+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2019. március 20. szerda, 16:48
A hágai Jugoszlávia-bíróság utódszervezete ma meghozta az utolsó, még függőben lévő ügyben is az ítéletet: súlyosbítva az első fok három évvel ezelőtti ítéletét, életfogytigalni börtönre ítélte Radovan Karadžićot, a boszniai Republika Srpska egykori elnökét.

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett emberiségellenes és háborús bűnök megítélésére létrejött bíróság (ICTY) egyik utolsó döntésében három évvel ezelőtt negyven év szabadságvesztésre ítélte Radovan Karadžićot, ami az akkor már hetvenegy éves egykori politikus esetében gyakorlatilag életfogytiglant jelentett.

 

Többek között Srebrenicáért – amely a második világháború után Európa területén az egyetlen, nemzetközi jogilag népirtásnak ítélt esemény – kapta Karadžić a súlyos ítéletet, de a népirtás – mint a nemzetközi büntetőjog legsúlyosabb bűncselekménye – mellett más boszniai tetteiért, így például Szarajevó ostromáért emberiségellenes és háborús bűntettek kapcsán is megállapította a hágai törvényszék a bűnösséget. (A Szabad Európa Rádió ebben a videóban szedte össze a szerb politikus elleni vádakat.)

 

Karadžić akkor fellebbezett, de időközben – amint az tervbe is volt véve – a nemzetközi bíróság 2017-ben befejezte a munkáját. A még folyamatban lévű kevés fellebbezési ügyről a törvényszék utódja, amely gyakorlatilag az irattárat fogja kezelni, volt jogosult dönteni.

 

Karadžić ügyében pedig – majdnem napra pontosan az 2016. március 24-i elsőfokú ítéletet után három évvel – ma született meg az immáron jogerős döntés: Karadžićnak negyven évre szóló ítéletét a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosbította, bár ténylegesen a negyven év is életfogyitglant jelentett már.

 

Ezzel a bíróság azt is megerősítette:

 

a boszniai polgárháborúban (amit néhol polgárháborúnak, néhol nemzetközi konfliktusnak ítélt a törvényszék) egyedül Srebrenicában történt népirtás – mégpedig a szerb nacionalista haderő részéről a bosnyák (muzulmán) férfiak ellen.

 

Karadžić akkoriban a szakadár Republika Srpska vezetője volt, azaz Ratko Mladić, szintén életfogytiglanra ítélt boszniai szerb tábornok mellett ő volt a politikai vezető. Tetteit akkoriban azzal indokolta, hogy most áll bosszút a keresztény szerb nép a muzulmán bosnyákokon az oszmán megszállásért.

 

Karadžić azt hirdette, hogy az öldökléssel a keresztény Európát védené.

 

Bosznia-Hercegovina és Horvátország üdvözölte a döntést. A srebrenicai áldozatokat képviselő szervezet vezetője, Fikret Grabovic a hágai törvényszék épülete előtt azt nyilatkozta az Al Jazeera Balkans-nak, hogy „Karadžić a történelembe a térség egyik legnagyobb háborús bűnöseként fog bevonulni“.

 

Karadžić a döntést úgy kommentálta – ügyvédje szerint –, hogy „ennek semmi köze a joghoz, ez az ő joguk“.

 

Milorad Dodik, a Republik Srpska egykori elnöke, Bosznia-Hercegovina szerb társállamfője pedig már tegnap kijelentette, hogy nem hisz el semmit sem egy olyan bíróságnak, amely korábban Naser Orićot – azaz a szerbek elleni gyilkosságokkal megvádolt bosnyák katonai vezért – felmentette. Karadžićnak már most nagy a tisztelete a Republika Srpskában: kiemelt nyugdíjat kap, de még egy egyetemi kollégium is viseli a nevét.

 

FOTÓ: Wikimedia Commons (2008)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Dacian Cioloș lenne az első román, aki EP-csoportot vezet.

Egy, az egyházi tulajdonokat érintő törvénytervezet miatt háborognak a szerb ortodox egyházi vezetők és politikusok. Feszültség van Szerbia és Montenegró között.

A katalán függetlenségpártiak berágtak, mert nem ők adják Barcelona következő polgármesterét. Közben megszívathatják Pedro Sánchez miniszterelnököt is!

Még 3 napig lehet online szavazásra regisztrálni az előválasztásra. Részletek!

A volt román miniszterelnök korábbi uszító mondata éles ellentétben áll a szociáldemokrata EP-frakció értékeivel, mondta frakciótársa, Ujhelyi István az Azonnalinak.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás