Bosznia-Hercegovinára is átterjedt már a palesztin-izraeli konfliktus

Izrael miniszterelnöke köszönetet mondott Bosznia-Hercegovinának is, mert az ország kiállt a zsidó állam mellett a jelenlegi konfliktusban. Erről azonban nem mindenki értesült Szarajevóban: a bosnyák társállamelnök és Szarajevó polgármestere kifejezetten Gáza mellett szólalt fel. A szerblakta részen viszont kint voltak az izraeli zászlók. Belobbantja a közel-keleti konfliktus a bosznia-hercegoviniai feszültségeket is?

Vasárnap Benjamin Netanjahu jobboldali izraeli kormányfő a Twitteren mondott köszönetet több országnak is, hogy „Izraellel vannak és támogatják a terrorista támadásokkal szembeni önvédelmi jogunkat”. A kis zászlócskák között – azaz az Izrael mellett kiálló országok között – nemcsak a magyar található meg, de Bosznia-Hercegovináé is.

A bosznia-hercegovinai média csodálkozással vette tudomásul a köszönetet, ugyanis az állam nem adott ki hivatalos nyilatkozatot Izrael mellett.

– ami viszont a bosnyák politikusok tetszését nem nyerte el.

Republika Srpskában kint az izraeli zászló

Tény ugyanis, hogy Republika Srpska két városában is, az északi Banja Lukában és a déli Trebinjában, házfalakra kivetítette a helyi városvezetés a szolidaritásuk jeleként az izraeli zászlót. Banja Lukában a Republika Srpska-palotán – azaz a tagköztársasági kormány székhelyén – volt látható egy hatalmas kivetített izraeli zászló. A szerb nacionalista Független Szociáldemokrata Mozgalom (SNSD) – ide tartozik Milorad Dodik, a közös állam szerb társállamelnöke is – a Twitteren tette közzé a fotókat, és azt írta, hozzá, hogy „minden gondolatunk és támogatásunk a zsidó népnél”.

Srđan Puhalo bosnyák politikai elemző erre gúnyorosan felhívta a szerb nacionalista Dodik figyelmét arra, hogy

– majd hozzátette: „baszd meg ezt a patriotizmust”. Egy másik bosnyák elemző, Dino Mustafić pedig azért sajnálkozott, hogy Bosznia-Hercegovinában a világ távoli pontjainak konfliktusa is azonnal belső feszültségeket szül.

Koszovó amúgy – amelynek többsége szintén muzulmán – Izrael mellett áll ki. Az ország – amelyet Szerbia nem, de Izrael elismer – külügyminisztere révén közölte, hogy Izraelnek joga és kötelessége megvédenie a lakosságát a gázai övezetet uraló Hamasztól. A koszovói külügyminisztérium szerint a Hamasz túszként kezeli Gáza palesztin lakosságát.

Szarajevóban és Mostarban palesztin zászló

Miközben a Republika Srpska – értelemszerűen főleg azért, hogy a muzulmán vallású bosnyákokat provokálhassa – Izrael mellett állt ki, az ország bosnyák társállamelnöke, Šefik Džaferović azt üzente Netanjahunak – miután meglátta a bosznia-hercegovinai zászlót Netanjahu Twitterjén –, hogy azt vegye le onnan, mert

Egyben felszólította az izraeli miniszterelnököt, hogy fejezze be „az aránytalan támadásokat” Gáza ellen. Bakir Izetbegović, a muzulmán-nacionalista Demokratikus Akciópárt (SDA) elnöke pedig felszólította a világ valamennyi muzulmán országát, hogy bojkottálják Izraelt. Izetbegović köszönetet mondott a török és az iráni kormányoknak, hogy egyedüliként a muzulmán világból felemelik a szavukat Palesztina mellett, a politikust az izraeli haderő Gáza elleni támadásai az 1990-es évek boszniai polgárháborújára emlékeztetik ugyanis. Az SDA-elnök szerint csak az iszlámellenesek teszik ki az izraeli zászlót a Republika Srpskában, de Európa más városaiban is.

Nem csak Džaferović és Izetbegović szólalt fel az ország politikusai közül Gáza mellett. Így tett Szarajevó nemrég megválasztott – amúgy részben zsidó származású – szociáldemokrata polgármestere, Benjamina Karić is, aki szolidaritása jeleként a híres szarajevói könyvtárat a palesztin színekben világíttatta ki. Karić a Twitteren a bosznia-hercegovinai és a palesztin zászlókat egy szivecskével együtt posztolta ki, és azt írta:

– vélhetően csak a palesztin oldalról, mert izraeli zászló nem szerepelt a posztjában.

A horvát társnemzet – a hivatalosan őket képviselő Željko Komšić társállamelnök – nem szólalt meg a vitában, amely Netanjahu posztja miatt szerbek és bosnyákok között kirobbant. A horvát és bosnyák lakosságú hercegovinai Mostar városának horvát nacionalista polgármestere, Mario Kordić viszont elutasította, hogy a helyi nevezetes hidat kivilágítsák palesztin színekben. Ezzel azonban nem mindenki értett egyet, és ismeretlenek múlt héten kilógatták a hídra a palesztin zászlót.

Az országban a média is meg van osztva: miközben a szerb lapok egyértelműen Izrael mellett foglalnak állást, a bosnyák-horvát föderáció főbb újságjai a palesztinok szenvedéseiről számolnak be részletesen. Szarajevóban azon Al Jazeera hírtelevízió is jelen van, amelynek gázai központját az izraeli haderő bombázta.

Bosznia-Hercegovinában amúgy Izraelnek nincs nagykövetsége, viszont van a Palesztin Hatóságnak. Rezeq Namoora palesztin nagykövet rendszeres vendég elemzőként a bosnyák médiában, ahol többek között rasszista államnak nevezte Izraelt. Ilan Mor zágrábi izraeli nagykövet – ha ismerős a neve, az azért lehet, mert 2011 és 2016 között Budapesten szolgált – viszont köszönetet mondott a hercegoviniai horvátoknak, amiért szerinte azok Izrael mellett állnak ki, és imádkoznak a békéért.

NYITÓKÉP: Palesztin színekben kivilágított szarajevói könyvtár / Benjamina Karić, FB