+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2019. március 20. szerda, 16:48
A hágai Jugoszlávia-bíróság utódszervezete ma meghozta az utolsó, még függőben lévő ügyben is az ítéletet: súlyosbítva az első fok három évvel ezelőtti ítéletét, életfogytigalni börtönre ítélte Radovan Karadžićot, a boszniai Republika Srpska egykori elnökét.

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett emberiségellenes és háborús bűnök megítélésére létrejött bíróság (ICTY) egyik utolsó döntésében három évvel ezelőtt negyven év szabadságvesztésre ítélte Radovan Karadžićot, ami az akkor már hetvenegy éves egykori politikus esetében gyakorlatilag életfogytiglant jelentett.

 

Többek között Srebrenicáért – amely a második világháború után Európa területén az egyetlen, nemzetközi jogilag népirtásnak ítélt esemény – kapta Karadžić a súlyos ítéletet, de a népirtás – mint a nemzetközi büntetőjog legsúlyosabb bűncselekménye – mellett más boszniai tetteiért, így például Szarajevó ostromáért emberiségellenes és háborús bűntettek kapcsán is megállapította a hágai törvényszék a bűnösséget. (A Szabad Európa Rádió ebben a videóban szedte össze a szerb politikus elleni vádakat.)

 

Karadžić akkor fellebbezett, de időközben – amint az tervbe is volt véve – a nemzetközi bíróság 2017-ben befejezte a munkáját. A még folyamatban lévű kevés fellebbezési ügyről a törvényszék utódja, amely gyakorlatilag az irattárat fogja kezelni, volt jogosult dönteni.

 

Karadžić ügyében pedig – majdnem napra pontosan az 2016. március 24-i elsőfokú ítéletet után három évvel – ma született meg az immáron jogerős döntés: Karadžićnak negyven évre szóló ítéletét a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosbította, bár ténylegesen a negyven év is életfogyitglant jelentett már.

 

Ezzel a bíróság azt is megerősítette:

 

a boszniai polgárháborúban (amit néhol polgárháborúnak, néhol nemzetközi konfliktusnak ítélt a törvényszék) egyedül Srebrenicában történt népirtás – mégpedig a szerb nacionalista haderő részéről a bosnyák (muzulmán) férfiak ellen.

 

Karadžić akkoriban a szakadár Republika Srpska vezetője volt, azaz Ratko Mladić, szintén életfogytiglanra ítélt boszniai szerb tábornok mellett ő volt a politikai vezető. Tetteit akkoriban azzal indokolta, hogy most áll bosszút a keresztény szerb nép a muzulmán bosnyákokon az oszmán megszállásért.

 

Karadžić azt hirdette, hogy az öldökléssel a keresztény Európát védené.

 

Bosznia-Hercegovina és Horvátország üdvözölte a döntést. A srebrenicai áldozatokat képviselő szervezet vezetője, Fikret Grabovic a hágai törvényszék épülete előtt azt nyilatkozta az Al Jazeera Balkans-nak, hogy „Karadžić a történelembe a térség egyik legnagyobb háborús bűnöseként fog bevonulni“.

 

Karadžić a döntést úgy kommentálta – ügyvédje szerint –, hogy „ennek semmi köze a joghoz, ez az ő joguk“.

 

Milorad Dodik, a Republik Srpska egykori elnöke, Bosznia-Hercegovina szerb társállamfője pedig már tegnap kijelentette, hogy nem hisz el semmit sem egy olyan bíróságnak, amely korábban Naser Orićot – azaz a szerbek elleni gyilkosságokkal megvádolt bosnyák katonai vezért – felmentette. Karadžićnak már most nagy a tisztelete a Republika Srpskában: kiemelt nyugdíjat kap, de még egy egyetemi kollégium is viseli a nevét.

 

FOTÓ: Wikimedia Commons (2008)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem az jelenti rájuk a veszélyt, hogy rozoga csónakokkal kelnek át a tengeren, hanem az útközben jellemző erőszak. Marokkó különösen veszélyes.

Főleg a szélsőjobb politikusok és kommentelők jeleskednek ebben. Több politikus is valamiért a támadás szót használta a párizsi tűzre.

Nikola Gruevszki pártjának „sorosista” jelöltje és a
szocdem jogászprofesszor
fej-fej mellett állnak az első forduló után. Két hét múlva lesz a második forduló, de nagyon alacsony a részvételi kedv.

Komoly etnikai és vallási ellentétek, és egy alig pár hónapja véget ért politikai válság kísérik a merényleteket az indiai-óceáni szigetországban.

Egy német középkorász az orvostudomány mai állása alapján vizsgálta meg az evangéliumokban leírt kereszthalált, és arra a megállapításra jutott: Jézus kómába esett, de nem halt meg.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás