélte Radovan Karadžićot, ami az akkor már hetvenegy éves egykori politikus esetében gyakorlatilag életfogytiglant jelentett.

 

Többek között Srebrenicáért – amely a második világháború után Európa területén az egyetlen, nemzetközi jogilag népirtásnak ítélt esemény – kapta Karadžić a súlyos ítéletet, de a népirtás – mint a nemzetközi büntetőjog legsúlyosabb bűncselekménye – mellett más boszniai tetteiért, így például Szarajevó ostromáért emberiségellenes és háborús bűntettek kapcsán is megállapította a hágai törvényszék a bűnösséget. (A Szabad Európa Rádió ebben a videóban szedte össze a szerb politikus elleni vádakat.)

 

Karadžić akkor fellebbezett, de időközben – amint az tervbe is volt véve – a nemzetközi bíróság 2017-ben befejezte a munkáját. A még folyamatban lévű kevés fellebbezési ügyről a törvényszék utódja, amely gyakorlatilag az irattárat fogja kezelni, volt jogosult dönteni.

 

Karadžić ügyében pedig – majdnem napra pontosan az 2016. március 24-i elsőfokú ítéletet után három évvel – ma született meg az immáron jogerős döntés: Karadžićnak negyven évre szóló ítéletét a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosbította, bár ténylegesen a negyven év is életfogyitglant jelentett már.

 

Ezzel a bíróság azt is megerősítette:

 

a boszniai polgárháborúban (amit néhol polgárháborúnak, néhol nemzetközi konfliktusnak ítélt a törvényszék) egyedül Srebrenicában történt népirtás – mégpedig a szerb nacionalista haderő részéről a bosnyák (muzulmán) férfiak ellen.

 

Karadžić akkoriban a szakadár Republika Srpska vezetője volt, azaz Ratko Mladić, szintén életfogytiglanra ítélt boszniai szerb tábornok mellett ő volt a politikai vezető. Tetteit akkoriban azzal indokolta, hogy most áll bosszút a keresztény szerb nép a muzulmán bosnyákokon az oszmán megszállásért.

 

Karadžić azt hirdette, hogy az öldökléssel a keresztény Európát védené.

 

Bosznia-Hercegovina és Horvátország üdvözölte a döntést. A srebrenicai áldozatokat képviselő szervezet vezetője, Fikret Grabovic a hágai törvényszék épülete előtt azt nyilatkozta az Al Jazeera Balkans-nak, hogy „Karadžić a történelembe a térség egyik legnagyobb háborús bűnöseként fog bevonulni“.

 

Karadžić a döntést úgy kommentálta – ügyvédje szerint –, hogy „ennek semmi köze a joghoz, ez az ő joguk“.

 

Milorad Dodik, a Republik Srpska egykori elnöke, Bosznia-Hercegovina szerb társállamfője pedig már tegnap kijelentette, hogy nem hisz el semmit sem egy olyan bíróságnak, amely korábban Naser Orićot – azaz a szerbek elleni gyilkosságokkal megvádolt bosnyák katonai vezért – felmentette. Karadžićnak már most nagy a tisztelete a Republika Srpskában: kiemelt nyugdíjat kap, de még egy egyetemi kollégium is viseli a nevét.

 

FOTÓ: Wikimedia Commons (2008)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás