+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám & Bukovics Martin
2018. november 4. vasárnap, 08:50
A két szarajevói csapat egymás elleni meccsén a lelátón sokkal izgalmasabb dolgok történtek, mint a pályán, amit olykor látni se lehetett a sűrű füsttől. A rohamrendőrök szokásos kiegészítői a szarajevói derbinek, de magyar drukkereket és Videoton-sálat is lehetett találni a lelátón.

Bár a Balkán nagy futballgyűlölködéseit sokan hajlamosak letudni a Partizan Beograd és a Crvena Zvezda meg a Dinamo Zagreb-Hajduk Split emlegetésével, valójában természetesen az egész egykori Jugoszláviának megvannak a maga nemzetközi mércével is kemény párosításai. A szerb és a horvát derbik már turisztikai erővel is rendelkeznek, mellettük viszont méltatlanul keveset beszélnek Szarajevó és ezzel egész Bosznia-Hercegovina legkeményebb meccséről, a szarajevói derbiről. 

 

Az FK Sarajevo-FK Željezničar meccset az különbözteti meg a többi derbi közül, hogy az ezen résztvevők nem csak szeretnek katonásat játszani, vonulgatni és gyújtogatni, hanem komoly részüknek egész konkrét emléke van arról, hogy is néz ki egy háború, de

 

mivel a jugoszláv bajnokság értelemszerűen már nem létezik, a helyi gyökerű ellentétek lettek a bajnokságok legnagyobb napjai. A szarajevói derbi látványossága ezért nem az NB I-nél amúgy valamivel szervezettebb foci, hanem a lelátó.

 

Hogy a boszniai szurkolók mekkora erőt képviselnek ezen a napon, arról talán az mond el legtöbbet, hogy a tavaly májusi meccset inkább elhalasztotta a szövetség Recep Tayyip Erdoğan török elnök aznap Szarajevóban tartott beszéde miatt. Nem kiterelni akarták az embereket, hanem attól tartottak, a meccseken szép számmal összegyűlő kevésbé törökbarát társaságok esetleg oda mennének szétverni az egészet. 

 

Az ellenségeskedés persze itt sem az 1990-es években indult, hanem kis túlzással azóta tart, amióta mindkét csapat létezik: a II. világháború után a kommunisták egyszerűen beszántották Szarajevó három legnagyobb focicsapatát (Đerzelez, SAŠK, Slavija), és 1946-ban megalapították az SD Torpedót, amit három évvel később neveztek át FK Sarajevóra. A klubot a város kirakatcsapatának szánták, tehát állami segítséggel és nagyon jó fizetésekkel vitték oda a környék legjobb játékosait. 

 

A kommunista rombolással viszont nem csak az új klub járt jól, hanem az 1921-ben alapított Željezničar is. Ők egészen a három másik klub bezáratásáig jelentéktelen kiscsapatként evickéltek a regionális ligában, a közelébe sem kerülve a jugoszláv első osztálynak, de a vetélytársak kihullása után jó játékosokból és szurkolókból is jutott nekik.

 

Szemben ugyanis a nyilvánvaló állami akarattal alapított FK Sarajevóval a Željót vasúti munkások alapították, és soha nem volt túl nagy hátszelük,

 

így egy átlagos szarajevói munkás nyilván jobban tudott velük azonosulni, mint a gazdag riválissal.

 

A két csapat tábora is így különült el eredetileg: az FK Sarajevo mögött túlnyomórészt leginkább bosnyákok, Szarajevó óvárosának és egyéb központi részeinek lakói álltak, a Željezničar táborát a soknemzetiségű munkásosztály tette ki. 2018-ra ezek a különbségek már csak a történelemkönyvekben maradnak meg, de

 

a mai napig jellemző, hogy a bordó-fehér FK Sarajevo országos szinten is inkább a bosnyákokat mozgatja meg, míg a Bosznia-Hercegovinában élő többi nemzetiséget a kék-fehér Željezničar.

 

Szemben például a budapesti derbivel, Szarajevó királyának eredmények alapján egyik fél sem kiálthatja ki magát: az idei évig 133 meccsen a Sarajevo 40, a Željezničar 42 meccset nyert meg a 133 egymás elleniből 51-szer pedig döntetleneztek. 

