+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 10. szerda, 20:20
Az ankarai kormány azt kéri Szarajevótól: adják ki a gülenistákat, akiket a török kormány a 2016-os puccs megszervezésével vádol. Noha mind a bosnyák, mind a szerb nacionalisták jó viszonyt ápolnak Recep Tayyip Erdoğannal, a boszniai legfelsőbb bíróság már tavaly kimondta: a gülenisták nem terroristák, azaz nem lehet kiadatni őket Törökországnak.

Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina szerb társállamelnöke mondta el a sajtónak:

 

Erdoğan a hétfői szarajevói látogatása során azt követelte a balkáni országtól, hogy szolgáltassa valamennyi gülenistát, aki az országban él.

 

Dodik elvileg hajlana erre: a szerb nacionalista politikus meglepő módon az utóbbi időben jó viszonyt ápol az ankarai rezsimmel is. A bosnyák nacionalisták pedig eleve mindig is nagyon jóban voltak Ankarával, Erdoğan többször is kijelentette már, hogy a török nép egésze megvédi a bosnyákokat, ha valaki bántani merné őket.

 

Törökország – más muzulmán országok mellett (Irán, Szaúd-Arábia, azok versenytársaként) – jelentős szerepet vállal az ország életében: a gazdasági kapcsolatok mellett ez mecsetépítésben vagy tanulmányi ösztöndíj-programokban nyilvánul meg.

 

Korábban az Erdoğan-rezsimmel együttműködő Gülen-mozgalom Boszniában is terjeszkedett – éppen az ankarai külpolitikai célokba illeszkedve. 2016-os puccs után, amikor Erdoğan a gülenistákat kiáltotta ki fő felelősnek, megszakadt a kapcsolat, a rezsim valóságos hajszát indított külföldön iIs a gülenisták ellen.

 

Elvárták volna, hogy Szarajevó is ebben vegyen részt,

 

az ország azonban továbbra is biztonságos hely maradt a gülenisták számára, sőt, még menedékjogot is biztosított egyeseknek.

 

Ez összefügg azzal is, hogy a bosnyák nacionalisták valóban törökpártiak, de nem mindegyikük Erdoğan-hívő, az évek során a gülenista befolyás is erősen kiépült, ami a mai napig megvan, óvodáik, iskoláik, mi több, még egyetemük is van, amit a török kormány 2015 óta be akar záratni. Ráadásul a bosznia-hercegoviniai legfelsőbb bíróság még 2018-ban kimondta:

 

mivel az ENSZ egyetlen okmánya sem nyilvánította terrorszervezetnek a gülenistákat, így nem szabad őket terrorizmus vádjával bárkinek is kiadni.

 

Erdoğan azért lobbizik, hogy ez a politika megváltozzék. Sajátos, hogy egyelőre a szerb nacionalisták között nagyobb meghallgatásra talált, a bosnyák nacionalisták egyrésze ugyanis nem akarja felégetni a kapcsolatokat a gülenista mozgalommal.

 

FOTÓ: Bakó Bea (Szarajevó) / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás