Nemet mond az etnogettókra és Tito-képpel pózol Szarajevó új polgármestere

Benjamina Karić fiatal szocdem politikust múlt héten választották meg Szarajevó élére. A korábbi muzulmán-nacionalista vezetéstől már abban is eltér, hogy ő egyetlen nemzetiséghez se akar tartozni, mert a bosnyákok, szerbek és horvátok közötti megosztottság helyett egy közös bosznia-hercegovinai identitásban bízik.

Múlt héten választotta a szarajevói városi parlament – ahol többségben vannak a baloldali és liberális pártok – a 31 éves, jogot és történelmet végzett szociáldemokrata politikust, Benjamina Karićot a bosznia-hercegovinai főváros új vezetőjének. Nem ő az első baloldali politikus a város élén, de az előző polgármester, akit vált, a muzulmán-nacionalista Demokratikus Akciópárthoz (SDA-hoz) tartozott. Karić azonban mindenképpen valamiben első:

Miért kell mindenkinek bosnyáknak, szerbnek vagy horvátnak lenni?

Az 1995-ös daytoni szerződés mellékleteként, a nemzetközi közösség által kidolgozott alkotmány ugyanis csak három államalkotó nemzetiséget ismer: a bosnyákokat, a szerbeket és a horvátokat. Noha mások is élnek Bosznia-Hercegovinában – például cigányok, zsidók vagy albánok –, nekik nem marad más választásuk, mint szintén az „egyéb” kategóriát bekarikázni, de

Noha csak a lakosság három százaléka választja ezt az opciót, ez nem csak az esetleg erős nemzetiségi identitással függ össze. Az alkotmány értelmében ugyanis a közös állami tisztségekre – így például államelnöknek (amiből három is van) és a konföderatív parlament tagjának – csak olyan választható, aki bosnyák, szerb vagy horvát – azaz Karić például a döntésével ezen opciótól elesett. (Bosznia-Hercegovinia mint konföderáció két tagállamból áll: a bosnyák-horvát Föderációból és a szerb többségű Republika Srpskából, a tagállamokon belül már indulhatnak az „egyebek” is politikai posztokért.)

Már 2009-ben – egy cigány és egy zsidó politikus keresetére – az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a jelenlegi választási törvény diszkriminatív, elvégre

Azonban az alkotmányt és a választójogot azóta se módosították.

A nemzetiségi elv azért is fontos, mert ennek alapján zajlik a három társállamelnök megválasztása – bár ez sem annyira egyszerű. Míg a szerb társállamelnökre csak a Republika Srpska szerb lakói szavazhatnak (holott ott élnek más nemzetiségek is), a horvát és a bosnyák államelnökre mindenki, aki a Föderációban horvát vagy bosnyák.

Ezt főleg a horvát nacionalisták fájlalják, mert emiatt fordulhatott elő kétszer is, hogy a horvát társállamelnöki posztot nem a nacionalisták, hanem a közös identitást hangsúlyozó balliberálisok szerezhették meg: 2018-ban a horvát nemzetiségű, de az antinacionalista Demokratikus Front színeiben induló Željko Komšić

és nem a bosnyák jelöltek közül választott. Zágráb akkor egyenesen kétségbe is vonta Komšić horvátságát, mire a balliberális politikus  felszólította Horvátországot, hogy ne avatkozzék be a boszniai belügyekbe. Azonban hiába vallja magát egy közös identitás hívének Komšić is, államelnöki posztot tényleg csak horvátként – igaz, sok bosnyák szavazattal – tudott szerezni.

Multikulturalizmus a lelkekben

Az új szarajevói polgármester azonban eleve nem akar ebbe a játékba belemenni – hanem nyíltan elveti a nemzetiségi megosztottságot. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért nem akar egyetlen nemzetiséghez se tartozni, azt mondta, hogy

Humorosan hozzátette, hogy szeret „stréber lenni”, és ezért tökéletesen meg akar felelni egy közös identitásnak – amire a vegyes családi háttere eleve predesztinálja. A politikusnő tudományos karrierjében is foglalkozott az ország többnemzetiségűségével: a helyi zsidó közösség történetéből írta a történészi diplomamunkáját, később aztán jogászként római jogból doktorált.

Karić azt nyilatkozta, hogy

és szerinte nem a nemzetiségi különbségek élezésén, hanem az emberek mindennapjait jobban foglalkoztató kérdéseken kell közösen dolgozni.

Szocdemeket is megújíthatja

Karićnak nemcsak a nacionalistákat sikerült legyőznie, de a szociáldemokratákon belül is elindíthat egy fiatalítást. A párt ugyanis a város élére az egyik nagyöregjét, a szerb származású Bogić Bogićevićet szánta volna – ennek is lett volna persze üzenetértéke, elvégre ebben az esetben a 80 százalékban muzulmánok lakta várost egy szerb politikus irányíthatta volna.

De a politikus meglepetésre a közgyűlésben már az első fordulóban kibukott. Ekkor bejelentette, hogy nem akar mégsem a város vezetője lenni, holott pártja még egyszer elindította, és másodszor már többséget is szerzett – de ő elutasította a lehetőséget. Így került a képbe Karić. A politikusnő

amely a tavaly novemberi önkormányzati választáson kiütötte a hatalmat a muzulmán-nacionalista SDA kezéből. Karić nemcsak nemzetiségi kérdésekben, de a korrupció elleni harcban is szereti a szimbolikus lépéseket. Egyik első intézkedése polgármesterként az volt, hogy

és nem tart ilyenre a jövőben igényt.

Beszólt a szerb nacionalistáknak

A Szarajevón belüli, de önálló városnak számító – mert nem a Föderációhoz, hanem Republika Srpskához tartozó – Kelet-Szarajevó szerb nacionalista polgármesterével azonban máris összetűzésbe került.

Ljubiša Ćosić tiltakozott az ellen, hogy Szarajevó kihelyezett emlékplakátokat a város egykori ostromára emlékezve, és ezek eltávolítását követelte. Noha Kelet-Szarajevó hivatalosan önálló város, de Szarajevónak vannak bizonyos jogai. Karić pedig éppen erre hivatkozva közölte:

Arra is emlékeztetett, hogy az egykori bombázásokban számos szarajevói szerb is életét vesztette. A város egyik védője a szerb nacionalistákkal szemben maga is szerb volt: a múlt héten elhunyt Jovan Divjak.

NYITÓKÉP: Benjamina Karić / BK, FB