 

Ha valakit ennél mélyebben érdekelne, hogyan vélekednek Szarajevóban erről a meccsről, annak erősen javasolt ez az angol nyelvű dokumentumfilm is.

 

A szarajevói derbit szombaton tartották az FK Sarajevo stadionjában, az Azonnali is ott volt, mutatjuk, hogy milyen volt a hangulat a városban a meccsen és a nagy esemény előtt. 

 

 

A derbire való készülődés ugyanis látványos volt a városban: a forgalmasabb utcákon már reggeltől jegyárusok standoltak, délután pedig már az ultrák és a rohamrendőrök is megjelentek a főutcán.

 

 

Szotyi helyett csevapot árultak. Ha már csevap: a Željezničarról a szarajevói belvárosban két csevapozót is elneveztek (Željo, valamint Željo 2). Sör természetesen egyikben sincs.

 

 

Ha megvolt a csevap, jöhet a dupla motozás.

 

 

A helyi sajtó szerint tizenötezer néző volt kíváncsi a derbire, köztük pár magyar is, akik Pécsről jöttek el Bosznia-Hercegovina fővárosába, és biztosítottak minket arról, hogy ez lájtos meccs lesz, semmi egy erősebb belgrádi rangadóhoz képest, ahol mi sem természetesebb annál, mint hogy valaki meghaljon a nézőtéren.

 

 

Az FK táborában valaki egy Videoton-sállal szurkolt. Hogy valódi magyar volt-e, vagy csak kapta a sálat, az rejtély, színben mindenesetre passzolt a bordóban játszó hazai csapathoz.

 

 

A bosnyák rendőrök javarésze a nézőtér előtt ülve nézte végig a meccset. Nem a nézőknek szembe, ahogy azt Magyarországon látjuk, hanem velük együtt. Petárdákra se reagáltak. Minek?

 

 

Az Asim Ferhatović stadionban vendégeskedő Željezničar szurkolói borították először fényárba a stadiont. Válaszul rögtön kaptak is egy gólt az FK-s Mersudin Ahmetovićtól.

 

 

Az 1:0-ás vezetésnek örülnek az FK drukkerei.

 

 

Az öröm pár percig tartott csak, Sulejman Krpić egyenlített.

 

 

A hazai szurkolók végig azzal szórakoztak, hogy elégették a transzparenseiket a lelátó alján. A tűzoltók mindezt sztoikus nyugalommal nézték pár percig, aztán óvóbácsiként eloltották. A folyamat nagyjából tizenötpercenként zajlott le, ugyanezzel a koreográfiával.

 

 

Mersudin Ahmetović berúgta a második gólját is, így az FK Sarajevo már a 31. percben beállította a 2:1-es végeredményt, amit az ultrák ennek megfelelően ünnepeltek.

 

 

A második félidőben pár percre szüneteltette a játékvezető a meccset, mert nem lehetett látni a pályán.

 

 

A meccs után a bosnyák Premijer Ligában a 2:1-es győzelemmel az FK Sarajevo az első, a Željezničar a harmadik. Örültek is nagyon az előbbi drukkerei, a maradék tűzijátékot még elhasználták hazafelé menet. 

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy csendes-óceáni korallzátonynál fogják keresni Amelia Earhart maradványait.

Két emberjogi aktivista kampányt kezdett azért,
hogy az orosz döntéshozók alkossanak törvényt a
családon belüli erőszak ellen.

Miért töröltetett öt merevlemeznyi adatot Kurz egyik munkatársa a kancellár bukása elött még gyorsan?

Legyen a miénk is hosszabb? Szavazz!

Kiakadtak a prágai polgármester kijelentéseire, a cseh külügyminiszter csak annyit mondott, hogy nincs ráhatásuk a demokratikusan választott önkormányzatokra.

A hét kérdése

Egyelőre csak azt tudjuk az új brit miniszterelnökről, hogy biztosan lezavarja a brexitet. De vajon mi a módszere? Határra épített fal? Hidrogén-peroxid? Drezda bombázása? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Verdi vagy Bernstein művein túl a zenekar két zenészének saját szerzeményét is elő fogja adni a Nemzeti Ifjúsági Fúvószenekar.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás